Szemészet, 1872 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1872-12-22 / 6. szám

93 100 körülmények megengedik tanácsos, ha igen ritkán is, de évekig folytatni a kutaszolást. Hatodik fejeset. Ezen fejezetben a még hátralevő 14 kórcsoporttal fogok igen röviden foglalkozni, röviden azért, mert négynek kivételével a többi mind csak igen gyéren volt képviselve. A kórcsoportok kö­vetkezők : Tülkfölötti szövet lobja 1, kancsalság 10, tekerezgés 2, lencsehályog 45, mór 5, érhártyalob 3, recegleválás 2, receglob 4, farkas hályog 1, látidegsorvadás 1, glaucoma 1, dülszem 4, teke­sorvadás 17, ujképlet 8. Az esetek összes száma 104. A mint látni, legtöbbször a lencsehályogok fordulták elő, de ezek túlnyomó részénél a tok középpontja volt elhomályosodva, csak kevésnél észleltük a gyermekszemben szokványos puha len­csehályogot, és ezek egy részénél a hályog sértés következménye volt. A hályogban szenvedő egyének többje fel lett véve műtét vé­gett intézetünkbe, ezekről szó lesz a következő fejezetben. A tekesorvadási esetek 17 szer fordultak elő, természetesen megannyi segélykérelme vissza lett utasítva. Megjegyzendő, hogy ezeknek nagy része vidékről, néha nagyon mesze földről jött hoz­zánk azon jó remény fejében, hogy segítséget talál, mi sajátságos szivben tüntette fel a tanácsadó orvos szemészeti ismereteit. A kaucsalság 10 esetben lett megállapítva, nagyrészt egy­szerű összeférő ritkábban váltakozó alakban, széttérő kancsalság­nak csak egy esetére akadtunk, hol a deviáló teke végkép el volt fajulva. Feltűnő, hogy műtét alá egy sem jutott, ennek az a ma­gyarázata, hogy nálunk általában nagy az ezen műtéttőli féle­lem és azon balitélet, hogy ez által csak roszabbodik a kórállapot. A kancsalságot részint hüdés részint szarufolt okozta. A kezelés villanyozásra és a szem látgyakorlatára szorítkozott. Gyermekeknél ez utóbbi eljárásnak, t. i. a gyakorlatnak eredménye nem állapít­ható meg szabatosan, megnőtteknél magángyakorlatomban több­ször rolt alkalmam meggyőződni, hogy deviálás következtében tá­madt gyakorlathiányra visszavezethető láttompulat az illető szem foglalkoztatása által nevezetes javulás éretett el. Ujképlet 8 szór fordult elő, egy eset kivételével megannyiszor tekénbelőli volt az, csupán egy esetben történt az eltávolítás, mely­ről alantabb bővebben lesz szó. Ezen esetekben 4-nél glioma volt kórisméivé, mely ösmert képét nyújtotta a móro3 macskaszemnek, kettőnél mindkét szem többé-kevésbé egyenlő fokán a betegségnek, kettőnél egy-egy szem szenvedett. A másik 4 esetben egy-egy szem teljes elfajulása, kitágulása, nagyfokú kidüllelére mutatko­zott, ezek a velőshúsnövedékek osztályába soroztattak. Az egyének egyike sem volt a 3-dik éven túl, fele az első életévet nem ha­ladta meg. A glaucoma egy esetével találkoztunk a 8 év alatt, és ennél is oly tüneményekkel volt az bonyolódva, melyek nem tették aján­latossá a leghatalmasabb és legbiztosabb szer alkalmazását t. i. a szivárványcsonkolást, nem azért, mivel a másodlagos lencsehá­lyogon kívül számos igen széles hátsó odatapadás volt jelen me­lyek, mint ez iránybani bő tapasztalásunk bizonyítja, a szivárvány­­csonkulást csak igen hiányosan engedik végbevinni. Annál nagyobb nehézségek gördülnek ily esetben a lencsekivétel ellen. Ezen okok­nál fogva'egyszerű lobellenes és fájdalomcsillapító eljárásra szo­rítkoztunk, melynek 15 napi alkalmazása után t. i. 1871 február hó 2-ától 18-áig, a beteg a heveny lobtüneményektől megszaba­dult. A kérdéses beteg 14 éves fiú, 3 év előtt 17 napig tartó rop­pant félfej fáj dalom és szemlob után jobb oldalt, az illető szemre végkép megvakult, azután nyngta volt a bemutatás előtti 14 na­pig. A másik szem ép maradt. A mórt 5 esetben észleltük, korukra nézve az illetők egynek kivételével, ki 10 éves volt, a 3—7 életév között állottak. A meg­­vakulás mindegyiknél kétszemi, és kisded korukban vette kezdetét rángó görcsrohamok után. A szemtükör mindig nemleges leletre vezetett, a mennyiben a tiszta közegeken keresztül sem az ideg­­dombcsán sem a háttér egyéb részleteiben eltérésekre nem akad­hattunk ; több Ízben tapasztaltuk ezen tekék folytonos rezgését, még pedig a rezgésnek a szemtengely körüli irányát. Látidegsorvadasi eset mint ilyen egy hozatott be, azonban agy­­bántalomban szenvedő fekvőleg kezel tegyéneknél többször constalál­­tuk úgy ezen mint egyéb bántalmait a háttérnek, névszerint receg- és érhártyabántalom több alakját. Ezek a gyermekkórház idevonat- t kozó közleményeiben lesznek felsorolva. Az idegsorvadási esetekben az ösmert változatok, úgymint a dombosa elfehéredése, az edények megvéknyodása, mi az üt-[és visszerek közötti megkülönböztetést le­het lenné tette, és a dombosa határainak kiváló élessége, voltak jelen. Gyermekeknél alig láttam eddig a dombosa kékes színárnyalatát. A farkas hályognak (lemeralopia endemiea) szintén csak egy esete lett észlelve. A háttérben itt absolut semmi változást nem vettünk észre. A szemek külseje annyiban mutat változást, hogy a láták rendesnél tágabbak és lomhán reagálnak a fény hőhatására. Csak fényes nappal lát jól a 13 éves leány beteg, alkonyat felé nagy-nehezen képes akár csak járni is. A leány a Bánátban lakó földmives gyermeke, kórelőzményéből nem juthattunk a kórok biz­tos kitudására. A beteg csak egyszer volt intézetünkben, és igy nem tudjuk használt e neki a javasolt szer t. i. sötét szobában ma­radás heteken át. Receglobot 4 esetben észleltünk, egynél 10 éves fiú mind­két szemén, még pedig a — fostenyes alakot, a másik háromnál egy szemre korlátolva az izzadmányos alakot. A vizelet mindegyiknél megvizsgáltatott, de a vesék betegségére utaló változások benne nem fedeztettek fel. Mindig nagy volt a láttompulat, és azon két esetben, melyet kórházunkban kezeltünk (vérbocsájtás — részint higany — részint iblany, külsőleg higanykenőcs és hályaghúzó ta­paszok) nem igen vettünk nevezetes javulást észre az anyagi eltéré­sekre vonatkozólag, a láttompulat és a láttér minősége aránytalan javulást mutattak amazokhoz képest. Reeegleválást két esetben észleltünk, mindkettőnél egy szemre volt korlátolva. A leválás részleges, egynél felső belső a másiknál felső külső; a levált ré­szek élénken lebegnek, fehérszürke, igen elsatnyult edényágakkal. A láttéri hiány a gyermekek igen fiatal kora miatt (5—3 év) sza­batosan nem irható körül; ép igy a láttompulat foka sem. A vára­kozó kezelésre észlelésünk alatt semmi változás. A recegszurásra az irodalomban ismertetett esetek által eddig nem éreztük magun­kat ösztönöztetve. Érhártyalobot 3 esetben észleltünk. Az egyiknél—14 éves fiú, görvélykórnak számos nyilvánvaló jelével — chorioiditis disseminata volt jelen mindkét szemben, az egyiken oly nagy fokra fejlődve, hogy aláterő mennyiségi fényérzetre csökkent, a másik szemmel az olvasni nem tudó fiúnál meg lehetett egyéb módon győződni elég jó látélesség jelenlétéről. A fiú egyéb bajai ellen lett kezelve és kórházunkat javult állapotban hagyta el, szemeinek állapota azon­ban nem változott. A másik két esetben genyedő érhártyalobbal, melyet sértés idézett elő, volt dolgunk. Egy-egy szemre szorítko­zott, váljon behatolt-e idegen test, nem lehetett többé eldönteni. Az egyének egyike 12 éves leány, másika 10 éves fiúcska volt. A kórfolyamat viharos kezdetű és tekesorvadással végződő volt. A másik szem egyik esetben sem mutatott együttszenvedést. A 3 idevágó esetből minden évre egy esik. Dülszemet összesen 4-et észleltünk. A Basedow-féle tünet­­csoport úgymint: golyva és szívbántalom egyiknél sem találtatott. Az illető betegek, kiknek látereje ép volt, nehány látogatás után elmaradtak. Tekerezgés mint egyedüli baj két esetben jelenkezett; azon­ban ha mindazon eseteket, melyeknél a tekerezgés mint alárendelt, kisérő tünemény észleltetett összeszámítanám, felette nagy szám­mal lenne az képviselve. így teszem a központi tokhályogok, szá­mos szaruheges, egy-egy móros és recegleválási esetben jelen volt az, mindig mind a két szemen, A tülkfölötti szövet lobja egy 25 éves nőszemély bal szemén volt jelen és a teke kölső jelét támadta meg, ezen, mint tudjuk, szerfelett lassan lefolyó betegség ez esetbeli történetéről keveset mondhatunk, minthogy 8 napi kezelés után, mely idő alatt semmi változás sem mutatkozott, az egyén elmaradt. Hetedik fej esett. Műtétek. Azon egyének egy részénél, kiken kórházunkban műtét haj­­tatik végre, már e visszapillantás elején emlitém, kisded koruk, olvasni nemtudás, félelem szülte elfogultság vagy értelmetlenség következtében a láterő és láttér megvizsgálása igen megbizhatlan eredményt szolgáltat. Hogy tehát mükezelésünk átlagos eredmé­nye még se legyen, a vizsgálatnak néha fogyatékos volta miatt nagyon kedvezőtlen és a véletlentől függő, annál nagyobb tűre-

Next

/
Thumbnails
Contents