Szemészet, 1872 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1872-02-18 / 1. szám

MMHH

lép a szcmfájda’om A meleg érzése igen csekély, foka nem méretett, a fájdalom alatt már kezd a beteg izzadni, de mindig kis mértékben.

Mintán a láterő némiképen megzavarodott, a beteg ögytárs megnyugtatására orvosi tanácskozásban találkoztunk, melyben a szemet vizsgálva, abban kifejtett szarulobot találtunk. A szaru közepén félholdformú vagy majd nem patkóalakú felületes beszürődmény van jelen, színe szürkés, szélei élesek, emelkedése esekély, mekkorasága fél lencse, a esik szélessége körülbelőlő 1"'.

A sugártáj erősen belövelt, semmi könyezés, igen csekély érzékenység. A mütétseb knlönben igeh szabatosan behegedt, a szivárvány rendes állapotban, mögötte tokmaradványok, mint vonalmetszés után oly gyakran fennállanak, de melyeknek a jelenlevő szarulobbal nincs semmi összeköttetésük. Miután az igen tisztelt kezelő ügytársam állitá, hogy az első roham után megtalált kis bessürődmény más nap már alig volt látható, jogosan fel tehetjük, miszerint a most fennálló nagyobb beszürődmény uj, és pedig a két utóbbi lázrohamnak müve. Folytatott kinal vetele meggátolta a negyedik roham megjelenését, és így a szarulob legrövidebb időben tökéletesen meggyógyult. 15 nap múlva alig lehetett már egy kis léhorzsolást észrevenni ott, hol tetemes beszürődménvt láttunk volt.

III

Gazs János, 84 éves birtokos Hont vármegyéből f. é. augustus havában harmadnapos váltólázban szenvedett, melyet orvos által nem gyógyitatta.

Egészben véve 7 rohama volt, már az elsők alatt a bal szem megvörösödött, de fel sem vette, mig az utolsó — hetedik — roham alatt valódi gyuladás keletkezet ugyan bal szemén, mely ellen minden féle karuzsolást követett el.

Nov. 10-én hozzám fordult.

A szaru közép — valamint belső táján borsó mekkoraságu csillagformu egyenetlen sűrűségű homály van jelen, melyben kisebb számú, a belső-felső limbustól induló véredények találhatók fel;

IV

Kintner Károly, 38 éves festő Pest megyéből f. é. augustus havában harmadnapos váltólázban szenvedett.

Négy rohama volt, mely alatt a szem ép maradt, de az óta többszer gyulád meg a bal szem. Nov. 18-án hozzám jött. Találtam keratitis superficialialis circumscripta o. s. A szaru külsőfelső részében kisebb felületes beszürődmény, azon kívül több kisebb folt, mint hasonló beszürödmények maradványai vannak jelen. Csekély izgatottsági tünetek. Említendő, hogy a beteg már az előtt is szenvedett szemlobokban,

Visszapillantás a pesti szegény gyermekkórházban 1869. jan. hó I-töl 1871. decz. hó 31-ig- kezelt szembetegségekre.

Vidor tr-tól.

I.

A fennezimzett jótékony intézetben annak csaknem fennállása óta a szembeteg gyermekekre mindig kiváló gond és figyelem fordíttatott, úgy az intézst vezérorvosa Bókái János tr. mint az ezen betegek kezelésével 1 évtizeden át megbízott szakorvos Hirse hier Ign. tr, részéről. Ezrekre megy azok száma, kik ezen intézetben nyerték vissza ves/endőbe ment,—vagy fenyegetett szemük világát; és nem mondok sokat, ha állítom, hogy a korbizalom, melylyel nemcsak városunkban, hanem országszerte viseltetnek iráuta, a szó szoros értelmében ki lön érdemelve. Én mindössze csak 3 év óta vagyok a szemészi osztály vezetésével megbizva, mely elődöm szakavatotsága és buzgalma által oly hírnévnek örvendett már kineveztetésem idején, hogy nekem alig marad más feladatom, mint megtartani a jó hírnevet. Mielőtt tárgyamra tüzetesen áttérnék, nem lesz feleslegs röviden előadni az intézetünkben uralkodó rendet, mely a szembetegek kezelése körül meg van állapítva.

Mint minden ilynemű intézetben, mely eddig kizárólag önerejéből tartá fenn magát, úgy itt is van fizetési és ingyenes osztály. A fizető betegek száma azonban oly csekély, hogy számba

— S —

sem vehető. A szembeteg gyermekek járőlag, és az intézetben fekvöleg kezeltetnek. A fekvők számára 6 ágygyal ellátott szoba áll rendelkezésre, ide azonban az 5-ik életéven túl levő fiúk nem fektethetnek, ilyenek rendesen más betegek közé helyeztetnek, kivéve ha műtészük, ez, esetben a szükséges elsötétítés és szakértő ápolásmiatt a szembetegek szobájába fektetjük, a hol közönségesen leánykák és kisebb fiúk tartózkodnak. Innen van, hogy mint már többször történt, 14 szembeteg is kezeltetett fekvőleg egyazon időben. A kórházba való felvétel a beteg korától függ. A 14-ik életéven túl levő egyének csak igen kivételesen részesülnek ezen jótéteményben. A járólag kezelt betegeknek naponkint reggel 9—10-ig történik a rendelés a rendelő szemész által egy másodorvos segély mellett, ki is a jegyzőkönyv pontos vezetésével van megbízva. A jegyzőkönyvbe a beteg neve, kora, be- vagy benemoltása, lakása és betegsége, ez körülményesen a szembajt megelőző és egyéb jelenlevő betegségek tekiutetbe vételével, iratnak le. A kezelés, a seemen észlelt változások minden látogatás alkalmával a jegyzőkönyvbe jegyeztetnek. A gyermekkórházi egylet évi nagygyűlésére mindenkor bemutattatik a lefolyt évről szóló évkönyv, melyben a szembetegekről is van táblázatos kimutatás.

Miután az 1859. és 1870-ik évről ezen táblázat már közé van téve, és miután ezen munkámban nem czélom a szembetegek statistikáját tüzetesen tárgyalni, hanem az intézetbeli eljárást átalában a kóralakokon, az ezek ellen alkalmazott gyógymódod és e körüli tapasztalataimat rövidre foglalva a nyilvánosságnak átadni, e helyt a 3 évben kezelt ö s s z e s betegek közül fogom azon egyes kórcsoportokat és kóreseteket kiszemelni, melyek úgy gyógykezelési mint kórok- és kórismetani szempontból érdekeseknek látszanak lenni. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy ezen kiszemelés 2639 beteg sorából történik, kik közül 283 kezeltetett kórházilag. Ezen összegből 1869-re esik 670 járolagosan és 91 kórházilag, 1870-re 878 járói, és 94 kórh, és 1871-re 808 járói, és 98 kórházilag kezelt beteg.

Tekintve a kórház kics:ségét, különösen pedig a gyermekbetegek között gyakran fellépő, az elkülönítést követelő járványokat ezeukivül a szembetegek részére kitűzött ágyak jelentéktelen számát, végre pedig azt, hogy a fekvő betegek nagy része vidéki gyermek szokott lenni, és a betegségek nem kis arányszáma idült lefolyása, váltig kiderül, egyrészt az, hogy a szemészi osztály egészen igénybe van véve csaknem mindig, másrészt, hogy a rendelkezésére álló hely a fenntemlített számok nyomán ítélve kellőképen használtatik fel, végül pedig az ily kórosztály fennállásának mulhatlan szükségességét világosan bizonyítja.

A vizsgálati mód.

Rendelési szobámban az egyik ablak közelében olykóp van két szék elhelyezve, hogy a világosság mind a gyermeket tartó egyénre mind reám, ki ezzel szemközt ülök, oldalt essék. Lábaim alá zsámoly van téve, hogy a térdeim közé helyezett betegnek feje elég magasan feküdjék. A szabatos vizsgálat ugyanis a gyermekeke nél jobbára tapasztalt sivalkodás, rugdalozás miatt csak ritkán történhetik máskint mint úgy, hogy térdeim közé szorítom a gyermek fejét, és így teszem magamat annak urává. Vannak szemészek, kik az ily eljárást ellenzik, ártalmasnak tartván a sírást, magam sem szeretem, ámde ezen esetleges kárt százszorta pótolja a betegség felismerése által rendszerint bekövetkező haszon. Miután a gyermek, kinek kezei is biztosan tartatnak, ily módon lett lefektetve, megtekintem a szemhéjakat, ezeknek változásait, ezután két kezem ujjai/al iparkodom a héjrészt megnyitni és a héjak köthártyáját, meg magát a szemet megvizsgálni. Azon esetekben, hol a gyermek ellentállása vagy fényiszony és héjgörcs okozza a pillák szétfeszítésének nehézségét, kampót vezetek jobb kezem ujjaival a felső héj alá és ezt felfelé húzom, bal hüvelykemmel pedig az alsó héjat húzom lefelé, és így iparkodom az egész szemtekét vagy egyes részleteit megszemlélhetőkké tenni. Ezen eljárásnak természetesen nagy óvatessággal kell végbemennie, nehogy mélyebb szarufekélyek vagy szivárványiszamek jelenlétébeu nyomás által fakasszuk meg ezen, ellentállási erejükre nézve úgyis már nagyon fogyatkozott hártyákét, mi a szem további fennmaradását nagy mértékben veszélyeztetheti. A hol a megnyitott héjrészt kóros valádékok töltik ki, úgy hogy a szemteke el van általuk fedve ott e váladékok langyos víz