Szemészet, 1875 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1875-02-28 / 1. szám
SZEMÉSZET. Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 9-dik számához. Szerkeszti Mirschler Ignácz tudor. 1. SZám. Vasárnap, február 28-án. 1875. Tartalom : A szarugörbületi rövidlátásról. Seb u lek Vilmos tanártól. — Egy adat a lencsetok és üvegtest összefüggésének ismeretéhez. Imre József tanártól. — Könyvismertetés. Die Lehre vom Gesichtsfelde und seinen Anomalien von Dr. Wilhelm Schön. — A lencsének sérülés nélküli ficzamodása a köthártya alá. André tanártól. — Az alkalmazkodási elfáradásnak (asthenopia accommodatival calabarrali gyógykezelése. Hugo Magnus tanártól. — Genyes könymirigylob egy esete. G a y a t tanártól. — Feljegyzések a szemészeti gyakorlatból. Schapri nger tr-tól. A szarugörbületi rövidlátásról. Schülek Vilmos ny. r. tanártól Budapesten. A nagy Kepler 1601-ben, „Prolegomena ad Vitallionenr4 czimü munkájában első fejtette ki a rövidlátóság lényegét. Azóta megdöntetlenül áll, hogy a rövidlátó szemben párirányosan bejutó sugarak a reczeg, mint a képet felfogó ernyő, előtt kereszteződnek, valamint hogy a tárgynak megfelelően kell közeledni, ha a sugártörés utáni fordított képnek a reczeg sikjávali egyezése, ennek alapján pedig szabatos látás kívántatik. Midőn ezek szerint a rővidlátóság abban áll, hogy a szem fénytörö készülékének hátulsó főgyupontja és a reczeg helye közti egyezés meg van zavarva oly módon, hogy a hátulsó főgvútávol rövidebb és a reczeg távolabb áll; további kérdés az , hogy a gyutával rövidségében vagy a reczeg távol állásában rejlik-e a rövidlátás fénytani oka. Ezen kérdés bonczolatok nyomán, minőket Ritterich és Arit végeztek kezdeményezőleg, az utolsó 30 év folyamában oda döntetett el, hogy rövidlátó szemek kelleténél hosszabbak, és hogy a reczeg az, mely a külömben rendes főgyútávol hosszához nem símúl. Beható észleletek ezen nemegyezés öregbedését, a szerateke mind nagyobb megnyúlását, és innen a rövidlátóság fokának növekvését is kimutatták számos szemeken. Kifejlődött a rövidlátóság növekvéséről szóló tan, felisme tettek a közelebbi körülmények, melyek közt a növekvés létrejön és biztosságra emeltetett, hogy a teke megnyúlása az érhártyának sorvadás! folyamatával a hátulsó sark táján áll szoros összefüggésben. Mind ezek után oly állásponthoz jutottunk ma, hogy a midőn rövidlátóságról van szó, azonnal megnyúlt szemtekére, szemíeneki lobos változásokra, a rövidlátás növekvésére és a növekvést mérséklő rendszabályok keresztülvitelére gondoluuk. Hogy a rövidlátás nem kivétel nélkül teke megnyúláson alapul, hanem hogy azt a fénytörő készülék alkatrészei, névleg pedig a szaru nagyobb görbültsége is hozhatja létre, elméletileg* 1) ugyan helyt állónak tartatik és alig lenne olyan szemész található, ki ne észlelt volna esetet, melyben a szara lobos folyamatai után állott elő szarukidomborodás és innen rövidlátás; de közelebbiéi az ilyen rövidlátás tünetei, a más rövidlátástóli megkülömböztetésre vezető ismérvek, valamint azon tény, hogy veleszületett nagyobb szarugörbületen alapuló rövidlátóságok is fordulnak elő nem épen feltünőleg mikrophthalmicus szemeken, még eddigelé megállapítva nincsen. A következőkben megkisérlendem főpontjaiban előadni a tüneteket, melyek a rendellenesen nagyobb szarugörbületböl származó rövidlátóságnál előfordulnak, melyekről ez felismerhető, valamint foka meghatározható, továbbá a támpontokat, melyek az ilyen rövidlátásáénak a más okból származófcóli megkülömböztetését elősegíthetik, elöadandok rövid elemzéssel eseteket, milyenek alapján jogosítva vélem magamat a szarugörbületi rövidlátás kór-Bonders, die Anomalien der Refraction und Accommodation des Auges. Wien, 1866, 308 lap. képének felállítására és végre röviden megjelölendem a vizsgálati irányt, mely szerint talán még közelebb lehetne jutni azon eszményhez, hogy az egyes fénytörési rendellenséggel biró esetek fénytörési kóros tényezőit ne csak a Listing-Helm'noltz-féle mintaszem szerint, hanem kórodailag, egyénesitve is nyomozhassuk ki. A csupán szarugörbületből eredő rövidlátásnál, hol a szem egyébb részei rendesek, miudenekfelett a szaru tükörképe bizonyul változottnak és pedig ez annyival kisebb, miunél nagyobb a görbület. A hol tekintélyes fokú rövidlátást okoz a szaru tulgörbülete, ott a gyakorlott vizsgálónak első megtekintésre fel fog tűnni, hogy ezen, az ablak felé irányított sz íru viszfénye tetemesen kisebb kiterjedésű mint az, melyet napontai betegvizsgálatainál annyiszor életében látott és melyet emlékezése meglehetős megbízhatóan szolgáltat az összehasonlításra. Csekélyebb foka szarurövidlátásnál is nehézség nélkül megállapítható e tünet, ha rendelkezésre álló rendes szaruval biró egyént állítunk a vizsgálati ló mellé és összehasonlítjuk a kettő szaruin az ugyanazon távolban levő ablakról nyérc tükörképeket. Pontosan megmérni a tükörképet és annak a rendes szaruétól eltérő kisebb voltát megállapítani lehet a Helmholtz-fóle ophthalmometerrel. További tünetként meghatározható, a szemteke külső megtekintésénél, hogy alakja a rendes szemétől nem tér el, és hogy az nem hosszúkás, szilvánkká, mint a tekehossznságból eredő rövidlátásnál. Ezt méréssel ellenőrizni lehet úgy, bogv a tekét az orr felé fordittatjuk és körzővel a hossztengelyt megmérjük, a körző begyeit felragasztott schellakkal tompítván s az egyiket a hátulsó sarkhoz, i másikat a szaru kúpjához minél közelebb illesztvén. Ezen eljárás, bár eredményei körülbelől 1 mm. hibát nem zárhatnak ki, pontosabb mint a szabad szemmeli becsülés. Számtani határozottsággal tudni meg a szemteke hosszát élőn és idevágó esetekben még eddig nem sikerül, de újabb időkben történnek ilyen irányú kutatások.2) Lényeges tüneteket szolgáltathat a szemtükörreli vizsgálat két irányban. Meggyőződni enged a felől, hogy érhártyasorvadás, milyen haladó tengelyhosszusági rövidlátásnál mindig előfordul, sőt a haladással annyira szorosan összefügg, hogy róla a haladás fokát mintegy leolvasni lehet, ilyen esetben teljesen hiányzik. Azonkívül a szemtükörreli vizsgálat a szemfeneki képnek nagysági eltérését a rendes szemfeneki képtől becsülni engedi. Ugyanis a fordított kép a használt gyűjtő lencse gyutávolán belől, mint rövidlátásnál mindig, fog lebegni, a rendeslátó szemfeneki képénél kisebb lesz, de nagyobb mint a vele azonos foka, tengelyhoszszuságon alapuló rövidlátásnál; a fennálló kép nagyobb lesz mint a vele ugyanazon fokon álló, tengelyhosszuságon alapuló rövidlátásnál.3) A szem feneki kép változásának emlitett tünetei, bár a felismerés gyakorlottságot igényel, nagyobb fokú szarurövid2) Landolt és Nuel, Min. Monbl. für Augenheilkunde 1873. folyam 473. lap, és Landolt im Archiv f. ophth. XIX, kötet 3 füzet 3C1. lap. s) Lásd Snellen és Landolt, Graefe és Saemisch által kiadott lland= buch der gesammten Augenheilkunde III kötetében, 110—128 lapig. 1 I
