Szemészet, 1872 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1872-08-04 / 4. szám
63 64 kozó. Azon esetekben, hol egyesen lépnek fel a fakadékok, a lefolyás igen hosszadalmas, mert rendszerint egyik pattanást a másik váltja fel, és igy sokszor képviselve látjuk azok kóréletének minden szakát. Ezen esetekből kerültek ki egyszersmind a szaruposztók, a mennyiben ezen pattanások kifekélyedésekor bő edényképződés állván be az untalan keletkező uj fakadékoknál ugyanez ismétlődik, úgy hogy egy-két hónap alatt a szaruhártyának jó nagy részlete tele van edényzettel, mely között a régi és uj pattanások vannak elszórva. — A csoportosan fellépő pattanásoknál a kiujulások sokkal ritkábban állnak be, maguk a pattanások átlátszók vagy szürkések (az egyesen fellépők színe szürkesárga) falazatuk vagy épen nem vagy egy két nap alatt fakad fel, és rendszerint egy-két hét alatt nyom nélköl eltűnnek a lefolyás közben képződött edényekkel együtt; voltak esetek, hol a pattanások egyikemásika nem tűnt el ily gyorsan, hanem kissé nagyobbodott, és kifekelyedése után sárgás genyszint véve fel lefolyása rendes fekélyét mutatta, ezen fekélyek behegedése után folt szokott hátramaradni. Több ízben volt alkalmam tapasztalni, hogy a mintegy olvasót képező fakadékok sorában épen a végsők azok, melyek ily változáson mennek keresztül, holott a két végső között elhelyezettek gyorsan tűnnek el. A kiujulások, mint már emlitém, ezeknél igen ritkán észlelhetők, és ha igen, ismét egyik csoportja keletkezik a pattanásoknak. A csoport alakulása különbféle, vagy körben vagy félkörben vannak a fakadékok elhelyezve, vagy pedig, mint egy esetben, egy kisebb és e körül egy nagyobb körben állottak azok. A kisebb kör épen a látával volt szemközt és ennek nagyságát mutatta, a nagyobb a kisebbtől l"'-nyi távolságra esett. Megjegyzendő, hogy habár az egyes pattanások, mint épen az utóbb emlitett kis körben állók, igen közel vannak egymás mellett, mégsem láttam több pattanást egybeolvadni. A sömörös fakadók lefolyásánál gyakran látni a beteg arcának külbörén hasonló folyamatot, még pedig oly sorrenddel, hogy az arci fakadék megelőzi a szemét. Legtöbbször láttam azt a felső és alsó héj külbörén, ritkábban az orrnyilások körül, és egyszer sem a homlokon. Az egyesen fellépő fakadéknál a folyamat rendszerint a szemre szorítkozik. A csoportosan fellépő pattanások inkább egészséges egyéneken mutatkoznak, a görvélyes, satnya gyermekek szemén rendszerint egyesen állanak be azok. Eddig azon tüneményekről volt szó, melyek, mint láttuk, változatossá teszik a kórképet, most azokat fogom előadni, melyek minden esetben jelen vannak. A betegség keletkezését mindig jelentékeny szúró nyilaló fájdalmak, kis fokú láz , nagy fényiszony és könyezés kisérik, ilyenkor az orvos a szemteke általános izgatottságán, a héjak csekély vörösségén és duzzadásán kívül alig vesz egyebet észre, mint a szaruhártya jelentéktelen bágyadtságát •, egy két nappal később mutatkozik vagy mutatkoznak a pattanások, melyek, midőn az orvos által ésszrevétetnek már is teljes kifejlettségre vergődtek, ekkor a fájdalmak rendszerint egészen eltűnnek, a fényiszony és könyezés még jelen vannak ugyan, de kisebb fokuak,a héjak vörössége és duzzanata azonban nagyobbak. A pattanások alakja mindig kerekded, mákszem egész nagyobb gombostűfej mekkoraságuak, mindig túlemelkednek a szaruhártya színvonalán, falzatuk rendszerint felfakad, úgy hogy kis fekélyke támad az illető helyeken. A gyógyulás haladását az izgatottság tüneményeinek engedése jelzi, itt első sorban a fényiszony és könyezés állanak, ha ezek szűnnek bizton számíthatni a pattanások gyors eltűnésére. Önként érthető, hogy az egyes kiujulásokat megannyiszor a leirt tünetcsoport előzi meg és kiséri. A hol az egyes pattanások váltakoznak, a lefolyás felette hosszú, és miután kimerült a tulajdonképeni kórfolyamat, hónapokig tart a posztó elmulasztása, uey hogy az egész folyamat J/2 1 évig sőt még tovább is eltart. A csoportos pattanások, mint már emlitém volt, gyorsan érnek véget, még a kiujulások sem tesszik hosszabbá mint 4—6 hétig tartóvá. Néha köthártyahurutnak jelei akasztják meg, de ezek is csakhamar megszűnnek. A három év alatt mindössze 32 egyént kezeltem e betegség ellen, 19-et szarusömör 13-at szaruposztó ellen. Görvélykórban valamennyinek % szenvedett; % nem volt beoltva, az egyének felénél mind a két szem volt megtámodva. Szarusömör ellen 1869-ben nem volt beteg kezelés alatt; 1870-ben 10 1871 9. Szaruposztó ellen 1869-ben 5 1870-ben 4 1871-ben 4. IV. Idegen test a szaruhártyán; szarusértés. A szaruhártya minden részletén láttunk idegen testet, aránylag legtöbbször a központon. Az idegen testek rendszerint igen kicsinyek voltak, vas- kőszén- tégla- s a t. darabkákból állottak; nagyrészt elég korán jutottak kezelés alá, úgy hogy az idegen test körül a szaruhártyán csak egyes esetekben mutatkozott beszürödés; az idegen testeket eltávolítani mindig sikerült, és az illető helyeken legtöbbször csak felhámlehorzsolódás volt észrevehető; a hol már beszürödés állott volt be, ott az eltávolítás után piszkos, de gyorsan eltűnő fekélylyel volt dolgunk. A kezelés az utóbbi eseteket kivéve, nem állott egyébből mint az idegen test eltávolításából, mire az illető egyének nem is jelentkeztek többé. A hol fekély maradt az idegen test helyén, ez ugv kezeltetett mint más jellemű fekély, csakhogy sokkal gyorsabban állott be a hegedés — néhány nap alatt — és rendszerint kis folt maradt hátra. Ezen esetek tágabb értelemben véve szintén sértések ugyan, de külön tárgyalom, mert azon sértési esetek, melyeknél idegen testet többé nem találtunk, rendszerint sokkal jelentékenyebb kórállapotot mutattak. Idegen testet a szaruhártyán a 3 év alatt 20 szemben láttunk. Nagyrészt tiz éven túl levő egyéneknél, kik többnyire inasok és napszámosok voltak. Lánykáknál és nőknél igen ritkán tapasztaltuk. Az egyének máskülönben egészségesek voltak. 1869-ben 2, 1870-ben 9, 1871-ben 9, eset fordult elő. (Folyt, köv.) LAPSZEMLE. Az egészen kis gyermekek látása. CüIGNET tr.-tÓl. Az Ann. d’Ocul. Taf. LXVI. p. 117—126 megjelent tanulmány két esetre vonatkozik. A második eset rövid kivonata következő. Születés utáni első napon a gyermek folyton aludt. Második napon szemhéjait időről időre nyitogatta, de azonnal erősen bezárta, mihelyt világosság felé lordíttatott, ellenben homályos helyen nézegetett, mialatt mindkét szemrés nyitvatartásánál, főleg bal szemével, erősen kancsalított befelé. 8 napon alvásából felébredve egy-egy félóráig nézegetett, egyes tárgyakat rögzített, sőt mintegy utánok nyúlni látszott; lámpafényt 2—3 meter távolságban rögzített; a lámpafényt s/4 meterre vagy még közelebb hozva erősen kezdett kancsalitni a fényiszony miatt. 20 napos korában kezd a gyermek maga körül tekinteni a nélkül, hogy fejét mozdítaná, azonban az erősebb fénytől fél; nappal többet alszik mint éjjel. Sötét szobában 1—2 meterre tartott lámpafényt rögzít, de azonnal megszűnik rögzíteni, mihelyt a fény gyorsan oldalra, föl vagy lefelé bizonyos mérvben eltávolittatik. Ebből szerző azon következtetést vonja, hogy az újszülött csupán központos látással bir, és a körzeti 1 átérő ezen korban még nincs jelen. A 3, 4, 6 meterre tartott lámpafényt szintén nem látja a gyermek, miből ismét az következik, hogy a láttávol még igen rövid. 28 nap mérsékes világítás mellett már semmi fényiszouy ; a gyermek teljesen nyitott szemrésekkel néz minden tárgyat. Csak a 60-ik napon hiszi szerző, hogy a gyermek anyját arczvonásai után fölismeri, még ezen belől csupán hangjáról. 2% hó elteltével még mindig nem képes a gyermek a tárgyakat rögzíteni, hogyha azok több mint 7—8 meter távolva vannak, mi több a körzetbeli látás még 3 hó múltával is igen gyengén van kifejlődve, úgy hogy a gyermek csak akkor követi szemeivel vagy feje mozgatásával a tárgyakat, ha azok a Útvonalból lassan mozdittatnak el. A láttér csakis 5 hónapos gyermeknél látszik teljesen kifej - lődöttnek, midőn az izomerő már a fejet is szabadon emeli egyik oldalról a másikra. 6 hó múlva úgy a láttávol mint a láttér rendes. Azon fényiszony, mely az 5—6 hóban teljesen megszűnik, mintegy magával viszi a ka csalságot is, és szerző azt hiszi, hogy az állandó kancsalság nem a bölcsőben-, hanem a 2—3 életévben veszi kezdetét. Tor day tr. PEST 1872. KHÓR és WEIN KÖNYVNYOMDÁJA (Dorottya-utcza 14. sz.).
