Szemészet, 1873 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1873-11-02 / 5. szám

71 72 lehet elég mélyeu bevinni a csarnokba; ily esetekben szerző mégis inkább Graefe késéhez folymodnék. Szerző a tok megnyitására nem használt Weberféle kettős kampót, hanem kétféle görbületü kampót, mellyel mindig sike­rült négyszegű sebet ejteni és néha közvetlenül is kihúzni a tok egy részét. A lencse kifejtése úgy történt, hogy a mütő a seb alsó szélét teknős kanállal gyengéden lenyomta; ha a hályog erre nem .állott be a sebbe, akkor a szem ellenkező táján kis nyomás gyako­roltatott vagy a rögzittő csipesszel vagy a kautsuk kanállal. Kihúzási műszerek nem vétetnek soha használatba, még a kéregmaradványok is ki ürültek utólagosan ha a szem pár perczig zárva tartatott, mig a csarnokviz újra meggyülemlett. Ha azok hat esetben még is bennt maradtak, azért történt, mert csak müleges világításnál ismertethettek volna fel; olyanokat pedig soha sem lehet az üvegtest veszélyeztetése nélkül kiüríteni. Üvegtestkifolyás 6-szor történt, s pedig 2-szer legcsekélyebb fokban, 3-szor oly szemekben, melyekre nézve az üvegtest felemyedése kőrismézve volt és csak egyszer a lencsekifejtés előtt nyugtalan egyénnél (Elaltatás soha sem vétetett igénybe.) A kezelési idő átlagban egy hétre terjedt. A gyógyulási fo­lyamat 40 esetben rendes volt;3-szór volt jelen savós vagy plasticus 20 szivárványhártyalob, ez utóbbi után látaképzés által S = — ére­tett el. — Egy negyedik szivárványhártyalob már a műtét utáni napon lépett fel, és pedig igen szabatos műtét után; a szem sor­vadásba esett. (Talán a fennálló könytömlőtakár okozta e lobot.) Más két szem elveszett sorvadás által, az egyik genyes üveg­­hártyalob (hyalitis) folytán (ezen esetben a hályog kanállal véte­tett ki), a másik részben sebgenyedés következtében (ezen esetben nagyfokú trichiasis volt jelen). Mindkét esetben, mint már fennt emlitém, müláta képezve volt. Ezen kivül még egy esetben a műtét utáni kezelésben előfordult hiba következtében kis szivár­­ványiszam keletkezett, mely 2 hónappal későbben iridocyclitist vont maga után (mennyiségi látképesség eredményeztetett.) A mint szóbeli közlésből és megjelent évi jelentéséből tudom, Schulelc tanár is tett kísérleteket Weber mütétmódjá­­val, melyekről közelebbről fog értekezni. (Arch. f. Opbthalm. XVIII. II. 91. U H. Köthártyahurut- és szörmirigyszemhéjlob. Stilling J. tr.-tól. Stilling hosszabb észlelés után újra visszatér ama tárgy­hoz. melyet már 1869-ben rövid közleményben ismertetett meg. (1. Szemészet 1870 3. sz.) A kórállapot, melyről szó van, tu­lajdonképen nem is jelenkezik szemhéjlob. hanem inkább úgy­nevezett száraz köthártyahurut alakjában, mely rendesen kono­kul ellentáll a szokott gyógyszereknek , úgymint : összehúzó szemvizek, zuhany stb. A baj okát szerző azon izgatásban véli feltalálni , melyet kórosan elváltozott pillaszörök a szemhéj­szélre-, és az által a köthártyára gyakorolnak , egyedüli biztos és állandó gyógymódját ennek következtében csupán e pilla­szörök eltávolításában ismerheti el, e tételt a következő ada­tokkal támogatván: Ha a fejből, szakáiból vagy a kézhátból bizonyos számú szőrt kihúzunk, akkor azt vesszük észre, hogy vagy még erősen összekötve vannak a szőrtömlővel és azért csak nagyobb erővel és fájdalommal távolithatók el, vagy könnyen engednek s pedig majd az ujjal majd a csipesszel való húzásnak. Azok, melyek már az ujjaknak könnyen engednek , fehér és egyszerűen bunkós hagymával vannak ellátva , mig azok , melyek csupán csipesszel bár iájdalmas érzés nélkül távolíthatók el, nem fehér, hanem sötét , s nem egyenesen álló, hanem horogképen meg­görbült hagymát mutatnak. Ez utóbbiak gyökere körül továbbá még tekeredett szalag- vagy csőalaku felhámképleteK szoktak jelen lenni , molyeket a szőr a húzás alatt a belső gyökérhü­velyből magával vitt. Ugyanazon viszonyokat találhatni a pil­­laszőröknél is, melyeket idült köthártyahurutban szenvedő szem­től estávolitunk. Itt is azon szőrök, melyek csupán a csipesz­szel, de fájdalom nélkül kihuzhatók , egy bizonyos ellentállást és a hagymán az említett elváltozást mutatnak. A hagyma t. i. erősen festenyezett és vagy csupán felpuffadt , de még gömbö­lyű vagy — a mi gyakran előfordul — már horogképen elgör­bült, mi épen az ellentállást okozza. Ezen szőrök észrevehetőleg merevebbek, mint a többiek és a górcső alatt nagyobb festeny­­lerakodást mutatnak. A dolog nagy valószínűséggel oly módon értelmezhető, hogy mig a fehér hagymával ellátott és az njjhu­­zásnak engedő szőrök a kihullási időszakhoz közel vannak vagy azt már kevéssel túlhaladták, addig azon szőrök hagymáján, melyek akármelyik okból a tömlőben visszatartattak, a festenye­zett sejtek kóros bujálkodása lépett fel, mely eleinte a hajkéreg sötétebb színét, későbben pedig, midőn azon kéreg merevedése folytán a tápláló nedv keringése benne megszűnt, magának a hagymának felpuffadását, végre a beálló visszafejlődéssel annak említett elgőrbülését eredményezte. Nagyobb gyakorlás után könnyen előre felismerhetni azon szőröket, melyek a csipesszel fájdalom nélkül eltávolíthatók; és ugyan a keménység, merev­ség, és sötétebb szin által, melyek azokat jellemzik; azonban rendellenes irányt nem szoktak mutatni, Könnyen érthető, hogy ilyen a rendes időnél tovább meg­maradó és az említett módon elváltozott szőrök, kivált érzéke­nyebb gyengédbörü egyéneknél mint idegen testek hathatnak, szurási és égő érzést, könyezést, fényiszonyt, szemhéjgörcsöt idézvén eló. Minél izgékonyabb az egyén, annál hevesebbek a tünetek, melyek olykor azon kórképet állítják elő, mely az orvosok által a görvélyes szemlob nevével jellemeztetik. Ezen betegség szá­mos, talán legtöbb esetében (?) az orvos úgy saját mint a szü­lék megelégedésére megszüntethet végképen minden szemhéj­görcsöt és fényiszonyt, ha az említett festenyes szőröket csi­pesszel eltávolítja. Még felnőtteknél is hasonló állapot állhat fenn ugyanazon okból. A szemhéj külseje nem mutat semmi rendellenest, sem duzzadtságot, sem pikkelyképződést, sem a hájmirigyek bővebb váladékát; a könyezés , a fényiszony, a hurut azonban mégis hónapokig tartanak, a nélkül, hogy más okot mint a föstényesen elfajult szőrököt lehetne feltalálni, me­lyek eltávolítása után rögtön tökéletes gyógyulás áll be. Még kifejtett váladék a pillaszőrmirígylobnál is (Blepharitis ciliaris sceretoria) mindig találhatni a leirt szőrök bizonyos mennyiségét, ezen esetekben azonban nehéz határozni, váljon e szőrök képez­ték-e a betegség elsőleges részét, vagy sem ; de annyi bizonyos, hogy még ezen kórállapot is kisebbfoku esetekben a rósz szőrök eltávolítása által gyógyítható. A már idült esetekben, melyek­ben tudvalévőleg a túlelválasztás fő szerepet visz, már fekélyek jelen vannak, a szőrök eltávolítása többé nem lehet nagy befo­lyással, miután a betegek ezen időszakban már úgysem szoktak izgatottsági tüneteket, úgymint: fájdalmat, környezést, fény­­iszonyt stb. külölni. Mondhatni, hogy az idiopathicus köthártyahurut talán leg­több eseteiben — a mennyibnn nem másféle ismert okokra: úgy­mint külső ártalmas befolyásokra, a könyvezető szervek szóraira1 fénytörési rendellenességekre stb. vonatkozhatók, azon izgatásnak köszönik eredetüket, melyet a festenyezett hagymát biró pilla­szőrök előidéznek. Ide számíthatók továbbá az úgynevezett gör­vélyes szemlob számos esetei, melyek épen csak kőthártyahuru­­tok erősebb visszhatási tünetekkel; végre a blepharitis ciliaris némely csekélyebb példányai, melyekben a fekélyesedésre való hajlam hiányzik és a szőrök rendellenes irányt nem mutatnak. Ezen kórosan változott szőrcsere (falscher Cilienwechsel) közelebbi okát kitudni még nem sikerült. Lehet, hogy a hájmi­­rígyek nagyobb elválasztása okozza, de az is, hogy a felhámsej­teknek a szőrtömlőben történő felhalmozódásából származik. Érdekes tény, hogy a sycosisnál ugyanazt találni, mit szerző a nevezett szemhéjlobnál észlelt; az egyes bibircsekben lazán ülő szakálszőr csakugyan mutat föstenyezett hagymát. — Szerző végre állítja, hogy ama rósz szőrök eltávolítása úgynevezett gör­vélyes szemlobban szenvedő gyermekeket végképen gyógyít, hogy alig emlékszik egyetlen egy esetre, hol visszaesés történt volna, míg felnőtteknél az eltávolítást 4—8 hetenkint ismételni kény­telen volt. — Részünkről csak annyit jegyezünk meg, hogy St. észrevételei, a mennyiben azok a pillaszörök kóros elváltozásait

Next

/
Thumbnails
Contents