Szemészet, 1872 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1872-12-22 / 6. szám
93 100 körülmények megengedik tanácsos, ha igen ritkán is, de évekig folytatni a kutaszolást. Hatodik fejeset. Ezen fejezetben a még hátralevő 14 kórcsoporttal fogok igen röviden foglalkozni, röviden azért, mert négynek kivételével a többi mind csak igen gyéren volt képviselve. A kórcsoportok következők : Tülkfölötti szövet lobja 1, kancsalság 10, tekerezgés 2, lencsehályog 45, mór 5, érhártyalob 3, recegleválás 2, receglob 4, farkas hályog 1, látidegsorvadás 1, glaucoma 1, dülszem 4, tekesorvadás 17, ujképlet 8. Az esetek összes száma 104. A mint látni, legtöbbször a lencsehályogok fordulták elő, de ezek túlnyomó részénél a tok középpontja volt elhomályosodva, csak kevésnél észleltük a gyermekszemben szokványos puha lencsehályogot, és ezek egy részénél a hályog sértés következménye volt. A hályogban szenvedő egyének többje fel lett véve műtét végett intézetünkbe, ezekről szó lesz a következő fejezetben. A tekesorvadási esetek 17 szer fordultak elő, természetesen megannyi segélykérelme vissza lett utasítva. Megjegyzendő, hogy ezeknek nagy része vidékről, néha nagyon mesze földről jött hozzánk azon jó remény fejében, hogy segítséget talál, mi sajátságos szivben tüntette fel a tanácsadó orvos szemészeti ismereteit. A kaucsalság 10 esetben lett megállapítva, nagyrészt egyszerű összeférő ritkábban váltakozó alakban, széttérő kancsalságnak csak egy esetére akadtunk, hol a deviáló teke végkép el volt fajulva. Feltűnő, hogy műtét alá egy sem jutott, ennek az a magyarázata, hogy nálunk általában nagy az ezen műtéttőli félelem és azon balitélet, hogy ez által csak roszabbodik a kórállapot. A kancsalságot részint hüdés részint szarufolt okozta. A kezelés villanyozásra és a szem látgyakorlatára szorítkozott. Gyermekeknél ez utóbbi eljárásnak, t. i. a gyakorlatnak eredménye nem állapítható meg szabatosan, megnőtteknél magángyakorlatomban többször rolt alkalmam meggyőződni, hogy deviálás következtében támadt gyakorlathiányra visszavezethető láttompulat az illető szem foglalkoztatása által nevezetes javulás éretett el. Ujképlet 8 szór fordult elő, egy eset kivételével megannyiszor tekénbelőli volt az, csupán egy esetben történt az eltávolítás, melyről alantabb bővebben lesz szó. Ezen esetekben 4-nél glioma volt kórisméivé, mely ösmert képét nyújtotta a móro3 macskaszemnek, kettőnél mindkét szem többé-kevésbé egyenlő fokán a betegségnek, kettőnél egy-egy szem szenvedett. A másik 4 esetben egy-egy szem teljes elfajulása, kitágulása, nagyfokú kidüllelére mutatkozott, ezek a velőshúsnövedékek osztályába soroztattak. Az egyének egyike sem volt a 3-dik éven túl, fele az első életévet nem haladta meg. A glaucoma egy esetével találkoztunk a 8 év alatt, és ennél is oly tüneményekkel volt az bonyolódva, melyek nem tették ajánlatossá a leghatalmasabb és legbiztosabb szer alkalmazását t. i. a szivárványcsonkolást, nem azért, mivel a másodlagos lencsehályogon kívül számos igen széles hátsó odatapadás volt jelen melyek, mint ez iránybani bő tapasztalásunk bizonyítja, a szivárványcsonkulást csak igen hiányosan engedik végbevinni. Annál nagyobb nehézségek gördülnek ily esetben a lencsekivétel ellen. Ezen okoknál fogva'egyszerű lobellenes és fájdalomcsillapító eljárásra szorítkoztunk, melynek 15 napi alkalmazása után t. i. 1871 február hó 2-ától 18-áig, a beteg a heveny lobtüneményektől megszabadult. A kérdéses beteg 14 éves fiú, 3 év előtt 17 napig tartó roppant félfej fáj dalom és szemlob után jobb oldalt, az illető szemre végkép megvakult, azután nyngta volt a bemutatás előtti 14 napig. A másik szem ép maradt. A mórt 5 esetben észleltük, korukra nézve az illetők egynek kivételével, ki 10 éves volt, a 3—7 életév között állottak. A megvakulás mindegyiknél kétszemi, és kisded korukban vette kezdetét rángó görcsrohamok után. A szemtükör mindig nemleges leletre vezetett, a mennyiben a tiszta közegeken keresztül sem az idegdombcsán sem a háttér egyéb részleteiben eltérésekre nem akadhattunk ; több Ízben tapasztaltuk ezen tekék folytonos rezgését, még pedig a rezgésnek a szemtengely körüli irányát. Látidegsorvadasi eset mint ilyen egy hozatott be, azonban agybántalomban szenvedő fekvőleg kezel tegyéneknél többször constaláltuk úgy ezen mint egyéb bántalmait a háttérnek, névszerint receg- és érhártyabántalom több alakját. Ezek a gyermekkórház idevonat- t kozó közleményeiben lesznek felsorolva. Az idegsorvadási esetekben az ösmert változatok, úgymint a dombosa elfehéredése, az edények megvéknyodása, mi az üt-[és visszerek közötti megkülönböztetést lehet lenné tette, és a dombosa határainak kiváló élessége, voltak jelen. Gyermekeknél alig láttam eddig a dombosa kékes színárnyalatát. A farkas hályognak (lemeralopia endemiea) szintén csak egy esete lett észlelve. A háttérben itt absolut semmi változást nem vettünk észre. A szemek külseje annyiban mutat változást, hogy a láták rendesnél tágabbak és lomhán reagálnak a fény hőhatására. Csak fényes nappal lát jól a 13 éves leány beteg, alkonyat felé nagy-nehezen képes akár csak járni is. A leány a Bánátban lakó földmives gyermeke, kórelőzményéből nem juthattunk a kórok biztos kitudására. A beteg csak egyszer volt intézetünkben, és igy nem tudjuk használt e neki a javasolt szer t. i. sötét szobában maradás heteken át. Receglobot 4 esetben észleltünk, egynél 10 éves fiú mindkét szemén, még pedig a — fostenyes alakot, a másik háromnál egy szemre korlátolva az izzadmányos alakot. A vizelet mindegyiknél megvizsgáltatott, de a vesék betegségére utaló változások benne nem fedeztettek fel. Mindig nagy volt a láttompulat, és azon két esetben, melyet kórházunkban kezeltünk (vérbocsájtás — részint higany — részint iblany, külsőleg higanykenőcs és hályaghúzó tapaszok) nem igen vettünk nevezetes javulást észre az anyagi eltérésekre vonatkozólag, a láttompulat és a láttér minősége aránytalan javulást mutattak amazokhoz képest. Reeegleválást két esetben észleltünk, mindkettőnél egy szemre volt korlátolva. A leválás részleges, egynél felső belső a másiknál felső külső; a levált részek élénken lebegnek, fehérszürke, igen elsatnyult edényágakkal. A láttéri hiány a gyermekek igen fiatal kora miatt (5—3 év) szabatosan nem irható körül; ép igy a láttompulat foka sem. A várakozó kezelésre észlelésünk alatt semmi változás. A recegszurásra az irodalomban ismertetett esetek által eddig nem éreztük magunkat ösztönöztetve. Érhártyalobot 3 esetben észleltünk. Az egyiknél—14 éves fiú, görvélykórnak számos nyilvánvaló jelével — chorioiditis disseminata volt jelen mindkét szemben, az egyiken oly nagy fokra fejlődve, hogy aláterő mennyiségi fényérzetre csökkent, a másik szemmel az olvasni nem tudó fiúnál meg lehetett egyéb módon győződni elég jó látélesség jelenlétéről. A fiú egyéb bajai ellen lett kezelve és kórházunkat javult állapotban hagyta el, szemeinek állapota azonban nem változott. A másik két esetben genyedő érhártyalobbal, melyet sértés idézett elő, volt dolgunk. Egy-egy szemre szorítkozott, váljon behatolt-e idegen test, nem lehetett többé eldönteni. Az egyének egyike 12 éves leány, másika 10 éves fiúcska volt. A kórfolyamat viharos kezdetű és tekesorvadással végződő volt. A másik szem egyik esetben sem mutatott együttszenvedést. A 3 idevágó esetből minden évre egy esik. Dülszemet összesen 4-et észleltünk. A Basedow-féle tünetcsoport úgymint: golyva és szívbántalom egyiknél sem találtatott. Az illető betegek, kiknek látereje ép volt, nehány látogatás után elmaradtak. Tekerezgés mint egyedüli baj két esetben jelenkezett; azonban ha mindazon eseteket, melyeknél a tekerezgés mint alárendelt, kisérő tünemény észleltetett összeszámítanám, felette nagy számmal lenne az képviselve. így teszem a központi tokhályogok, számos szaruheges, egy-egy móros és recegleválási esetben jelen volt az, mindig mind a két szemen, A tülkfölötti szövet lobja egy 25 éves nőszemély bal szemén volt jelen és a teke kölső jelét támadta meg, ezen, mint tudjuk, szerfelett lassan lefolyó betegség ez esetbeli történetéről keveset mondhatunk, minthogy 8 napi kezelés után, mely idő alatt semmi változás sem mutatkozott, az egyén elmaradt. Hetedik fej esett. Műtétek. Azon egyének egy részénél, kiken kórházunkban műtét hajtatik végre, már e visszapillantás elején emlitém, kisded koruk, olvasni nemtudás, félelem szülte elfogultság vagy értelmetlenség következtében a láterő és láttér megvizsgálása igen megbizhatlan eredményt szolgáltat. Hogy tehát mükezelésünk átlagos eredménye még se legyen, a vizsgálatnak néha fogyatékos volta miatt nagyon kedvezőtlen és a véletlentől függő, annál nagyobb tűre-
