Szemészet, 1876 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1876-07-09 / 3. szám
■ ■....■.......... ....... 1 r-...... I 39 — vonatkozólag, melyek leküzdésére a hideg helybeli alkalmazását, és pedig Esmarch eljárása szerint (kinek a mü ajánlva is van) alkalmilag több lobalaknál nagyobb bátorsággal vette igénybe, mint azt a szemészek egyátalában tenni szokták. Mielőtt a hidegnek az egyes kóralakoknáli alkalmazására, és az eredmények felsorolására átmennénk nem lesz fölösleges az általános részből némelyeket felemlíteni. Jéghideg alkalmazásánál a szemre először is a köthártyák és bőr edényei húzódnak össze ; ha a behátás túlságosan erős, vagy az alkalmazás igen soká tart, akkor az edényfalak hüdöttek lesznek, s ennek következtében magok az edények kitágúlnak. Miként hat a hideg a szemteke mélyebb részeire eddigelé még nincs megállapítva. Sokkan azon véleményben vannak, miszerint a hideg folytonos alkalmazása a reczeg működésére kártékony. (Szerző sok esetben annak ellenkezőjét tapasztalta) így Wal tlier nyulakon tett kísérleteknél azt tapasztalta, hogy 15°C-rai lehűtésnél a szemfenéki edénygöresök mindenkor bekövetkeztek és ilyenkor maga a szemfenek pala színezetet nyert, láta kitágult, az egész teke tökéletesen vérhiányos lett. Először a hajszáledények vesztik el tartalmukat, majd később az ér- és reczehártya edényei is vértelenek lesznek. A szemteke ezen vértelenségét megelőzi az agy vérszegénysége, mely állapot az állat felmelegítése után sem enyészik el; és az állat csak akkor éleszthető fel, ha a melegítéssel egyidejűleg mesterséges légzés is eszközöltetik, a midőn azután a szemürbeli edények is csakhamar visszanyerik rendes vértartalmukat. Ebből az emberi szemre vonatkoztatva azon következtetést vonhatni le, hogy a hideg erősebb behatására is a szem hátterének finomabb szöveteiben roncsolások nem lépnek fel, hanem csak a működési képesség akasztatik meg; de ez is a hideg megszűnésével csakhamar elenyészik. A szemészetben még ma is legtöbbször csak a kőthártya, lobjainál és a tekébe nem hatoló sértéseknél talál a hideg általános alkalmazást, tehát a legtöbb szemész ma is hódol Richter évek előtt felállított azon nézetének, hogy a hideg eleinte vérszegénységet, majd hoszabb alkalmazásnál az edénymozgató idegek hüdése következtében vérbőséget támaszt; összehúzódásra bírja a a'szöveteket, szívós izzadmánvoKhoz vezet különösen a látában. Szerzőnek egészen ellenkező tapasztalatai vannak, és nem fél attól, hogy e téren követő nélkül marad, mint az R u e t e-vel 30 év előtt történt; s kinek tankönyvében található indicatiokat a hideg alkalmazhatására vonatkozólag helyeseknek találja, csak a módra nézve követi Esmarch eljárását. Különben a hideg három fokozatát a javollatok szerint — liidegvizzeli borogatások, jeges borogatások és jégtömlök — megtartja; azonban a hidegvizzeli borogatásokat legkevésbé veszi igénybe a jégborogatások vagy jégtömlök utáni mérsékes lehűtésre és mint átmenetet az összehúzó szemvizekhez, mely utóbbiakat mindig felmelegitve alkalmaztat. Az oroszlánrész a jégtömlőé, mely nedves ruhába göngyölve tétetik a szemre s az után ugyanazzal oda is köttetik. Bizonyos egyének a jégtömlök viselésénél a hideg behatása folytán a homlok és halántéktájakon fájdalmakról panaszkodnak, midőn is a szemgödör körüli részekre vattából készített vánkos illesztendő. Heveny lobfolyamatoknál a jégtömlő minden esetben igen jótékony hatásúnak bizonyúlt; mig olyan belső szembajoknál, melyek höemelkedés nélkül támadnak, a jegtömlö az első napok alatt túlságosan hidegnek éreztetik, ezért ilyeneknél eleinte szüneteket kell tartani, hogy azt a későbbi időben a betegség egész tartamárjól tűrjék. Lássuk most az egyes kóralako at; Aszemhéjak heveny lobjai az első időszakban a hideg által igen gyorsan leküzdhetők ; gyermekeknél a görvélyes szemhéjlob kőthártya bántalom nélkül a jégtömlök által, minden más helybeli szer igénybe vétele nélkül gyorsan gyógyult. Idült alakoknál a jégtömlöt hideg borogatások előre bocsátása után szintén jó eredmény nyel alkalmazhatni; a szemhéj szélek meg vastagodása ezen kezelés mellett végleg (!?) elenyésztethető. A szemhéjak görvélyes alapon nyugvó kütegjei, izzag, genytüsző stb. a jégtömlö alatt gyorsan eltűnnek, és csak nagyobb kiterjedés mellett szükséges utólagosan horgéleg kenőcsöt alkalmazni; ellenben a közönséges árpa a legtöbbször megtartja rendes genyedéses lefolyását. Szemhéjak műtétéit megelőzőleg mig lobes tünetek fenállanak jég— 40 — tömlők alkalmaztatnak elökészitésképen több napon át; plasticai műtételek után azonban csak vízbe mártott vászon lebeny alkalmaztatik hoszabb időközökbeni megnedvesitéssel csupán a felület nedvesen t irtása végett, miután a hidep állítólag gátolja a gyógyulást. A heveny köt hártyalobok csak akkor ellenjavalják a hide_r, és pedig legtöbbször jégtömlök igénybevételét, ha bő váladék van jelen. Ilyenkor, úgy szintén több napon át tartó eseteknél a hideg mellet nem kerülhetni el az összehúzó szereket sem. 1 d ü 11 köthártyaloboknál a hideg csak javíthat és elősegítheti az összehúzó szerek hatását, de egy maga nem vezet czélhoz; nagy előnye lenne azonban még az is. ho»y állítólag ilyen kezelés melleit az átmenet takáros vagy szemcsés alakra egyszer sein történt. A takáros köthártyalobok más különben is egyik fő terrénumát képezik a jéghideggeli kezelésnek, azért is az ide vonatkozólag felsoroltokat mellőzhetjük. Roncsoló köthártyalobra vonatkozólag szerző nem rendelkezik nagyobb számú adatokkal; Gräfe javalata szerint az első időszakban, az izzadmányos hártyák leváltásáig a hideg jói tűi étik ; később a geny termelés előmozdítására a megmelegedő borogatások czélszerüekuek bizonyúltak, mig a langyos pépek határozottan rósz hatásúak voltak; ezért mindvégig a hideg veendő igénybe, mint a mely eljárás mellett — belsőleg Calomel nyújtandó vagy Ungv. cinr. dörzsölendő a bőrbe — a porczhártya bántalmai is minden esetben kedvező lefolyást vettek. Szemcsés köthártyalobok leküzdésére szerző is első fö szükségnek tekinti a beteg általános külső viszonyainak czélszerü megváltoztatását, tehát a tiszta levegőben tartózkodást, kellő táplálkozást és a bőr ápolását; másod sorban mint helybeli gyógyeljárás szerinte legtöbbet tehet, főleg az egyszerű heveny eseteknél a hideg, vagy jéghideg kitartó alkalmazása; gyönge összehúzó szerek (1—3°/o~°s pokolkö óidat) csak akkor veendők igénybe, midőn a vérbőség és elválasztás a kötkártyákon a hideg daczáva egészen meg nem szűnik, de már alábbhagyott; erősebb bujálkodásoknál azonban a hideg mellett a lapis mitigatust elkerülhetlennek, s egyszersmind legjobb szernek tapasztalta. A túl erős edzések azonban kerülendők. mert szerző azt véli, hogy ennek köszönhető igen sok esetben a túlságosan bosszú lefolyás. A trachoma eleinte hasonló kezelésben részesül minta szemcsés lob, és csak azután kell átmenni a Cuprum sulf.-ali edzésekre, mely itt ismét egyedüli szer a betegség végleges leküzdésére. Az egyszerű tiiszös köthártyalob nagyobb véredények kíséretében vagy a nélkül jeges borogatásokra gyorsan alábbagy; azontúl Calomel behintések vagy sárga kenős használandók ; ellenben a Sae uiis-féle alak (couj. phlyctaen. miliaris) csak is rövid ideig tűri a hideg borogatásokat, és itt mihelyt a nagyobb fokú izgatottság alábbhagy azonnal nedves melegre kell átmenni, amit azután az izgatószerek követnek. Az általános véralkat azonban ezen bántalmaknál mindenkor figyelembe veendő. A porczhártya lobjainál a hideg alkalmazására már szerző sem talált annyi tért mint a köthártyánál, sőt úgy tapasztalta ő is, miszerint bizonyos lobalakoknál a hideg közvetlenül ártalmas. Ott, hol erősebb edény képződések és a megtámadott szemben hőfok emelkedés nyilván kimutatható, a jégtömlök, melyek egyúttal a nyomkötést is helyettesítik, mindaddig jó hatással voltak, míg a genyes beszürüdések egészen el nem tűntek és a fekély hegszóvettel ki nem töltetett; ellenben azon percztől, midőn a kóros folyamat kiegyenlítődésére fokozott vér-odavitelre vau szükség: egyedül a nedves meleg alkalmazása vau javalva. Valamennyi nagyobb fokú porczhártyalobnál a jégtömlök éjjel nappal alkalmaztattak, s a beteg az ágyat el nem hagyhatta. Ezen téren szerző reformátornak tekinti magát, miután Sae misch kivételével, aki különben csupán a szemcsés köthártyalob mellett fellépő keratitis pannosánál javalja a hideg borogatásokat, de a jégtömlöt a szemészeti gyakorlatból kizá-
