Szemészet, 1867 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1867-11-17 / 5. szám

71 72 gyógyítani. A pép mellett szunyáit és némely esetekben kínait is adagol. Igen figyelemre méltó szerzőnek azon megjegyzése, hogy az úgynevezett iritis serosa a glaucomatosus körfolyamatokkal rokonságban áll, miért is minden ily esetnél a szemteke kemény­­ségi állapotát, valamint a láttér mivoltát is szorosan nyomozni szokta. Saját tapasztalásom folytán tökéletesen osztom e nézetet. A sugártestlob (cyclitis) leírása rövid, de jellemző. Sértés után néha igen hevenyen lép fel; a sugártesttáj oly érzé­keny, hogy még izmos férfiak is közel jutnak az elájuláshoz, ha ujjal érintetik. Hogy ezen szomorú állapot kiválóan idéz elő rokonszenves lobot a másik szemben, a szerző előtt is tény, me­lyet számbeli adatokkal bizonyít be. Arokonszenves szem­lob okait 3 csoportra osztja fel: 1) a sugártest közvetlen sértése; 2) a sugártest erőművi izgatása, legyen az idegen test, mester­séges szem, lenyomott lencse, szarucsap stb., mi az izgatást okozná; 8) az edényhártya akármelyik részének lobja, ha hozzá sugártestlob csatlakozik. Valamennyi esetben a sugártest említett érzékenysége árulja el a másik szem kezdődő veszélyét. A szem­teke eltávolítása az egyetlen mód, melylyel a másik szemet meg­menthetjük. Az irido-choroiditis, valamint a glaucomáról közlött adatok ép oly számosak mint érdekesek. A szivárvány­metszés gyógyeredményei bő tárgyalásra találnak, s itt valóban minden sorban a sokat és józanul tapasztalt szakemberre ismerünk, úgy hogy nem kivonatot, de az egész szöveget kellene adnunk, miért is utalunk a könyv olvasására. Mint nevezetességet felemlítjük a glaucoma két esetét, melyekben szivárványmetszés után a csarnok soha többé vissza nem állíttatott, bár sipoly nem volt jelen. A lencse bántalma, azaz a szürke hályog azon tárgy, melynek előadása a 10-ik fejezet tartalmát képezi. Itt szin­tén le kell mondanunk, a tárgy gazdagsága miatt, kivonat adásá­ról, szorítkozván arra, hogy Mooren, ki — a mint fenn említettük — egy eredeti műtétmódnak feltalálója, mégis G r a e f e új vo­nalmetszését ajánlja mint leggyümölcsözőbbet. Számbeli kimuta­tásából kitűnik, hogy a régi karélymetszéssel a szemek 9 °/o, saját módjánál 6 %, az új vonalmetszésnél pedig csak 3 %-ka veszett el, az arány tehát közöttük úgy áll, mint 3:2:1. Azért még sem helyeselhető szerző ama nyilatkozata, hogy meggyőződése szerint most „az elérhetőnek határát értük el.“ Bocsássuk meg a tanítvány mestere iránti lelkesedésének, hogy szem elől téveszti a tudománytörténet tanait, melyek akárhány­szor meghazudtolták már hasonló önámitásokat. Ritkaság kedvéért megemlítendő, hogy szerencsésen mütett egy esetet, hol a hályog 74 évvel előbb sértés után támadt; to­vábbá hogy egy ficzamodott lencse 36 évig megtartotta átlátszó­ságát. A ll-ik fejezetben a reczeg és látideg bántalmai tár­gyaltatnak. A retinitis pigmentosának 85 esetét ész­lelte, ez oly szám, mely észrevételeinek becsét igen emeli; ő is meg van győződve, hogy a szülék vérrokonsága nagy befolyással van a baj keletkezéséré. Igen helyes azon észlelése, hogy a festeny­­lerakodás az életkorral növekedik, s hogy azért — ha egy család több gyermeke van megtámadva — annál több föstenvt találunk, minél idősebb az egyén. Azon ismeretes reczegtünemény, mely szerint a látidegböl kiterjedő idegrostok hüvelyüket egy darabig megtartják s ezáltal átlátszatlanokká válván, a reczeg közép részén fehér csipkés foltot képeznek, M. szerint még sem tartandó oly ártatlannak, mint mi­lyennek eddig tartatott. Igaz, hogy sok esetben ő is találta ezen sajátságvs tüneményt oly szemekben, melyek tökéletesen épek va­­lának, de másrészt 17 esetet észlelt, hol ezen általa túltengő s­­n e k nevezett állapot különféle látgyengüléssel, főképen pedig a reczeg túlizgékouyságával volt összefüggésben. Továbbá elismer­vén, hogy ezen reczegíbltok többnyire világrahozottak, mégis ál­lítja, hogy egyszer volt alkalma keletkezésűket és növekedésűket íokonkint követhetni. Ezen állítás meglepő, sőt némileg kétséget gerjesztő, de azért nem mérnök, mint más oldalról történt, ámítás­nak nevezni. További észlelés maydan szerzőnél is tisztába hozandja a kérdést, váljon nem cserélt-e fel izzadmányos kórfolyamatot ezeu úgynevezett túltengéssel. A mit szerző areczeghyperaesthesiájáról mond, valamint megjegyzései is az iszákosok láttompulásának gyógyeljá­­rására és jóslatára vonatkozólag igen tanulságosak. A felett, hogy izzag vagy psoriasis elnyomása folytán reczeglob támadhat-e, a mint azt M. állítja, nem akarunk vele vitatkozni. Gyógyeljárásá­­ból minden orvos sokat tanulhat, mint átalában oly lelkesült gyógymestertől, kiben még él a régi jó hit egy része. A genyszalag nála érvényre jut, ez magától érthető. A reczegbeszürődés 76 esetének igen érdekes táblá­zati összeállításában tanulságos áttekintetet nyerünk, mihez az egyes jellemzőbb eseteknél követett gyógyeljárás részletes leírása van csatolva. Következik a neuro-retinitis, valamint a látideg sorvadása. Tudom, meglepőleg fog hatni némely olvasóra, ha értesül, hogy egy bizonyos esetben a lábizzadás elnyo­mása folytán látidegsorvadás lépett fel, mely izzadás 01. Tere­binthi., Spirit, formicarum bekenése által visszaállíttatván, a lát­­erő szintén visszanyerő előbbi állapotát. De azért mégis figyelemre méltó az ily tapasztalás, ha a mai szemészet színvonalán álló szak­ember, ki észlelni tud és észlelni szokott, nem pedig a régi iskolá­ból való, közli azt velünk. Tökéletesen osztom szerző véleményét, ha semmi ismétlődő reczegvérzés-esetet közönbösnek nem tart, a mint ezt más helyütt szokták. — A reczeg leválásának 146 esetét állítja össze, mely összeállításból az oki viszonyokat ismerteti meg. Saját tapasztalásomat, miszerint egyszerű leválás után ritka esetben glaucoma következik be, szerző szintén meg­erősíti. A 12-ik fejezetben az alkalmazkodási, valamint az izombántalmakkal találkozunk, melyek különben némileg röviden tárgyaltatnak. Megjegyzendő többi közt, hogy a szerző a hengeres üvegek irányában nem oly lelkesült, mint más kórodákon lenni szoktak. Alig jött elő évenkint8—10 eset, melybeu az astig­matismus általuk kielégítő módon megjavittatott volna. A rö­vidlátásról némi uj adatokat találunk; nevezetes különösen az, hogy egy addig emmetropicus szemen a glaucoma kifejlődésé­vel rövidlátás lépett fel. A hypermetropia, valamint azzal összekö­tött kancsalságról a szerző sok tudnivalót közöl, mi dús tapaszta­lásának eredménye. A szemreszketést (nystagmus) egyszer felnőtt embernél szaru-szivárványlob alatt látta kifejlődni. Ritka­ság az is, hogy egy esetben csupán az egyik szem szenvedett nystag­­musban, a másik tökéletes láterőt ős izomműködést mutatván. Ismétlem e rövid kivonatok után, melyekből az olvasó alig képzelheti magának a munka becsét, hogy ez nem tankönyv, ha­nem rendezett gyakorlati adatok gyűjteménye, mely épen azért sok tekintetben kedvesebb lesz előtte a legtökéletesebb tankönyvnél, melynek hasznát veheti ugyan sok alkalommal, de a melyet ol­vasva nem élvezhet. Ki ne ismerné azon páratlan érdekeltséget és élvezetet, melyet a szakembernek tapasztalt ügytársávali találko­zása és eszmecseréje nyújtani szokott; ily alkalommal saját emlé­kezetünkben sorban felelevenittetnek a régi észleletek és eszmék, melyek e nélkül feledésben maradnának; a mi mindaddig mint­egy embryonalis alakban dermedt, valódi életképességre fejlődik ; benső sejtelmeink világosabb fogalmakká és meggyőződéssé vál­nak , és uj kedvvel, uj erélylyel fogunk mindennapi hivatásunkhoz, mely csak akkor háládatos, ha egész lelki életünket a természet bonyolódott tüneményei kutatásának szentelni képesek vagyunk. S valamint ily alkalommal a tárgyból soha ki nem fogyunk, s az órák, melyeket ily mulatsággal töltünk, nagyon is rövideknek látszanak, úgy az olvasót Mooren könyvének végénél azon óhajtás lepi meg, vajha az még pár száz lapra terjedne. Legalább mi reánk ezen benyomást tette. A szemteke valamennyi hártyáiban előforduló gammaféle uj-képletnek egy esete. I)r. llippeltöl. A. R. 45 éves férfiú makktyúján 1865. apóiban kis fekély volt jelen, mely 3 hét múlva erős fájdalmakat okozott, miért ma­gát gyógykezelés alá vétette, és sublimat-labdacsokat kapott. A ke­zelés 14-dik napján a mony és a borék táján bibircsós küteg mu­tatkozott, mely ellen helybelileg pokolkő-oldatot alkalmaztak. Nyolcz nappal későbben két kemény göcs jelent meg a bal felső szemgödörszél táján, melyek nem sokára felfakadtak és fekélyeket képeztek, ezekhez hasonló fekélyek elég nagy számmal találtattak

Next

/
Thumbnails
Contents