Szemészet, 1874 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1874-04-12 / 2. szám
SZEMESZET. Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 15-dik számához. Szerkeszti Hirschler Ignácz tudor. 2. SZáUl. Vasárnap , április 12 én. 1874. Tartalom :Sphincterotomia pupillaris. Műtétmód malisé szivárványodauövések átmetszésére. Scliulek Vilmos tanártól. — A szemrekesz egy körülírt részének tökéletes megbénulása. Schlessinger Adolf tr.-tól — Látszólagos alkalmazkodási képesség Aphakiánál. D o n d e r s v. Förster. — Köthártya alatti hályogkivétel. H a s n e r tan.-tól. — Némely szembetegségek kezelése állandó villanyárammal. Driver tr-tól. — Uj módszer egyoldalú láttompulatnak, illetőleg annak nagyobb foka színlelésének felfedezésére Graefe Alfred tan.-tól. Sphincterotomia pupillaris mütétmód mellső szivárványodanövések átmetszésére. Schulek Vilmos tr. ny. r. tanártól Kolozsvárott. Müláta képlése czéljából először Cheselden, Woolhouse II. Jakab angol király orvosának terve szerint végezett szivárványbemetszést (iridotomia), 1728-ban. A látanyitás ezen sikeres kísérlete után tömben más módokon próbálták e lérni a czélt és néhány évtized alatt különböző eljárások lettek ismertetve, melyek által műtészeti utón lehetségessé vált a szivárványnak a mellső csarnokban történő átmetszése által uj látát nyitni és igy a rendes látának működését pótolni. Az idevonatkozó eljárásokat Wecker tr. történelmi kutatások és egybeállítások alapján első szerzőik neve után 4 módban sorolja fel: Cheselden, Heuermann, Guérin és Janin szerint1). Mind ezen műtétmódokban közös az, hogy a szivárványt a mellső csarnokban, kihúzás nélkül metszik be és hogy czéljok mülátát hozni létre. Ezért a szivárványbemetszés közös nevével is szoktak jelezte!,ni. Később a látaképlés ezen módja teljesen háttérbe szorított az 1786-ban Wenzel (apa) találmánya szerint fia által ismerteit szivárványcsonkitástól, melynél a csarnokból előhúzott szivárványrész kivül vágatott le. Jelen századunkban főleg ezen n ütétmód szerepelt, hosszú ideig csak látaképlés czéljaira, mig Graefe az eljárás belszemnyomás elleni és lobellenes hatását mutatta ki és javalatait ezen második és harmadik czél tekintetében is kibővítette. Annyira diadalra jutott fényes és sokoldalú eredményei által a szivárváuycsonkolás (iridectomia), hogy mai nap a leggyak rabban végzett és bizonyára a legáldásosabb szemmütételt alkotja. És mégis a már majdnem kimúlt, csak elévült szakkönyvek kutatói előtt érdekkel bírónak látszó szivárványbemetszés nagyra nőtt másik testvére által nem bir végkép feledékenységbe szorittatni. Egyszerűsége biztosítja megélhetését. Épen a legújabb időkben ismét megemlékeznek róla, épen kitűnő végrehaj ói a szivárványcsonkolásnak némely esetekben ismét a szivárványbemetszéshez folyamodnak. így Arit több év óta végezi azt időn*) De 1’ irodotomie par L. de Wecker, annales d’ oculistique 1873, sept. — oct. ként, a szerint a mint tankönyvében leírta* *) * 2), Graefe élte utolsó évében bizonyos esetekre melegen ajánlotta3), Bowman uj változásban alkalmazta4 * б) és legújabban Wecker,5 б) saját szerkezetű csipesz-ollóval hajtva végre, kitűnő eredményeire hívja fel a szemészek figyelmét. A szivárványbemetszés ezen feltámasztása azonban csak látaképlési javalatokra vonatkozik, és bár sikeresen, mégis csak kis részben öleli fel azon eseteket, melyek különben a szivárványcsonkolás alá esnének. A következőkben közlendő műtészeti eljárás a szivárványcsonkolásnak eddig kizárólag odaítélt szembelnyomási és lobellenes hatásköréből is kíván a szivárványbemetszés számára egy kis tért vívni ki, mi ha ezen uj mód körülirt javalataira nézve elfogadásra talál, bebizonyítaná, hogy a szivárványcsonkolás javalataimat mind ' három irányú terjedelmes csoportjából egyes esetek czélszerűbben a szivárványbemetszésnek javalatai közé teendők át, és hogy a midőn a történeti fejlődésben a szivárványcsonkolás örökölte, nagy részben jogosan, kis részben jogtalanul, a szivárványbemetszés javalatait, a szivárványcsonkolás önmaga által hódított és kiszélesbitett javalatainak némely részét ismét a szivárványbemetszés képes magának elsajátítani. Leirandom eljárásomat, javalatait és az elérhető eredményeket ; közlendek a kivitel különböző módozatait feltüntető 6 változatot; felemlitendem a legújabb időkben ajánlott más kivitelű és czélu szivárványbemetszési módokat és végre az ezeknél követendő eljárással, javalataikkal és eredményeikkel összehasonlitandom saját eljárásomat. Ismeretes, hogy mellső szivárványodanövéseknek mennyire vészes következményei vannak, hogy a szivárvány vongálásából izgatási tünetek, sugárfájdalmak, hegtágulatok, részleges és teljes szarúcsapok, heveny és idült alakú szivárvány— sugártestlobok és különösen másodlagos glaucomafolyamatok származnak. Mindez történik, ha a szivárvány lapjának nagy részével, ha az egész látaszél körkörösen, ha valamely körzeti szivárványrész а) Die Krankheiten des Auges, 2. köt. 136. lap és köv. Prága 1858. s) Traité des operations qui se pratiquent sur 1’ oeil, E. Meyer, Paris 1871. p. 79. 4) Report of the fourth international ophtalmological Congress London 1873. p. 177. б) a fennidézett helyen. T
