Szemészet, 1876 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1876-07-09 / 3. szám

SZEMESZET.

Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 28-ik számához. Szerkeszti Hirschler Ignácz tudor.

3. SZálIl. Vasárnap, julius 9-én. 1876.

Tartalom llmreJózsef: Közlemények Schulek V. egyet, tanár, szemkoródájából. Vége. — Könyvismertetés. Dr. Eduard Dürr; Ueber die Anwendung der Kälte bei Augenkrankheiten, Torday tudortól. — Leber: A czukros húgyár mellett előforduló szembántalmakr.l. - Driver: Statistikai adatok a Weber-féle hályogműtétröl. — Driver: A kancsalság elleni műtét módositványa. — Laqueur: Physostigmin glaucoma ellen. — Knapp: Két oldali egyszerű szivárvány-csonkítás rákövetkező porczhártya-elgenyedéssel.

Közlemények Schulek V. egyet, tanár szemkórodájából.

Imre József tr. kórodai tanársegédtől.

V.

A leóroda hályogmütételei as 1874j-. tanévien.

(Vége.)

III.

A műtét befejeztével kezdődik azou időszak, melyben egy részt tőlünk függő, de legnagyobb részt egészen hatáskörünkön kívül álló, tényező körülmények összemüködése, különböző arányban találkozása a gyógyulás menetét megállapítja. Ezen idő alatt tehetni a legérdekesebb és lefontosabb észleleteket. Egyetlen egy olyan eset azonban, melyben ideális menetű műtét után a szem nagy, rapid lefolyású gyuladás miatt tönkre jut, elég azon tudatnak megalkotására, hogy az e téren működő erők, azaz a gyógyulás kedvező menetéhez kívántaié körülmények nagy részben ismeretlenek előttünk, hogy soha sem mondhatjuk bizonyossággal a legtökéletesb műtét után sem; ezen esetben nem szorúlunk az „egyéni gyógyhajlam“ kegyelmére. Hiába értjük a legpontosabban mütételeink boncztani viszonyait, hiában kerülünk el mindent, mi klinikai észleletek és kőrboncztani leletek által károsnak biznyúlt; ezen tényezőnek hatástalanná tétele a lehetetlenségek sorába látszik tartozni, Úgy hogy ha a gyógyulás menete íügg a műtéttől, az utókezeléstől és az egyéni viszonyoktól, a lehetőségek és kilátások legalább is egy harmadrészben működésünktől függetlenek.

Az utókezelés a kórodán kellő óvatosság mellett azt tartá szem előtt, hogy az esetek lefolyásukat illetőleg tisztán álljanak előttünk, nem csak az észleletek, de a netán szükséges beavatkozások érdekében is. Már a (rendesen déli vagy közvetlen az előtti órában történt) műtét utáni délután feloldtuk a fedő köteléket, s kimosván, megtekintettük a szemet. Ez alól csak a tátongó sebek (üvegtest-kiesés mellett) tettek kivételt pár esetben, bár ezek mellett is többször nyitottuk meg a szemrést, mint nem. E tisztogatás naponta kétszer történt, úgy a megvilágítást mint a szemek nyitását, mozgatását a legnagyobb óvatossággal eszközölvén. Minden látogatáskor legalább, de lobos reactio mellett azokon kívül, naponta 4—5-ször is, atropint csepegtettünk a szembe, s erre nézve (talán az illető gyógyszertár dicséretéül) megjegyezhetem, hogy soha sem észleltünk atropin-conjunctivitist habár köthártyai izgalmakkal elég bajunk volt is. Négy napon át mindkét, s még két napig az operált szemet kötöztük, szükség esetén a köteléket többször is megújítva, vagy tökéletlenül záródó seb miatt 6 napnál tovább is folytatva.

Azon beavatkozások, melyek a sebzési reactionak csökkenése vagy a gyógyulás menetének módosítása végett történtek, röviden elsorolhatók. Ilyenek voltak : 1. hideg borogatások alkalmazása, az okúi szolgáló erősebb izgalmi tünetek fokához képest egyszerű hideg vizbe mártott vagy épen jégre rakott

rongyokkal; a jégzacskókat e czélra nem használtuk. A borogatások ellenjavalatául az okozott kellemetlen érzést és porczhártyabeli beszüremkedést, javallatául a 4—5 óránál tovább tartó sebfájdalmat vagy már talán meg is jelent lobtüneteket erősebb mjectiót stb. vettük, tehát mindig a műtét után közvetlenül beálló reactio mérséklésére használtuk azokat 2. Nadályoknak (6 — 8—10) a halántékra rakása, mi rendesen a 2-dik vagy 3-dik napon történt, ritkán későbben, mindig nagyobb iritis mellett, gyakran feltűnő eredménnyel. 3. Hashajtók, Calomel és Jalappából, rendesen az előbbivel együtt. 4. Nyomó kötés, nagyobb lobfolyamat mellett, ha protrusio kezdetére volt gyanú. 5. A mellső csarnok csapolása és egy esetben a seb összevarrása; ezek még a gyógyeredmény végleges megalakulása előtt történtek ugyan, de mégis inkább az utómütétekhez tartoznak. 6. Borogatások ólomvizzel, leginkább a 10-dik nap után, csaknem mindig kitűuőleg hatottak makacs köthártyai belöveltség és duzzadás ellen. 7. Meleg kendőknek a fájdalmas szemekre rakása, mint rendesen kitűnő subjectiv eredmény követett (Cyclitisnél).

A gyógyulás menetére nézve következő csoportokba oszthatjuk be az eseteket: I. olyanok, melyek minden külsőleg látható izgatottság, a lobos reactio bárminő tüneményei nélkül folytak le, a hol tehát volt bizonyos kisebb-nagvobb mérvű és kiterjedésű belövelltség a szemtekei köthártyán, főleg a sebtájon, de az izgalom a gyuladás értékére nem emelkedett ; II. azok, melyekben azonnal a műtét után állott elő kisebb nagyobb izgatottság, s vagy a) tovább fokozódott és hosszabb lefolyást vett, vagy b) gyorsan elmúlt, s a további gyógyulás zavartalan volt; III. oly esetek, melyekben nem rögtön a műtét után, bánéin több nap, talán bét lefolyása alatt állott elő lassanként, később makacsul fennálló gyuladás, úgy hogy azt nem direct sebzési reactióként, hanem a gyógyulás folyamában keletkező változások eredményeként kell tekintenünk, és végre IV. azok, hol ismert körülmények (főleg sérülés miatt sebzés) folytán az egyébkép rendes menetű sebgyogyulás megzavartatott. Az első csoportot alig lehet szorosan körülírni, nem mindig lehetvén a lob jelenlétét kizárni, hiszen tudjuk, hogy gyakran teljesen hófehér szemtekékben is lassanként nagy hátulsó synechiák keletkeznek. A II-ikról talán lehet állítanunk, hogy az abbeli eseteknél a sebzés okozta a nagy izgalmat, s a III. osztálybeliekről legtöbbször kimondhatjuk, hogy miután a műtét utáni reactio elmúlt jóval e késői izgatottság fellépte előtt, ennek oka újabban constituált viszonyokban van, milyen lehet p. o. egy létrejött mellső synechia, tok-részletek becsiptetése, a sugártest netaláni sértése után visszamaradt heg zsugorodása vagy egyéb, mint aztán az egyes esetekben feltalálni igen nehéz lehet vagy épen lehetetlen.

Az első csoportba a zavartalanul gyógyultak közzé eseteinkből (a 97. Graefe szerint kivont egyszerű hályog közül 51, tehát 52.5% tartozott; még kedvezőtlenebb lesz a százalék ha a más módokon operáltakat is ide vonjuk, mert ezen 8 eset közül 5 volt abnorm lefolyású, s ha a complicáltakat is szá-3

T