Szemészet, 1871 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1871-10-29 / 5. szám
79 80 vevők száma, úgy hogy végre Írott szabályokra, bizottmányra, elnökre volt szükség. így állandó társaság alakult. A tartott értekezések belértéke kívánatossá tette azok kinyomatását, mely végre Zehender (most rostocki tanár) a .Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde“ czímü folyóiratot indította meg 1863-ban, mely ezenkívül is vett fel kórodai közleményeket, mi által érzett hiányt pótol, a mennyiben az Archiv kiegészítésére szolgál; amaban kisebb, tisztán gyakorlati irányú, emebben nagy és elméleti érdekű dolgozatok találnak legjobban helyet. Az Archiv jelenben Arit, Donders és Leber által szerkesztetik. Az idei heidelbergi gyűlés számosabban volt látogatva mint az előbbiek közül akármelyik ; sok elismert hirü szemészszel volt szerencsénk találkozni. így voltak jelentőbbek között: Donders, Arit., Homer, Zehender, Knapp, Schweigger, Leber, Becker, Nagel, Dor, Berlin, Weber Adolf; a francziak közül Wecker, Belgiából Warlomont, Angliából Critchett. Honunk csak e sorok írója által volt képviselve, ki két előadás tartása által igyekezett hazájának és magának elismerést vívni ki. September 3-kán délután gyűltünk össze a vasúti indóházhoz közel fekvő hőtel Sckreder-ben, melynek egyik étterme volt az értekezletre kibérelve. Társas ebéd után a világhírű kastélyra mentünk fel, melynek sétányos előterén élénk társalkodás folyt és később közös vacsora tartatott. Másnap délelőtt és délután 8 óra hosszat értekezések tartattak, azután közebéd 5 órakor hötel Schröderben, végre kávézás a kastélyon. Azután való nap (September 5-kén) ismét előadásak, ennek végeztekor zárbeszéd Donders által, 6 órakor este ebéd a kastélyon, azután bucsuzás. September 6-kán már mindenfelé szétszóródtak a szemészek. Az üléseket Arit köszöntő beszéddel nyitotta meg és fájdalmasan emlékeztett arra, hogy ez az első tudományos összejövetel Graefe halála óta; meleg szavakban emlékezett meg elhúnyt nagy barátjáról. Az első napon Donders, a másodikon Schweigger (Graefe utóda a berlini tanárságban) elnökölt. Valóságos öröm volt Donderst az elnöki szerepben látni, mily udvariassággal és fiuom modorral tudta a vitákat vezetni, mennyire tudott időt kímélni a szólás szabadság teljes megőrzése mellett. Értekezés összesen 2g tartatott, melyeket a társaság a nagy hőség és az ablakok előtt elrobogó vasúti vonatok által okozott zaj 'daczára lankadatlan figyelemmel balgatott meg; némelyik után igen élénk vita támadt. Az egyes előadásokba nem ereszkedhetvén itt rövid jelentésemben, e lapok tisztelt szerkesztője kétségtelenül gondoskodni fog róla, hogy közülök a gyakorlati horderővel bírók kivonatban közöltessenek, ha majd azok német nyelven kinyomtatva lesznek. A társaság belügyeire nézve fel kell említenem, hogy azok 8 tagból álló állandó, önmagát kiegészítő bizottmány által vezettetnek. Donders, Arit, Horner, Becker, Zehender, Hess, Schweigger és Leber tagjai jelenben a bizottmánynak, Belügyekben eddig a rendes tagok szavazat áitál döntöttek. Taggá lett, ki a bizottmány által magát a gyűlésnek ajánltatta és ez által megválasztatott. A tudományos gyűléseken részt akárki vehetett halgató képen; előadást tarthat, ki a bizotmánynál jelentette magát és ettől a napi rendre bejegyeztetett. Ezután 3 évre mindenben a bizotmány határoz, melyet is a gyűlés teljhatalommnl ruházott fel. Kérdésképen felmerült, hogy a társaság ne csatlakozzék-e az évenkinti német természettudományi vándorgyűlésekhez, hogy így az összejöveteli hely változván, ne mindég a Heidelbergtől távól lakó tagok legyenek hátrányban az összejövetelre való utazás dolgában. Miután e fölött nem jött létre egyezés, határoztatott, hogy e kérdés és minden egyéb ügy három évre egészen a bizottmány határozatára hagyassák. A jövő évben értekezlet nem lesz, mert akorra a szemészek Londonba a nemzetközi szemészgyülésre fognak meghivatni, hanem két év múlva ismét lesz; hogy Heidelbergben e vagy másutt, azt az állandó bizottmány fogja eldönteni. Dr. ScJmlek Vilmos. ágybéli látidegsorvodás glaucomaféle vájnlattal Schmidt Herman tan-tói. A szóban levő szövődmény, úgy látszik, igen nagy ritkaság; a következő eset azonban még azáltal is figyelemre méltó, hogy a középponti baj minősége bonczolás utján deríttetett fel. A 61 éves asszony már öt év óta észrevette bal szeme látásának hanyatlását, utóbbi időben ezen szemére tökéletesen megvakult, míg a jobbnak látél essége szintén nagyon alább szállott. Atalános testegészsége nem szenvedett, glaucomára mutató alanyi tünetek nincsenek jelen. A szemtükörrel mindkét, szemben félreismerhetlen nyomási vájulatot (Druck-Excavation) találni, azonkívül a látidegdombcsa némi fehér elszinesedését. A visszerekben nincs semmi rendellenes, az üterek talán valamivel keskenyebbek. Önkéntes ütérlüktetés nincs. A szemtekék összállása kissé nagyobb, de nem haladja meg az élettanit. Bal szemben tökéletes mór, jobb szemben H 1/50, V. = a/5; a láttér jelentékenyen szűkültbe — ki — és felfelé. Graefe Glaucoma simplex-et kórismézett és a jobb szemen szivárvány-csonkítást szándékozott végbe vinni, midőn a beteg kétoldali tüdő-mellhártyalobban váratlanéi kimúlt. Az érdekes bonczleletből a következő főpontokat állítom össze: A lágy agykér az öblök körül, valamint a koponya alapján zavaros, vizenyősen átáztatott, A látideg gyökerei feltűnően simák és vékonyak, úgy szintén a tractus n. optici igen vékonyak és keskenyek, a bal csikóit test kissé lapos, kisebb a jobbnál; góczbeli megbetegedés nem található. Magok a látidegek egyaránt vékokyak és laposak. A górcsői vizsgálat az idegek kiváló sorvadását mutatta ki, melyet a keresztödzésen túl a tractusokba lehetett követni. A bal szemtekének megkeményítés után történt bonczolása megerősítő, hogy csakugyan valódi glaucomatosus vájúlat volt jelen, mely boncztanilag különösön jellemezve van a szitaféle hártya hátratolatása által. Miután ezen esetet alig lehet más módon kielégítőleg értelmezni, mint úgy, hogy a sorvadt látidegen a kissé növekedett belnyomás által valódi glaucomaféle vájúlat jött létre, igen valószínű, hogy több úgy nevezett glaucoma simplex-esetben, hol a szivárványcsonkítás eredmény nélkül maradt, szintén hasonló középponti sorvadás lapanglatott. Szemészeti Encyclopaedia. Ezen czím alatt fog mejelenni 1872—1874-ig egy nagy munka Saemisch és Graefe Alfred szerkesztősége alatt, melynek egyes részei több szaktudós által lesznek kidolgozva. A munka két részre oszlik: egy boncz-élettani és egy kórtani részre. Az elsőnek egyes fejezeteit magukra vállalták : Merkel, Sch weiggcr-S eide 1, Iwanoff, Schwalbe, Manz, Leuckhardt és Donders. A másodikét :Snellen, Arit, Saemisch, Iwanoff, Leber, Schweigger, Graefe, Nagel, Berlin, Zehender, Förster és Hirsch. (Ez utóbbi a szemészet történetét. Az egész munka 130—200 ívre van tervezve. PEST, 1871. KHÓR és WEIN KÖNYVNYOMDÁJA. Dorottya-utcza 14. szám.)
