Szemészet, 1878 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1878-02-24 / 1. szám
Valóban a koromfekete láta, minőt csak az ilynemű extractiok után látunk, könnyen vágyat ébreszthetne bennünk a Pagenstecher eljárását (tokostól kivételt) rendszerré emelni, annyival inkább, mert a kevés idevágó eset, mit észlelni alkalmunk volt, teljesen lobtalanúl folyt le 1 ha ő maga nem adna kezünkbe legújabban megjelent művével (Die Operation des grauen Staares in geschlossener Kapsel“) meggyőző érveket az extractionak ezen alakja ellen. Bármily nehezen fér meg ily rövid kimutatás szűk keretében. még is lehetetlen e munkát nehány rövid megjegyzés nélkül hagynunk. Nagy érdeme a műnek az őszinteség s ezért alig lesz szükséges a műtétmód érdemszerinti méltatására a munkából vett nehány idézetnél egyebet felhoznunk. A lencsének tokostól kivétele után : „a gyógyulási időtartamot főleg az üvegtest előesés hos'szabbítja meg. Ez átlag hoszszabbra terjed, mint a tok visszahagyásával járó kivonások után.“ Gyakorlati szempontból már ez elég fontos ellenvetés volna ; de végre is nem döntő, mert a jobb eredmény kedvéért orvos és beteg szívesen alávetné magát a hosszabb gyógyításnak. De váljon minő az eredmény ? Elég kedvező (5 1 5 % veszteséggel), ha a teljesen sikerült műtéteket tekintjük ; de : „készen kell lennünk azon kellemetlen eshetőségre is, hogy a lencsetok kivonás közben megreped“, midőn „a visszamaradt tömegek eltávolítására irányzott kísérlettől legtöbbször el kell az egyidejű üvegtest-előesés miatt állanunk“. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy Pagenstecher statisztikája szerint ezen eshetőség a műtétek */5-énéi előfordul, midőn tetemes kéreg-mennyiség marad a csarnokban vissza, míg a mi táblázatunk 94 üvegtest prolapsus nélkül. lefolyt műtétnél csak 3 esetben mutat ki nagyobb mennyiségű hályogmaradékot, lehetetlen kedvet éreznünk ezen mütétmód gyakorlásához, annyival kevésbé, mert Pagenstecher az ily eseteknél 14°/« veszteséget vall be. Igaz, hogy újabb időben a műtét indicatióját csak azon hályogokra szorítja, melyeknél a tok összefüggése a környezettel meglazult s így az egész lencserendszer könnyen kiemelhető, de ha e szerint minden műtét a tok repedése nélkül sikerülne is, még sem érne el jobb eredményt, mint azon simán lefolyt 290 műtétnél, melyekről 5 • 5 °/0 veszteséget jegyez föl, míg ugyan ő maga a közönséges Grafe-műtétek után csak 3’8'’/o-ot mutat ki. Ezen számokhoz nem kell commentár, s csak azt csodálhatjuk, miként lehet ily statisztikai adatok után a közönséges Gräfemiitét helyett a tokostól kivételt ajánlani? A legnagyobb előny, mit Pagenstecher műtétéről felemlít, a primär iritisek teljes hiánya ; de annál több a cyclitis. Ilyennek felléptét fájlaljuk mi is azon 5 eset egyikében, midőn kanállal kellett a lencséért behatolnunk, s a lobfolyamatot egyenesen a sebajkak zúzódásából kell származtatnunk. E körülmény fontosságát felismerve, koródánk főnöke azon esetekben, midőn a lencse már megjelent a sebben vagy ahhoz közeledett, kerüli a Pagenstecher-kanál használatát üvegtest-prolapsus mellett is, hanem újabb időben jó sikerrel alkalmazta ilyenkor is a Daviel-kanalat, melyet most élével állít a porczhártyára, azt a hályog alsó szélénél behorpasztja s a cataractát így a cornea közvetítésével mintegy kiemeli, kitolja a csarnokból, e közvetlen kitolással helyettesítve, azon mechanismust, melynek rendes körülmények közt a cornea és hyaloidea közt megszorult lencse kilépését köszönhetjük, s melynél a corneán, a szemteke középpontja felé besüppesztett Daviel-kanál csak mint a belszemi nyomás fokozója szerepel. Üvegtest előesés után két esetben emeltük ki ilyformán a lencsét; a további corp. vitr. veszteség alig volt említésre méltó s a lefolyás egészen síma. Ha most már a rendes műtéteket és fontosabb műtéti rendellenességeket szembe állítjuk a gyógyulást zavaró fontosabb complicatiókkal és kimenettel, következő táblázatot nyerjük : Műtét lefolyása összes 1 szám 1 Iritis Cyclitis Irido cyclitis Cornea elg. Panoph th. III. oszt. eredm. Rendes............................ 62 °io 7=113 °/° % 1 = 1-6 "b 2=3-2 % 3= 4-8 Erős vérzés 12 2=16-6 — — — — Erős vérsés és sebtágít. 5 2 40 — — — — 1=20 Sebtágítás .... 4 1 -25 — — — — 1=25 Sebtágítás sok kéreggel 2 — 1=50 — — i=50 Műtét lefolyása összes szám Iritis Cyclitis Irido cyclitis Cornea elg. Panoph th. III. oszt eredm. Behatolás csipeszszel . 9 % % _ % 1=111 % 1=111 Hosszabb súrolás kanállal .... tí 1 = 16-6 _ Üvegtest előesés . 12 2=16-6 — — — — — Behatolás kanállal . 5 — 1=20 — — — 1=20 Legkevésbé sem állítom, mikép az arány műtét és lefolyás közt nagyobb számú esetekben is a fönntebbi marad, de nekünk a rendelkezésünkre álló esetekből kell következtetést vonnunk s az a táblázatból önkényt kínálkozik, különösen, ha az eredményt vesszük tekintetre. Első pillanatra feltűnik ugyanis, hogy míg az erős vérzés, üvegtest-előesés és kanállal történő hosszabb súrolás ártalmatlanabb complicatiokat képeznek, melyek befolyással vannak ugyan a gyógyulás menetére, de magunkban alig eredményeznek erősebb lobfolyamatot; addig a sebtágítás, nagyobb kéregrészek visszamaradása és eszközökkel történt behatolás fölöttébb veszélyesek lehetnek s a jó kimenetel iránt táplált reményeinket nagy mérvben csökkenthetik. Az itt felsorolt műtéti zavarokat nem mindig áll hatalmunkban kikerülni, nevezetesen tehetetlenek vagyunk a vérzéssel szemben, nem sikerülend a lencserészeket minden esetben a leggondosabb simítás mellett sem eltávolítanunk, üvegtest prolapsus esetén, ha a lencse még benn van, kénytelenek leszünk legtöbb esetben ezután is a Pagenstecher kanálhoz nyúlni, miután a többi e czélra szerkesztett eszközöket alakjuk, részint kicsinységök miatt nem tartjuk czálszerűeknek ; de vannak viszont complicatiók, melyeket csak tőlünk függ eltávolítani, vagy melyeket kellő eljárás mellett legalább is kisebb térre szoríthatunk. Az üvegtest-előesést jelentékenyen kevesbíthetjük, ha nyugtalan, a szem körizmát erősen működtető betegeknél a szemhéjfeszítő szárait a tekétől állandóan elemelve tartatjuk segédünkkel, mialatt az másik kezének hüvelykével a felső szemhéjat és szemöldöt húzza fölfelé, még akkor is, midőn a műtő az iriskimetszés alkalmával a rögzítő csipeszt alábocsátani kénytelen, mikor azt ily esetekben egy második segédnek kell átvennie. Az orbicularis hatását a külső szemzug bemetszésével is megbéníthatjuk s ezt végeznünk kell minden esetben, ha a szemrés szűk és a rögzítő csipeszt a szemteke lefelé fordításakor helyszűke miatt erősen kellene a sclerahoz nyomnunk. Végre elkerülhetjük az üvegtestelőesést, ha az 5-ik mozzanat simítási műveleteit csekély lencsemaradék mellett nem folytatjuk kelletén túl s azonnal abba hagyjuk, ha a seb mélyén fekete hólyag alakjában mutatkozik a hyaloidea. A cornea súrolása helyett Daviel kanállal válasz szűk a lencse j főtömegének kilépése után a sokkal szelídebb kisimítást az alsó : szemhéj közvetítésével. A sebtágítás káros befolyása a mag nagyságának kellő j tanulmányozására hí fel bennünket. Ha ezzel egészen tisztába jöttünk s a műtéti technika teljesen hatalmunkban van ; alig lesz szükségünk a sebet két metszéssel tenni alkalmassá a hályog átbocsátására. A csipeszt tokdarabok kihúzására teljesen nélkülözhetjük. Inkább válaszszuk a hosszabb útat és távolítsuk el utóműtéttel a képződött utóhályogot, mint koczkára tegyük a szem léteiét. Ha ezen tanulságokkal gazdagodva, be kell is vallanunk, hogy a műtét miként végzése nem közönyös a kimenetelre ; önkénytelenül feltolakodik még is előttünk a kérdés, miért veszett el tehát ama 3 szem egészen rendes műtét után és miért léptek fel épen ezeknél a legveszélyesebb kórállapotok, minő a gennyes iridocyclitis és panophtalmitis ? Noha senkinek sem jut eszébe azon kalandos gondolat, mi szerint e szemek abnormis műtét után talán megmenekültek volna > másfelől nem elégszik meg senki azon nagyon is általános felelettel, mikép ezek egyszerűen nem birták kiheverni a nagy sebzést, mely a hályogműtéttel jár. — Talán a megfelelő esetek kortörténetéből képesek leszünk némi kis nyomra akadni és legalább gyér világot deríteni e sötét kérdésre.
