Szemészet, 1868 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1868-01-26 / 1. szám

s

z

e

m

e

s

z

e

t.

Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 4-dik számához. Hirschlerlgnácz tudortól.

1-SŐ SZám. Vasárnap, január 26-án. 1868.

Tartalom: Nehány szó a felületes tülkhártyalobról (episcleritis). — Irodalom; Lehrbuch der Ophthalmoscopie von Dr. Ludwig Mauthner 1-te Abtheilung. — Graefe; Üj módosítás a lencse kivételére nézve a vonalmetszésnél. — Knapp; Kór-átrakodási érhártyalob — Hulke: A szivárványban székelő tömlős dagokról. — Green; Nyomtatási táblázatok az astigmatismus kikutatására. — Law son: Idegen testek eltávolítása a szaruhártyából. — Square: Látideglob higanymérgezésnél. — Hutchinson; A szemteke eltávolítása az átalános szenilob heveny időszakában. — Látideglob kisdedeknél.

Nehány szó a felületes tülkhártyalobról

{Episcleritis).

E lapok gyakorlati irányánál fogva nem találnám szükségesnek oly bántalomról értekezni, mely ártatlan mivolta, valamint azon körülmény miatt, hogy ritkábban fordul elő, bővebb tárgyalást alig érdemelne, ha egy körülmény azt fontossá nem tenné, t. i. hogy többnyire más bajjal cseréltetik fel és hibás gyógykezelésre szolgáltat alkalmat. Ezen más baj a közönséges sömörös vagy küteges köthártyalob (Conjunctivitis exanthematica, herpetica, pustularis). A kérdéses tülkhártyalob (kérdéses két értelemben, mert nem tartom bebizonyítottnak, hogy valóban a tülkhártya, nem pedig a felette fekvő kötszövet az, melynek beszürődése képezi e bántalom alapját, miért Ammon is Subconjunctivitis neve alatt írja azt le) épen azon helyen jő elő, hol a nevezett köthártyalobot leggyakrabban észleljük, t. i. a szaru széle mellett, s felületes megtekintésre épen azon tüneteket külöli, mint emez. De a kettő közti különbség mégis oly szembetűnő, hogy a felcserélést könnyen elkerülhetni, ha az esetet csak némileg figyelmesen vizsgáljuk meg. A szaru szélétől 1—2"'-nyira, többnyire a szemhéjrésnek megfelelő irányban, de némelykor más helyen is borsó- vagy bab-mekkoraságu vörös folt jelen meg, mely nem annyira szélességben mint magasságban növekszik, úgyhogy közép táján, mely egyszersmind sárgás színe által különbözik a sötétebb piros környi résztől, kisebb-nagyobb emelkedést mutat. Néha a közép részen több kisebb sárga pontot látunk, míg a környi rész színe mindig csaknem észrevehetlenül megy át az egészséges köthártya színezetébe. Rendesen csupán egy helyen találkozik ezen duzzadt folt; a tülkhártya többi része ép színét megtartja.

Ezen kórállapot a genytüszős köthártyalobtól főleg az által különbözik, hogy agenytüsző hiányzik, következőleg a felületes fekély is, mely annak lefolyása alatt megjelenni szokott. De bírunk egy másik megkülönböztető jelt is abban, hogy a Conjunctivitis pustulosánál csupán a köthártya van megtámadva, míg az Episcleritisnél ellenkezőleg nem a köthártya, hanem az alatta fekvő szövet (kötszövet vagy talán a tülkhártya felületes szövete) van beszűrődve, mely körülmény az edényezésre nézve lényeges különbséget von maga után. Míg t. i. a nevezett köthártyalobnál a betegség színhelyén élénk vörösséget találunk, s egyszersmind a köthártya felületesen fekvő edényeinek nagyobb belöveltsége egész az átmeneti redőig terjed, addig az Episcleritisnél sötét piros színezet van jelen, mely a beszűrődött helyre korlátozódik, s mely alatt a mélyebben fekvő edények belöveltsége tűnik e 1 [ő, különösen akkor, ha gyöngéd ujjnyomással a bánfáimat kisérő kisebb fokú köthártyaedény

belöveltséget megszüntetjük. A megkülönböztetés egyébként oly könnyű, hogy a két baj összezavarása sohasem történhetik meg, ha a gyakorló orvosnak tudomása van az Episcleritisről, bár saját tapasztalásából még nem ösmérnó is e bántalmat.

A szóban levő baj, melyről Wecker helyesen mondja, bogy egyrészt hosszú tartama, másrészt a betegnek okozott kellemetlenség csekélysége által tűnik ki, a ritkább szemlobokhoz számítható, a mennyiben körülbelől 300 szembeteg között egyszer fordul elő. Lefolyása fölötte lassú, oly annyira, hogy daczára a baj csekélységének igen ki szokta fárasztani a megtámadott egyének türelmét, kik azért is ritkán maradnak egyugyanazon orvos kezelése mellett. Hónapokig nem mutatkozik a legkisebb változás sem a kórképben, és hogy ha 4 6 hónap után

elmúlik, nem ritkán ugyanazon szem más helyén újra támad. Kivételes eset, ha nem hónapokig, de hetekig tart, mint azt legközelebb észleltem.

Cs. J. 48 éves asszony m. év nov. 12-én jelent meg nálam Jobb szeme öt hét óta gyulád va van és könyezik. A köthártya kissé belövelt, de puffadás nélkül. A szemhéjrés külső táján, közvetlenül a szaru széle mellett ibolyaszinü folt mutatkozik, mely körülbelől 3"'-nyi széles, nyomásra kissé fájdalmas és csekély emelkedést mutat. A szomszéd szaruszöveten, valamint a közép részen is régi felhámfoltok láthatók. Hasonló régi fölhámhomály van jelen még a balszemen is, mindkettő egy 6 év előtt jelen volt szemlob maradványa. Mind a két szem legnagyobb fokban rövidlátó (Myop %). A szemtükör bennök körülirt hátsó érhártyacsapot (Staphyl. posticum) mutat. Testegészsége régóta hanyatlik. Nyolcz év óta időnként galandóczrészek ürittetnek ,ki. Idült hörghurutban szenved, melyet tüdősorvadásnak tartottak számos évek előtt. Étvágya jő, valamint székletétele rendes. A hószám eltűnt hosszabb idő előtt. A betegnek a szem kímélését ajánlván, kenőcsöt hamiblanynyal és mákonynyal és csukamájolajat rendeltem. December utolsó napjában ismét eljött. A szemlob már 3 hét előtt tökéletesen megszűnt. Csupán kissé sötétebb szín jellemzi a tülkhártya azon részét, melyen a baj székelt.

Ezen gyors lefolyás — a mint mondám — kivételes. Úgyszintén ritkán történik, hogy aszaruszövet résztvesz a megbetegedésben s mindig csak akkor, ha a baj közvetlenül a szaruszél mellett lép fel. Igaz ugyan, hogy az Episcleritis oly esetei is észlelteinek, melyekben a szarubántalom nem mellékszerepet visz, hanem lényeges kiegészítő részét képezi a kórképnek; ezek tapasztalásom szerint majd mindig traumaticus befolyás által jönnek létre és tulajdonképen inkább megérdemlik az Episcleritis nevét, mint a szóban levő bántalom, mivel már a szaru terimbeli beszürődéséböl, mely nyilván szoros öszszefüggésben áll a tülkhártya szövetelemei túltengésével, rá ismerünk a baj kiindulására ezeu utóbbi hártyábóli.

Egy kiválóan jellemzetes esetet észleltem 4 év előtt az itteni közkórház bujasenyves osztályán. A 24 éves, erős, egészséges színű leány, ki takár végett kezeltetett a nevezett osztályon, két hét előtt égő szivar által sértetett meg bal szemén, mely azóta lobosan

1