Szemészet, 1871 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1871-10-29 / 5. szám

71

72

II. Semcsésedés lobbal.

1. Heveny szemcsésedés, azaz szemcsék egyidejű lobbal,

2. szemcsék másodlagos lobbal (Trachoma mixtum).

A lefolyást illetőleg :

I. Idült szemcsésedés (granulationes chronicae). A baj kezdetén a betegek nem is tudnak róla. A kinek alkalma van sok egyén szemeit megvizsgálni, tapasztalja, hogy a fennt leírt eredeti felületes szemcsék igen gyakran eőfordúlnak, a nélkül, hogy az illető egyén panaszkodnék. De majd későbben izgatott sági tünetek — hurut alakjában — állanak be, melyek időnként nagyobbodván, a szemcsék szaporodásával valamint tovább fejlődésével párhuzamosan járnak. A szemcsék majd sűrűn egymás mellett álló lapos emelkedéseket képeznek (pflasterförmige Granulationen), majd az egész köthártyát piszkos, szürke-piros, kocsonyás képletté átváltoztatják. Ilyenkor még ahusesán (Cárunkéi) és a teke köthártyáján is létre jönnek hasonló sagoféle szemcsék. A szemcsék közötti szabad köthártya aztán bújálkodni kezd és ily módon részben fedi a tulajdouképi szemcséket.

A betegség hónapokig, sőt leggyakrabban évekig tart; kimenete a hegképzödés; a szaruposztó rendesen kiséri a bajt, valamint a szemhéjporcz zsugora és az által a szemszőrök befordulása. Legnagyobb fokú esetekben a xerophthalmus és Symblepharon posticum kapnak fel.

A betegség főoka tisztátlan levegő, azért uralkodik kiválólag sm szegények gunyhóiban, kaszárnyák és kórházokban, kisdedeknél ritka ; leggyakrabban fordul elő a serdülő és férfi korban.

II. Heveny szemcsésedés (Granulationes acutae) az ismert izgatottsági tünetek által, úgymint nagy duzadtság, Chemosis, sugárzsába, fényiszony, melyek pár nap alatt fejlődnek, különbözik az idült alaktól. Az első időszakban a bujalkodó papillaris emelkedések vergődnek túlsúlyra, és evvel együtt a nyálkás — genyes váladék.

Gyakran részt vesz benne a szaru, majd sokszoros kisebb környi beszürödések alakjában, melyek fekélyekké változnak át, majd heveny szaruposzó alakjában, mikor aztán ez a szemcsék a szarura való terjedésének közvetlen eredményét képezi. A heveny alak átmehet az idült rögbe, melyben a valódi szemcsék a papillaris bújálkodás mellett léteznek és mindinkább a köthártya mélyebb rétegeibe hafolnak. Ezen alaknak szintén romlott levegő a főoka. De más erőmiivi valamint vegytani izgatások is okozzák azt. mások közt a z Atropinnal való v i ss z aé 1 é s, A fertőzés különben itt kiváló szereppel bir, miután a heveny szemcsésedés valamennyi alakok legragályosabbika.

III. Aegyptomi szemlob. (Ophthalmia militaris, bellica) Ez nem egyéb mint a leirt szemlobok járványos megjelenése. Ily járvány először Napóleon hadseregében tört ki, az óta valamennyi hadseregben dühöngött és helytelenül sajátságos kórnemnek tekintetett. Ha egy ily járvány alkalmával — legyen az kaszárnyában,iskolában vagy fogházban - a megbetegedett egyéneket megvizsgáljuk, találjuk ugyan túlnyomó számban a heveny alakot, de a mellett idült szemcsésedésben, egyszerű, vagy heveny liurutbanés — bár ritkábban — takár — és diphtheritisben szenvedő egyéneket. Azért minden egyes eset külön tekintetbe veendő és saját körülményei szerint kezelendő.

Gyógykezelés „Ne quid nimis“ a főszabály.

I. A felületes szemcsék ellen födolog a jó levegő. A mellett 2 — 3-szor naponként hideg borogatásak (20 perczig), és talán boraxból készitett mosó szemviz (1,0: 200,0) : Minden izgató szer vagy szemvíz kerülendő.

II. A mély (beszűrődött) szemcsék (tulajdonképi rög— trachoma) mellett a várakozó eljárás haszontalan, mivel az alig szokott magátúl visszafejlődni, hanem rendesen a köthártya lobos duzzadásával lefolyni. A gyógykezelés czélja itt a természet módját követni t. i. oly köthártyalobot előidézni, mely épen elégséges arra, hogy a szemcsék visszafejlődését eszközölje. Erre szolgálnak a különféle vegytanilag ható izgató szerek. Óvakodni kell az erélyes étetéstől, mert ez magát a köthártyát is veszélyezteti.

A kúra rendesen ólommal, kezdődik, Plumb, acet, perfecte neutr. 0,5 —1,0 Aq 30,0. Egyszer naponkint ecsettel alkalmazandó

és utólag vizz°l kimosandó. A belgiai mód, a szert por alakjában alkalmazni, igen czélszerűtlen. Pár hét múlva Sulf. Cu,nivali touchirozás lép az ólom helyébe, E czélra készíttettek kis rudacskák a nevezett só porából gummi és viz hozzáadásával. Gyengébben hat a timsót tartartalmazó rudacska: Cupri, aluminati bacill. laevigat. Itt is vízzel történik utómosás. Az alkalmazás eleinten minden harmadik, későbben minden nap ismétlendő. Legalább 3—4 hónapig leli folytatni ezen gyógymódot visszaesések kerülése végett.

Ha a beteg nem járhat rendesen az orvoshoz, kenőcsöt kap: Plumb, acet. perf. neutr. 0,01, glycerin 7,0 — 10,0; vagy Cupri, sulf. (cupri alum.) 0,05, ung. Glycerin 7,0—10,0. Naponta egyszer tél borsó mekkoraságban a szembe teendő, mire a szem 5—10 perczig zárva tartatik ; utána 20—30 perczig hideg borogatás.

Konok esetekben, különösen olyanokban hol súlyosabb szarubántalom folytán a nevezett szereket nem használhatni, 2—3-szor napjában % óra hoszáig lágy meleg — pép vagy théa — borogatás szintén szolgálhat a gyógyító duzzadtság előidézésére. (A takár beoltásától ejszaknémethonban tartózkodnak, mivel ott nagy hajlam uralkodik a diphtheriticus lobhoz.

Magától érthető, hogy közbe jövő heveny lob alkalmával az emlitett izgató szerek mellőzésével csupán elvonó gyógymód van javalva.

Ha pedig a köthártya duzzadtsága a kezelés folytában túl ■ súlyra vergődött, mi föképen kitűnik a genyes — nyálkás váladék által, az összehúzó szerek valamint az étetés is alkalmazandók és pedig az elsők közül főképen a hideg viz, az utóbbiak közül, vagy a sulías. Cupri, erélyesebb adagban, vagy a gyengítet lapis. Az étetés ezen bajban mindig óvatosabban viendő végbe mint a takárnál; a legtöbb esetben szükséges a felsorolt gyógyszereket az adott körülmények szerint felváltva alkalmazni.

Azon kívül a szövemények ellen említendő szerek :

1 heveny szarulobnál atropin ;

2 szaruposztó mindig helybeli gyógymódot kiván, a várakozó eljárás nem lévén elegendő;

3 a szemhéj zsugornál a Blepharophimosis elleni műtét, a szemszörök átültetése stb.

III. A heveny szemcsésedésnélAvárokozó eljárás igen szükséges; a baj elején, mikor a sugárbelővelés nagy, minden izgatás közvetlenül eredményezhet szaru, vagy szivárványlobot. Mérsékelt hideg (4—6-szor napjában fél óráig) hashajtók és tsténkint kábítók vannak egyedül javalva. Csak igen óvatosan és minél későbben kell itt átmenni az össze-huzó szerekhez.

IV. A j á r v á n y o s (aegyptomi) szemcsésedés ellen természetesen majd az egyike majd a másika az említett szereknek jön alkalmazásba. De itt a tovább terjedésnek meggátlása szintén képezi az orvos feladatát. Erre nézve a következő elvek tartandók szem előtt.

1 Jó szellőztetés és gondos tisztántartás.

2 A betegség székhelyén valamennyi egyén meg vizsgálandó.

3 Azok kiknél elszórt felületes szemcsék találtatnak mint különösen hajlandók a megbetegedésre választandók nem az egészséges, hanem a már megbetegedett egyénektől el.

4 A megbetegedett egyéneket nem szabad, mint gyakran történt, a lakosság közé szétköldeni, hanem jól szellőztetett kórtermekben (Barackensistem) a gyógyulásig visszatartani, a csekélyebb eseteket ekkülönitve a sulyasabbaktól.

(Folyt, köv.)

Dagok a szemkörnyékén.

Horner F. tnr.-tól.

A jelen szemészi irodalom egyik legtevékenyebb munkása Horner tnr. nemcsak nagy szorgalommal gyűjti össze azon kóranyagot, melynek úgy látszik bővében van, hanem igyekszik azt a szakirodalomban is igytől egyig értékesíteni. •

Ez év elején is több a szem közelében fészkelt, általa műtőit, és E b e r t h tnr által görcsövileg megvizsgált dagok közzé