Szemészet, 1871 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1871-02-05 / 1. szám
1] 12 közép részén, a külső szemzug átellenében, a szaru limbus részétől kiindúl, s innét a tülkhártya köthártyájára terjed egy fehér, fénylő pikkelyréteg, mely szilárdúl tapad az alaphoz, és egészben 5'" hosszú és 3'" széles csikót képez. Ezen kívül a szaru külső és közép részén a felhám fellazult, apró tüszurásszerü pontozatokat mutat, mint ha igen finom porzóval lenne behintve. A láta igen szűk fénybehatásra alig reagál valamit. A rendkívüli idegfájdalom megszüntetése végett a bal homloktájon azonnal 7« szemei szunyái befecskendeztetett a bőr alá, a szembe Atropin oldat cseppentetett, és a szem nyomkötéssel láttatott el. Egy óra elteltével a fájdalom majdnem egészen megszűnt, a láta 3"'-nyira kitágult, a szemhéjgörcs tetemesen alábbhagyott, de a felső szemhéj pillarészének érintett érzékenysége még alig csökkent. A nyomkötés megtartása mellett beteg azon utasitással bocsáttatott baza, hogy ágyban maradjon, ha netalán az idegíájdalom újból kitörne azt azonnal tudassa, különben más nap reggel magát mindenesetre bemutassa. 22- én reggeli 8 órakor betegünk csakugyan pontosan megjelent azon örömteljes kijelentéssel, hogy eltávozta óta fájdalma a szemben és szem környékén igen jelentéktelen. A nyomkötés levétele után a szemhéjgörcs még jelenlevő kisebb foka miatt szemhéjrését beteg még csak félig képes nyitni; a felső szemhéj bőrsebje barna pőrkkel fedett, a pillaszél mentébeni bőrrészlet már kevésbé dagadt, világossabb veres, még érzékeny, de feltünőleg kisebb mértékben mint tegnap. Láta 2"'-tág; a szaruszél és tülkhártya kötbártyáján jelen volt fénylő pikkelyfolt (pörk) eltűnt, de ezen rész finom reczézetes veressége által az első megtekintésre feltűnik a tülkhártya szomszédos köthártyarészeitől, noha a köthártya nagyobb edényei a szemteke külső félrészeu egészben véve belöveltek, mig a belső félrészben nem. A szaru pontozatossága már csak öszpontositott oldalvilágitásnál vahető ki, szabad szemmel azt legfölebb gyanítani lehet. Atropinoldat becseppentése után a nyomkötés továbbrai megtartása, és nyugalom rendeltetett. 23- án semmi fájdalom; szemhéjgörcs egészen megszűnt; a felső szemhéj pillarésze még kissé vastagabb, bőre halvány piros szinü, érintésre még csekély érzékenységet külöl. Láta 3"' tág; a teke köthártyájának sebzett részlete még belövelt, de a szaruhártya tökéletesen feltisztult, felülete egyenletes fénylő, rendes átlátszóságú. Beteg óvatossági szempontból még két napon át viselte a nyomkötést, nehogy szemét tökéletesen meggyógyúltnak tudva rendes napi foglalkozásához lásson, és a még izgatott szemteke felületet kitegye egy bádogos műhelyben mindenkor elkerülhetlenül jelenlevő többféle káros behatásnak. Ekkor, tehát a sértés utáni ötödik napon a szemteke izgatottsága oly csekély volt, e mellett egyébb kóros tünetek is a szemhéjon annyira eltűntek, hogy egyénünket teljesen meggyógyúltnak tekinthettük, s öt visszaadhattuk foglalkozásának. Strychnin mint gyógyszer mór ellen. Nagel A tübingeni tanártól (Centralblatt f <1 med Wissensch 1870. Nro. 55) Az ebvész mag és szoral kivált angol orvosok — S h o r 11 Middel more, Henderson etc. által már 1830 óta több ízben jó sikerről lett alkalmazva az úgy nevezett zsongtalan és hűdéses mór ellen. — Ye riech 1843-ban közölt egy a szoral beoltása által eredményezett gyogyúlást. A német irodalom is felmutat több szoral általi gyógykisérletét. a mórnak, de miután a szakférfiak attól eredményt nem nyertek, ellene nyilatkoztak, és igy a szer hitelét vesztette, s feledésbe ment. Az óta, hogy a szerek bőraláfecskendezés által mind kiterjedtebben értékesíttetnek, újólag felmerült a szorallali kisérlettevés is ; és ha a F ré m i n e a n, Saemann ésTalko által elért egyes kedvező eredmények nem is biztosítják aszóval mór elleni gyógyhatásút, mindenesetre felbátorítanak a további kiserlettevésre. Nagel tnr. az utólsó év lefolyása alatt számos, de még be nem fejezett vizsgálatok alapján arról győződött meg, hogy a szoral nemcssk igen értékes, de pótolhatlan gyógyszert képvisel a mór gyógykezelésénél, és hogy az a maga helyén megfelelő módon alkalmazva vigasztaló, olykor meglepő eredményhez vezet. Esetei közül legkedvezőbb eredményinek következők: Egy 8 éves fiú kanyaróban megbetegedvén, hosszabb ideig szunykórba esett, s midőn felébredt mindkét szemére elvakúlt. A fényérzésnek,látamozgásnakcsak nyoma; szemtükörrel semmi rendeílenesség, látideglobnak semmi nyoma. A vakság több héten át tartotta magát, csak igen lassan tért vissza egy csekély (?) láterő. Gyors, tökéletes gyógyúlás szoral négy izbeni befecskendezésé által. Ósszvesen 1/9 szemer légsavas szoral lett felhasználva, s a kedvező hatás minden befecskendezés után mutatkozott a látélesség tetemes emelkedése által, alig egy fél óra múlva. Egy második esetben egy 15 éves, születése óta részleges szinvakságban szenyvedő fiúnál egyoldali tökéletlen mór volt jelen, a láttérnek tetemes központos szűkülésével a látidegdombcsa rendes állapota mellett. Alig 7u szemer szoral kétszerrei befecskendezése után tökéletes, állandó láterő eredményeztetett. A hatás itt is bekövetkezett alig nehány perezre a befecskendezés után, s még az első óra eltelése előtt elérte maximumát. Kisebb fokú, a reczeg félhűdésének jellemével biró, azonban különböző kórokokból származott láttompulatokban szorallali gyógykezelés mellett kimutathatólag növekedett a központi látélesség, sőt olykor a központkivü i is, és pedig az eltalált adag bevitele után 7*—7* úra múlva. Még a látidegdombcsának kezdődő, sőt már meglehetősen előrehaladott, úgynevezett sorvadásos elfajúlásánál is, akkor midőn azt az elhalaványodott szin és csekély kivájú'ás által a szemtükör is megerősíti, a szoral még gyakran javulást mutat fel; oly mozzanat, melyről az irodalom eddigelé egy példát se jegyzett fel. Minél korábban vétetik itt foganatba a szerelés, annál kedvezőbb az eredmény. Egy, a roszindulatnak és gyors előrehaladásnak minden jellegét magán viselő mórnál sikerült a kórfolyamatnak rögtön gátot vetni, a láterőnek egy része megmaradt annyira, hogy az illető több mint öt év elteltével a szoral gyógymód használata után maga képes sétáját megtenni, és nagy nyomtatványú betűket felismer, daczára a fehér színű látdombesának. Egyes esetekben N. határozott javúlását látta a látidegdombcsa belterjes fehér elszinesedésének, kimutathatta részleges visszatérését az előbb eltűnt haj száledény es verességnek. Nagy fokú, éveken át fennállott láttompulat egy esetében, hol az illető alig pár lábnyira volt képes az ujjakat megszámlálni, szoral 14 napi használata után Jäger 3 számú nyomtatványát betűzte. Sértések után bekövetkezett móroknál közlő többször fényes eredményhez jutott, s hiszi hogy a jelenlegi szomorú hadjárat nagyon is bő anyagot fog szolgáltatni az ez iránybani kísérlettevésre. Határozott kórisme és kórjavalat felállítására N. tnr. ez idő szerint még csak részben érzi magát feljogosítva. A legtökéletesebb eredményre számíthatni az u. n. reczegérzéshiánynál (Anaesthesia retinae). A legtöbb mór, melynél hiányzik a látidegdombcsa nagyobb anyagi megváltozása, nemkülönben a korjeli agy és gerinczagyi mór, jóllehet megszorított határok között, igen alkalmas a szorallali kezelésre, úgy szintén a megmérgezés és sértés okozta láttompulatok és mórok is. Eredményt nem Ígérő a látideg kötszöveti elfajúlásánál, szemürbeli lobjánál ; ellenjavalt az agy izgatottságánál, úgy szintén gerinczsorvadásnál. Különben szerző távol van attól, hogy a szoral felkarolása áltál pálczát törjön az eddigi egyébb észszerű gyógymódok felett. Chloralhydrat a szoral adagolása mellett felmerült mellék - hatások és a mórban szenvedőket gyötrő álmatlanság ellen jó szolgálatot tett a nélkül, hogy megzavarta volna a szoral látzavar elleni gyógyhatását. Végtére úgy saját tapasztalására, mint a fülgyógyászok irodalmi adataira támaszkodva Nagel tnr. még a fülgyógyászok figyelmét is felhívja a szoral adagolására ideges süketség és nehézhallásnál. Torday tr. A rövidlátás heveny fejlődéséről. Kugel tr.-tól. Kugel tr.-nak az utóbbi években alkalma volt eseteket észlelni, hol a szeraháttér lobjainak következtében a szemtengely heveny
