Szemészet, 1871 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1871-06-18 / 3. szám
47 48 gyenge oldata a sömörös és gyurmabeli szarulob, a trichiasis és szarusértések utáni homályoknál. A csersav nem látszik alkalmasnak az ily módoni alkalmazásra, mivel túlságos izgató hatásán kivül apró részecskéi a köthártyazsebben és szarun megmaradva kellemetlen helyi ingerkép hatnának. Ellenben további próbatételre vár a légsavas ezüstéleg oldata. (Prager Vierteljahrschrift 1871. 109. Band. Torday tr. Lövés a szemgödörbe a teke megsértése nélkül. Saemisch tnr-tól. Thurow a 9-dik gyalog-ezredhez tartozván Paris előtt 1870. deczember hó 2- kán, állítása szerint, gránát darab által sértetett meg bal szeme a külső ereszték táján. A csapás oly heves volt, hogy öntudatlan rogyott össze. Midőn nehány órával később magához tért, nem birta kinyitni bal szemét, és az alsó héjon igen sötét színű daganatott vett észre. A sértés az alsó szemgödőrszél zúzódásának tartatott, és a beteg más nap Németországba szállíttatott. így jutott deczember hó 8-án S. tnr. kezelése alá. A bal szem külső eresztékénél nehány négyszög vonalnyi terjedelemben a bőr le volt horzsolva,egyéb e helyen nem volt kipuhatolható. Az alső héj feszesen volt niegduzzadva és veresedve, a míg a felső alig mutatott beszürődést; a köthártyazsebben semmi rendellenes sem látszott. A teke rendes, a láta szabatosan reagál, a látás igen jó, a láttér szabályszerű. Feltűnő változást csak a teke állása mutatott, ez ugyanis mintegy l"'-ra kidüllett, s valamivel magasabban állott mint a jobb teke, lefelé mozgása pedig korlátolva volt. Ennek megfelelőleg kettős látás van jelen. Itt valószínűleg a gránátdarab zúzódást hozott létre a szemgödör alsó szélén, ennek következtében szemgödri csonthártyalobb állott be, mely a szemgödör fenekére maradt korlátolva. Hogy idegen test hatolt volna a szemgödörbe több okból volt valószínűtlen. Először is már a megelőző vizsgálatoknál kellett volna ráakadni, aztán meg S. a lehorzsolt bőr helyét azért nem tarthatta a behatolási pontnak, mivel itt alig lehetett kutaszszal bejutni, végre, minthogy a sértés után legott összerogyott a beteg, kell, hogy az odapattant lövegdarab nagy mekkoraságú volt légyen; hogy pedig ez még ben volna a szemgödörben, kizáratik a teke merő sértetlensége által. S. tehát csonthártyalobnak tartván a bántalmat, meleg vízzeli borogatásokat rendelt. E kezelés alatt az alsó héj duzzanata kissé öregbedett, fájdalmak nem jelentkeztek. Hat nappal a kezelés után, a daganat hirtelen nagyobbodván és benne élénk hullámzás lévén tapasztalható, az alsó gödörszél felett kifelé széles felmetszés történt. A felmetszést tetemes jó geny kiömlése követte. Ezután S. a genyürt kutaszolta,minél a kutaszt igen könnyen lehetett a teke és szemgödri fenék között a teke mögé vezetni, a hol is S. meglegedésére mozgatható egy kisebb és egy nagyobb testre akadt. Amaz horgas csipeszszel könnyen volt kivehető és lapos, körülbelül 311'" ólomdarab volt, az utóbbit csak többszörös kihúzási kísérlet után lehetett [eltávolítani és közönséges alakú chassepot golyó vala. Hogyan jutott ezen golyó a szemgödörbe, melynek mélyében a csontfalon veszteg maradt? A behatolási pont nyilván a külsőereszték mellett levő lehorzsolt helyen volt, a hol a sebnyilás aztán behegett. A kóreset igen kedvezőleg folyt le. A meleg borogatások 4 heti alkalmazása alatt a sebür tökéletesen begyógyúlt. Az idegen testek kivevése utáni negyed napra a teke rendes állásba jutott és a kettős látás megszűnt. A látás tökéletes maradt, a szemtükörrel semmi változást sem lehetett észrevenni, a teke minden irányban szabadon és rendesen mozog, a beteg teljesen gyógyulva márczius elején elhagyta a kórházat. Feltűnő ez esetben az, hogy az idegen testek oly heves behatolása által a szemteke egyáltalában semmi sérelmet sem szenvedett (Klinische Monattsbl. ,für Aughlk. 1871. január—marcziusi füzete után). Vidw tr. SzivárványtOmlö, melyuek mellső falát a Zinnféle hártya képezé. Allin Charles M. tr-tól Előadatott az amerikai szemészek 1870- julius havában tartott gyűlésén. A szerző által észlelt szivárványtömlő kétségkívül a Descemethártyáról a szivárványra áttérő rostok azaz, az úgynevezett Zinnféle hártya mögött és a szivárvány melső lapján keletkezett. Ez eset tehát a néhány kitűnő boncznok által még mindig kétségbe vont Zinnféle hártya létezését bizonyítja. Ezen tömlő, mely egy bemélyedő barázda által két részre oszlott, átható szaruseb következtében jött létre. All éves leánka ugyanis 4 év előtt kődarab által sértetett meg bal szemén, mire közvetlenül 3 hónapig kezeltetett a kórházban. Jelen állapotában a tanácskozó orvosok nem voltak egyetértésben a fölött, váljon a kettős kis nővedék mely a szivárványhártya jobb oldalán fészkel érintetlen maradjon-e vagy pedig kivétessék-e az egész szem. Szerző más eljárást ajánlott, melyet következőleg hajtott végre: lándzsakést szúrt a szarutülkparton keresztül a mellső csarnokba, melynek hegyével a tömlőt megnyitotta. Erre a tömlőből vértiszta folyadék ürült ki, és a tömlőnek másik fele is összeesett jeleül annak, hogy a két fél között közlekedés létezett. Ezután a szaruseb lefelé ollóval tágíttatott, mire aztán sz. a tömlőfalzatot a szarusebb mellett csipeszszel megragadván óvatosan kihúzta és az ollóval levágta. A gyógyulás zavartalanul ment végbe. Az A 11 h o f tr. által megvizsgált tömlőfal szerkezetien hártyának bizonyult és a Zinnféle hártyának tekinthető. (KI. Monatsbl. f. Augenhlk. 1871. Január, marcziusi füzet után.) Vidor tr. Idegen testek az üvegtestben. Nayes Henry tr.-től. Előadatott az amerikai szemészek 1870. julius havában tartott gyűlésén. Szerző két ily esetet közöl, melyek bizonyos sajátságok által tűnnek ki. I. 54 éves kereskedőnek szegre ütésnél ennek lepattanó darabja jutott egyik szemébe (melyikbe, nem mondatik). A beteg előadása szerint a szaruhártya felett történt a behatolás; azon sem a szaruhártya, sem a lencse, sem a szivárvány nem mutatnak semmi változást. A szemtükörrel igen jól lehet a háttéri látni; az üvegtest közepén vékony szálon függő fekete test tűnik fel. Kétségkívül ez a behatott vasdarabka, de melyet a beteg semmi szín alatt sem akart kivétetni. II. 21 éves fiatal embernek jobb szemét elsütött gyutacsnak egy lepattant darabja sértette meg; a szem azonnal teljesen megvakult. A sértés után következett lob 3—4 hétig tartott. Nehány évvel ezután az egyén másik szemének szenvedése miatt keresett orvosi segélyt. A megvakult szemnek tűkörreli vizsgájánál a fenéken sajátságos fémvisszfény jelenkezett, a míg a többi részek e visszfény körül merőben sötétek voltak. Szerző a reczegnek alsó külső leválását kórjelzé, és a visszfényt a behatolt fémdarabtól származónak tartá. A másik szem szenvedése miatt a megvakult teke kifejtetvén kiderült, hogy abban valóban fémdarab tartalmaztatott a fentjelölt helyen, a reczeg azonban nem, hanem az üvegtest volt leválva a reczegtől. (KI. Monatsbl. f. Augenhlk. Januar—marcz. füzéte után). Vidor tr. PEST, 1871. KHÓR és WEIN KÖNYVNYOMDÁJA. (Dorotiya-utcza 14 szám.
