Szemészet, 1873 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1873-09-07 / 4. szám
4. szám. Vasárnap, September 7-kén. 1873. Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 26-dik számához. Szerkeszti Hirachler Ignácz tudor. Szemészeti kóresetek. A budapesti átalános közkórház szemészeti osztályán észlelte Grossmann L. tr főorvos Pesten. (Vége.) 2. Méssliályog (Cataracta calcat ea s. gypsea) és ennek eltávolítása. G. J. pesti asztaloslegény, 20 éves, gyenge testalkatú és tápláltságu, gyakran ismétlődő jobboldali szemlob miatt 1872. május 20-án kereste fel a szemészeti osztályt. A beteg megvizsgálása következő adatokat szolgáltatott: Á bal szem rendes mekkoraságu, alakú es mozgékonyságu, köthártyája gyengén vörös és könnyező. Törési viszonyai és látképessége rendes. A jobb szem a baloldalihoz viszonyítva kisebb, igen puhának tapintható. Mindkét pilla pirosodott és kissé duzzadt. A könny-elválasztás erős , a szaruhártya körül egy finoman recézett edénykoszoru (szaruhártya körüli belöveltség). A teke kötbártyája erősen kifejlett edényeket mutat a mellső övön szintén edénykoszoru van képezve. A szaruhártya dombom, fénytelen, mintegy meglehellettnek tűnik elő. A mellső csarnok alján egy sárgásfehér, rákkőszeríi, kemény küllemű tömeg észlelhető, mely a szaruhártya hátsó falára támaszkodik. A természettől barna szivárványhártya barnásvörösnek tűnik elő; gyengén fénylő és durván lazult. A láta 1% vonalnyira szűkült, fény behatásra teljesen közönyös. A sugártest tájára alkalmazott nyomás fájdalmáé érzést okoz, azonkívül kifejezett sugáridegzsába volt jelen. Ezen szem látképessége gyenge mennyileges fényérzésre szorítkozott. Beteg állítja, hogy emlékezése szerint már gyermekkorában nem birt jól látni ezen szemével, és hogy szemcsillaga máinkkor fehéren színezettnek mutatkozott. A többrendbeli szemképleteket ellepett lobos állapot okozó mozzanata gyanánt a mellső kamrában levő tömeg vala tekinthető, mely erőmüvi hatányképen szerepelt. Beteg állítása szerint a kövecske (ily kifejezést használt) csak rövid idő óta volt a szemben, mely időtől fogva a szemben valamint a homlok táján és a fej baloldali felén föllépett fájdalmak nagy mérvben gyarapodtak. A kihúzott kemény tömegnek keletkeztét illetőleg ennek alakjából és mekkoráságából nem lehetett mást következtetni, mint hogy az kristálylencse elmeszesedéséből támadt, mely valószínűleg a szemnek a gyermekkorban szenvedt rázkodtatásából eredt. E nézetemet következőkkel vélem támogathatni. Hályogok a gyermekkorban többnyire puha küllemüek és magokra hagyva a következő átváltozásokat szenvedik: 1) Bekövetkező hályogváltozások által zsugorodhatnak, minek folytán ráncos felületű korongokat képeznek, vagy 2) Higfolyókká válnak és mésztejszerű folyadékká olvadnak, végre 3) Mindkét alaknál a hályog teljesen felszivódhatik csekély zsirmészszerü maradék hátrahagyásával, úgy hogy két tokfelület egymással érintkezik, mely módon száraztoku (trockenhülsige) hályogok keletkeznek. Ha pedig a hályog fejlődésére és másodlagos változásaira heves lobfolyamatok hatottak, mint pl. szivárvány-érhártyalob, szivárványhártya-sugártestlob , sértések vagy későbbi korban glaucomatosus kórfolyamat, a hályog nem ritkán mészsók lerakodása által a hályog állományába elmeszesedést szenved. A hályog űrében aztán vagy zsirmészszerü pépet vagy a meszesedett lencsemagvat találni (Cataracta calcarea). Betegünknél előrehaladott hasonló lobfolyamatokat, melyek a szem benső részeit a gyermekkorban illeték és a hályog elrneszesedésének alapjául szolgálhattak volna, annyiban ki lehetett zárni, hogy beteg biztonsággal mondhatta, hogy bár jobb szemével gyermekkorában nem birt látni, lobos folyamatra vagy fájdalomra nem emlékezhetik. Csak 1% év óta lett a szem néha pirosabb és gyakran igen érzékeny, mi mellett néha igen heves főfajdalmak jelenkeztek. Lencse elhelyeződések gyakran, részben elhelyezett kemény vagy puhu’t lencsék nem ritkán erőmüvi behatásuk által szivárványhártya-, szivárványhártya-sugártestlobra szolgáltatnak alkalmat, mely lobok azután a lencse elmeszesedését vonják magok után. Az ellen, hogy ily lencseelhelyeződés betegünknél nem jött létre önkényt születés után (az övcse veleszületett lazulása következtében) , véleményem szerint azon körülmény szól , hogy ily helyváltozások többnyire mind a két szemben szoktak létre jönni. Jelen esetben bizonyos erőmüvi hatány beteg gyermekkorában hathatott az illető szemre, mely hatány egyszersmind a szem rázódásával járt. E rázódás eleinte talán csak részletes folytouossághiányt okozott az övcsében, minek folytán a lencse csak részletes luiatiót szenvedett, idővel az összeköttetéseiből részben kibontott lencse hályogszerü elfajulást szenvedett. A hályognak későbben történt másodlagos elváltozásai és történt zsugorodása által az övcsét további folytonosságmegszakadás illette , minek folytán a hályog mozgattatott és a hályogDak ezen mozgásai erőmüvi hatányok gyanánt és a szem belső részeire lobgerjesztő leg hatottak; a lob teljes elmeszesedését vonta maga után a hályognak, mely ennek következtében utóbbi időben a mellső szemkamrába előesett. A követendő gyógyeljárást illetőleg dilemmába jutottam, minthogy egyrészt a jobboldali satnyuló szem irido cyclitist mutatott és semmi fényérzééssel nem birt, másrészt pedig és főleg azért, mivel a baloldali szem együttérzésileg bántalmaztatott és igy mindazon mozzanatok voltak adva, melyek az elsődlegesen bántalmazott szem enucleatiójának javalatát a látképes máso-Tartalom : Grossman n L. tr. : Szemészeti kóresetek. — Hirschlerlgnácztr. : (Kisebb közlemények a gyakorlatból. — T o r d a y P e r e n o z ír. : Ismétlődő szarulob két esete galaidócz mellett. — Hutchinson tr. : Szaktudományunk hézagai és a szemészeti koródának jelen feladatai. — Schmidt H. tr. ; Közlemények az odessai kórház szemészeti osztályáról az 1871. evben. — J u s t tr : A belső egyenes szemizom és látideg szétszakadása. — Harlan 6. C. tr.: Adatok a vakság okaira vonatkozó statisticához. — Schenkel A. tr.: A pillaszörök rögtöni részletes megőszülése egy kilencz éves fiúnál. SZEMESZET.
