Szemészet, 1877 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1877-08-26 / 4. szám
57 58 nem szabad azonnal teljes átjárhatlanságra gondolni. Hogy öszenövés avagy szór van-e jelen a könyvezetékben arról a csapkutasz által jelenleg előbb meggyőződhetünk mint ennek előtte, a hol erre nézve némelykor 8—io kutaszolást kellett véghez vinni. 3. A könytömlő sipolyánál a csapkutasz által azt is megtudhatjuk, hogy a sipoly alatti részlet átjárható-e avagy nem. 4. Mindazon eseteknél, hol a könyjárat kutaszolása mellett a könytömlő nyákhártyája — ha az takáros váladékot termel — összehúzó szert akarunk alkalmazni, ott a csapkutasznak előnye lesz, mert ha a nyákhártya roncsolva lenne, akkor a befecskendett folyadék nem fog a szemhéj alatti kötszövetben és a szemürben oly gyakran lobos folyamatokat előidézni. Adatok a keratitis bullosa kórismeréséhez. Landesberg Miksa tr.-tól. A keratitis bullosa mint sajétszerű önálló kóralak csak Saemisch legújabb egyetemes szemészetében lett felvéve. L. tr. ezen kóralakot már 1869. óta figyelme tárgyává tette, s azóta összesen hét esetet észlelt, melyeket most ezen kóralak történetére vonatkozó adatok és nézetek felelevenítése után egyenkint részletesen leír. — A hét eset között kor és nemre nézve volt egy 8 és egy 4 éves görvélyes fiú, mig a többi öt felnőtt egyéneknél fordúlt elő. A kórokra nézve a különben egészséges véralkatú felnőtteknél kétszer meghűlés és egyszer aczélszálka behatolása a szem mélyebb rétegébe határozottan ki volt mutatható, míg egv 22 éves leány vérszegény és görvélyes alkatú és egy 71 éves férfi igen gyengén táplált, már elejében kimerült volt. Valamennyi esetben kiváló kórtünetek: szemhéjgörcscsel pároséit erős fényiszony mellett a tekeköthártyájának nagyfokú belöveltsége a szaruszélig, sőt olykor azon túl is a szaréra terjedőleg ; heves súgárzsába; ezel egyidejűleg a porezhártyán nagyobb kendermag nagyságú, kerekded majd körtve alakú, előbb tiszta majd zavaros folyadékkal telt hólyag, mely magára hagyatva pár nap alatt megfakadt s utána szalonás szélekkel és alappal ellátott fekély maradt, mely mindig lassan gyógyúlt. A hólyag megfakadása vagy műleges megnyitása, felhasítása után a súgárzsába megszűnt és a fényiszony is tetemesen alábbhagyott. A bubor képeződés idején a tekebeli feszültség mindannyiszor nagyobbodva találtatott, s kétszer (a 71 éves aggnál és egy 38 éves férfinél) heveny glaucoma is fejlődött. Egy buborral egyszer sem fejeződött be a betegség, hanem rövidebb majd hosszabb idő múlva ugyanazon kórtünetek ismétlődése mellett újabb bubor keletkezett; s midőn a porezhártya az első roham alatt vizsgáltatott, a szaru mélyebb rétegeiben jó oldalvilágítással apró sárga pontot vagy pontokat lehetett kivenni, melyekből azután nehány nap alatt a bubor gyorsan képeződött. A betegség leküzdésére helybelileg legsikeresebbnek bizonyéit a hólyag mielőbbi megnyitása az alaprész oldalróli felhasítása által ; az előzményi zsábarohamok ellen szunyái bőr alá fecskendezése, langyos fűszeres teaborogatások, Atropin, nyomkötés — nem mindig türetett jól — és a zsongtalan fekély ellen calomel behíntések. A kór lényegére nézve L. tr. nem osztja Hasner nézetét, ki ezen bántalmat mint önálló kóralakot pemphigus corneae név alatt első írta le, és azt a porezhártya felületes rétegeiben székelő lobos folyamatnak tekinti; ellenkezőleg a helybeli lob székhelyét valamennyi eseteiben a szaru mélyebb rétegében észlelte, kiváló hajlammal a heveny kiújulásokra, melyeknek végső tünetét a felületen képződő nagyobb hólyag képviseli. A buboros porezhártyalob jellemző sajátságait következő pontokban foglalja össze : i. A körfolyamat különböző szakait illetőleg a fejlődés egyes szakai egymástól igen elütő kórképet alkotnak ; kiválólag sajátságos és könnyen tévútra vezethet a lappangási szak kórképe, midőn az átlátszó porezhártya mélyebb rétegeiben elszórt egyes sárgás színű pontok vagy foltocskák legfölebb a rendellenes állapotot ismertetik fel; de a porezhártya egyenetlen halványszürkésen áttetsző foltokat mutató fölszinéből, tekintettel a foltok alakjára és élesen határolt szélére, előbb gondolhatni felületes lobfolyamatra, mint a porezhártya mélyebb rétegeiben fészkelő konok táplálkozási zavar felvételére. Hasonlóan csalékonyak a folyamat többi szakai egészen a hólyag képeződésig sőt az utólagos fekély létrejöveteleig, daczára annak, hogy az egyes szakokbani különféle kóros megváltozások egy és ugyanazon folyamatnak következményei. 2. A helybelisülésre vonatkozólag a körgóczok már kezdettől fogva határozott határokkal bírnak, melyeket azután ismétlődéseknél a lobos beszűrődés mindig megtart, és az újabb folyamat mindenkor a régi kóros alapon futja meg pályáját a már előbb kijelölt kóros határok között, lett légyen a lobos visszahatás még oly heves, rohamos is ; tehát a lobfolyamat nem bir hajlammal felületen tovább terjedni, valamint hátrafelé sem, úgy hogy a Descemet hártyát nem vonja körébe, daczára annak, hogy a porezhártya legmélyebb rétegeibe nyomúl ; áttörés, geny a csarnokban egy esetben sem jött létre. 3. Olyan teljesen szabad időközök utáni kiújulások semmi más szembántalomnál sem észlelteinek, úgy hogy itt a kórfolyamat végleges befejeződését biztosan meghatározni épen nem lehet. 4. A lob tünetei rendkívül gyors lefolyást követnek. így daczára a porezhártya azon mélyre ható táplálkozási zavarának, mely az egyes kiújulásoknál mindannyiszor fennáll, az aránylag rövid idő alatt ismét kiegyenlítődik. Ugyanis mihelyest a hólyag megnyittatott azonnal alábbhagy a beszűrődés, engednek az izgatottsági tünetek és a szövetvisszaképeződés megindúl. Az izzadmány felszívódása olykor annyira gyorsan halad előre, hogy a porezhártya mélyebb rétegei már 3—4 napon visszanyerik átlátszóságukat, A fekély alapja már valamivel lassabban tisztül, noha a fölhám újraképeződése nehány nap alatt itt is véget érhet; és csupán a porezhártya felületes rétegeinek homálya marad meg a körfolyamat végéig, midőn azután az is teljesen eltűnik. ' 5. Olyan rendkívül heves ideges izgatottsági tünetek más porezhártya betegségeknél szintén nem fordáinak elő, még a szarusömört sem véve ki; különösen kiemelendők itt a szemhéjgörcs és az arczizmok görcsös rángatódzásai, mely utóbbiak a beteg arczát egészen eltorzítják. 6. Nagyobbodott tekebeli feszültség állandó kórjel mind azon esetekben, ahol az izgatottsági tünetek nagy hevességgel lépnek fel; fennállása egyenes viszonyban van a bántalom súlyosságával és azonnal enged, mihelyt a hólyagképződés megtörténtével az izgatottsági tünetek is alabbszálnak. 7. Szivárvány és érhártya (hihetőleg Atropin becseppentések folytán, megkímélve maradnak és csak akkor támadtatnak meg, ha a betegség kezdetben elhanyagoltatott, midőn azután gyengébb fonálszerü odanövések jönnek létre, de melyeket sikerült Atropin által szétszaggatni, s a porezhártya bántalom végleges megszűnése után a látát kerek alakban megtartani. A jóslat daczára a súlyos és konok bántalomnak általában véve nem kedvezőtlen ; egyetlen szövődmény mitől tartani kell: a glaucoma. A gyógykezelés csupán palliativ lehet és leginkább a kórjelek leküzdésére irányúi; a folyamatnak elejét venni vagy azt lényegesen megrövidíteni nem lehet; hasonlókép nem akadályozhatni meg az újabb rohamok kitörését. Legtöbbet érőnek bizonyúlt a porezhártya scarificatiója, mely által sikerült a rohamokat megrövidíteni és a folyamat hevességét megtörni; azonban a bemetszéseket mélyen és egymás mellett nagyobb számmal kell tenni; azokat a porezhártya jól tűri és utána a feltisztúlás gyorsabban halad előre. Calomel a betegség bármely szakában jól türetik, de különösb hatása nem észleltetett; nyomkötéstől ha tűretik sem várhatni valamit; a visszafejlődés szakában a sárga kenőcs többet ér a calomelnél. Hol a tekebeli nyomás igen nagy: a szarucsapolás igen jótékonyan hat. Rendkívül jó hatása van a langyos fűszeres borogatásoknak még a visszafejlődési szakban is. Az atropin becseppentések mindaddig folytatandók, mig a szem legkisebb sugártályi belöveltséget mutat; kellemetlen mellékhatás egyszer sem észleltetett (kérdés vájjon a heveny glaucoma kitörését nem mozdította-e elő? Ref.) A túlságosan heves szemhéjgörcs ellen nagyobb adagokban szunyái bőr alá fecskendezése vagy ha az nem érvényesíthető hloralhydrat belsőleg egyedüli szerek. (Archiv für Augen- und Ohrenheilkunde V. Bd. II. Abtheilung 333-) Torday tr. 1
