Szemészet, 1874 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1874-12-20 / 6. szám
95 96 lyek sértésre (contusio bulbi) beállanak, de itt is csupán az izgatási időszak tökéletes lefolyása után. Mind ezen gyógyszerek, valamint a vérbocsátások is ártalmasaké ha a vértorlódási látzavar szívbántalomtól ered. Ily betegeknél az ismert gyógykezelési elvek utáni eljárás mellett, a bőrnek mindennapi dörzsölése hideg vízzel igen ajánlható. Czé'.szevü konyhasót tenni a vízhez ; minél inkább sikerül a bőrnek bajszáledényi keringését tartósan fokozni, annál jobban érzi magát a beteg. Nystagmus szerző szerint az élet 8-ik hónapja előtt nem észleltetik; mindig kell, hogy a látzavar, mely azt létrehozza. hosszabb időig megelőzze. Sok esetben gyermekeknél az idővel enyhébb lesz; a műtéttől soha sikert nem látván Mooren azt már régen nem viszi végbe. Nevezetes volt két eset bányászoknál, hol anaesthesia optica mellett erős Nystagmus állott be minden este, és átalában sötétben. Ellenben fényes napvilágitás hozta azt létre egy igen szőke gyermeknél. Nem ritkán észlelni nystagmust, ha a szemet erősen világítjuk oly érzékeny egyéneknél, kik különben közönséges világítás mellett annak nyomát sem mutatják. Az izomhüdések legnagyobb száma meghütéstöl származott. Species ad d*coctum lignorum, és*esténként iy2—2 óra hosszáig a szemnek guttapercbávali befedése, valamint gyors börizgatók (fliegendeVesiccautien) több esetben néhány hét alattgyógyulásboz vezettek: hol ezekkel czél nem éretett, ott a faradisatio segített. Ez utóbbi egy esetben 18 hónapig naponta 2-szer mindig 15 perczig alkalmaztatott, mire tökéletes gyógyulás következett. A távoztató izom leggyakrabban volt bántalmazva. Kan cs als ági műtét után téli nedves hidegben szükséges mindkét szemet zárkötéssel gondosan ellátni egész a behegedésig, mivel olykor veszélyes dyphtheriticus lob csatlakozik a sebfolyamathoz. Szerző a nagy vérzést, melyet ezen műtét után 1866 óta hatszor tapasztalt, a szemtekének a kötszövetből való félkificzamodásának (subluxatio bulbi) tulajdonítja, mely leginkább gyermekeknél nagyobb erőszakolás következménye. Az atropinizálásnak gyógyitó hatása kisebbfoku de baladó rövidlátásnál szerző által szintén tapasztaltatok. Az alkalmazkodási görcs egy.k eseténél a sugártest érintésre oly fájdalmat külölt, mintha igazi cyclitis volt volna jelen ; a mellett a láterő le volt szállítva, a láttér, öt hüvelyknyi átméretre szükitve. Heurteloup, levonó gyógymód híjába alkalmaztattak , atropin csak csekély enyhülést eredményezett és csakis kalium Inornatum hónapokig folytatott belső használása után lépett fel nagy javulás, mely két év alatt tökéletes gyógyuláshoz vezetett. Ha lát a tá g u la t állott fenn bujasenyv után, ritkán sikerült a gyógyítás; hol pedig az meghűlés után mintegy helybeli bán:alom gyanánt volt tekinthető, ott izzasztó szerek, hólyagtapaszok, mábonyfestvény és következetes domborüvegkura majdnem mindig meghozták a baj gyógyítását. Alkalmazkodási hüdés, rendesen szűk láta mellett nemcsak diphtheritis, bánom többször egyszerű gyenge torokbántalom után lépett fel •, nagyfokú esetekben múló kancsalság (convergens) csatlakozott iiozzá. Dombom üvegeken kivííl belsőleg secale cornutam adagoltatott; ezen hüdés mindig elmúlt. Ezek íővonásai azon kór- és gyógytaui elveknek, melyeket Mooren uj kórodai jelentésében szellőztet, és a melyeknek a rendelkezésünkre álló térhez épest lehetőleg kimerítő közlését kiváló gyakorlati becsüknél lógva javaltnak Ítéltük. Lebet ugyan, hogy olvasóink egyik másik megjegyzését fejcsóválással fogadják, hogy több gyógyszerét pl. a genyszalagot elavultnak, mintegy überwundene Standpunkt sorába tartozónak tekintik : mindamellett a düsseldorfi szemész mind az iskolára nézve, melyben képezhetett, mind roppant nagy anyagánál és kitűnő észlelő tehetségénél fogva gyakorlati téren legnagyobb figyelemre méltó, és ha nem is akarjuk intéseit mindenben betű szerint követni, jelentése bö tárgyat nvujt gondolkozásra és gyógykezelési kísérletekre. H. Kísérletek a lencse táplálkozását illetőleg. Bence Jones tr-tól. A lencse azon szervet képviseli az emberi testben, mely legtávolabb van a vérkeringéstől, s nemcsak maga nem bir véredényekkel, hanem az őt legközelebb környező részek, a csaruokvíz, az üvegtest sem. Ezért fel kell venni, miszerint a vér tápanyagai nemkülönben más a vérkeringésbe hozott idegen elemek is csak későn jutnak el a lencsébe és találhatók ott fel. ide vonatkozólag kísérleteket tett Bence Jones nagyobb számú állatokon; majd Bowmannal és Critchette 1 együtt élő embereken is. Az embereken eszközölt vizsgálatok úgy történtek, hogy miután hét hályogos lencse legpontosabb és részletest) vizsgálata által meggyőződtek arról, miszerint közönséges rendes viszonyok között az emberi jéglencsében lavany — lithium — elő nem jön (csupán egy esetben lehető csekély nyomai találtattak) sok hályogon betegnek a műtét előtt belsőleg lavany adagoltatván, műtét után az eltávolitott lencsében vizsgáltatott a lavany megjelenése és újbóli eltűnése. Az eredmény volt: műtét előtt 25 perczczel 20 szerner lithium vétetvén be, az a lencsében nem találtatott fel; ha 2Va órával vétetett be műtét előtt ugyanazon adag, akkor a lencse vizes kivonatában a lavany nyomként mutatkozott; mig ha a bevétel 31/2 órával megelőzte a műtétet., akkor a hályog minden részében tartalmazott lavanyt, s az még 4 nap múlva is ki volt mutatható; az 5-ik napon lassauként keve-bodett a lavany menynyisége és a 7-ik napon már alig lehetett valami nyomát kimutatni. így p, o. egy fiatal leánynál mindkét szemben hályog lévén, a 20 gr. lithium bevétele után az egyik szem 7 órára mütetett, mig a másik szemből a hályog csak a 7-ik napon távolittatott el, s nála az először kivett lencse legkisebb része is tartalmazott lavanyt, mig a másodszor mütöttben a szernek nyoma sem volt. B. J. kisérleteiből az is kiderült, hogy a lavany bevétele után az a test összes részeiben kevés perez múlva megjelent és hogy legkésőbb találtatott fel a lencsében, s végül hogy a szer bevétel után 6., 7. vagy legkésőbb a 8. napon nyom nélkül eltűnt a testből. Ezen tartamra természetesen nem jelentéktelen befolyást gyakorolt az adag nagysága A szer böraláfecskendés általi bekeblezésénél a vérbei felvétel aránylag gyorsabb. (Zehender. kiin. Mon. 1874. 152. 1. Torday tr. 4 künymirigyek rákos elfajulásának egy esete. Alexander tr-tól. A 72 éves férfinál részarányosán fejlődött dag ült mindkét szemür felső külső részében, elterjedve részben a felső szemhéjakra is. A szemhéjak bőre alatti dagok hossza egyenkint több mint 2 cm., szélessége 1.5 cm., befelé szabadon letetöződött szélekkel végződtek, lefelé nem érték el egészeu a szabad szembójszélt, s a halánték felé néző szélen a határt csak nehezen lehetett megtalálni. Kifordított felső szemhéjaknál a duzzadt nyákhártyától fedett dagok erősen előretoluitak, s ujjhegygyeli vizsgálatnál a nyákhártyatömlőu túl jó darabra terjedtek a szemgödörbe ; felszínük lebenyezett; sem nyomásnál sem önkéntesen nem fájdalmasak, és egyátalában két év alatti növekedés mellett fájdalmat sohasem okoztak. Régibb szaruhomályok és a korral járó láterőhanyatlás miatt S =- 14/70: + 10-el Jäg. 5 olvasott; a meghoszabbodott ielsö szemhéjak a láta közepéig lecsüngtek és csak nehezen voltak emelhetők. Szemtekék az orr felé tolatván mozgathatóságuk kifelé annyira gátolva volt, hogy a kettős képek kikerülése végett az egyén egyik szemét elfedni kényszerült. Könyelválasztás és a szem könybe merítése rendes. A kórisme megállapítása után előbb a baloldali, majd bét napra reá a jobboldali dag kiirtatott nem épen jelentéktelen vérzés mellett; a hegedés legnagyobb részben elsődleges volt. Műtét után a teke visszanyerte rendes mozgékonyságát, megszűnt a kettős látás ; górcső alatt a dag puha, tág gerendezetü sarkomának bizonyult. .(Kiin. Mubl. für Aughlk. 1874. April-Mai.) PEST, 1874. KHÓB és WEIN KÖNYVNYOMDÁJA (Dorottya-utcza, 14. «z.)
