Szemészet, 1867 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1867-08-25 / 4. szám

1- 57 - — 58 — láttompulatban ritkaság, melyre talán ez esetben a rövidlátás által kedvezett izom egyensúly zavara (Ströhrung des Gleichgewichts) t. i. a talán létező dynamicus kancsalság (dynamische Divergenz) hajlandóvá tette a megtámadott szemtekét. Ezen kérdést csak ké­sőbbi szorosabb kutatás deríthette volna fel. XXIII. Régi könyesésnek (I)acryorrhoea) villamosás általi gyors gyógyulása. Több év előtt a „Wien. Med. Wochenschrift-ben figyelmez­tettem a könyezés bizonyos eseteire, melyek legbiztosabban gyó­­gyittatnak villamozással, a baj nem a könyvezetés szerveinek belső minőségében, hanem a szemhéj zárizom ama részének megbetegedésében találván magyarázatát, mely a könycsatornácskát körülvevén a tömlőfelé vo­nul. Azóta alkalmam volt, személyes érintkezésben több szakem­bertől, különösen 1865. Hornertől Zürichben megtudni, misze­rint ebbeli tapasztalásomat útmutatásom mellett ők is észlelték és megerősítve találták. Az ide vágó esetek ritkák, miután figyelmem daczára pár esztendő óta hasonló kóresetet nem láttam. Múlt február hóban a pesti kereskedő Jank P. (56 éves) hoz­zám jött azon panaszszal, hogy 3 év óta bal szeme folytonosan kö­­nyez, elannyira, hogy zsebkendővel szám a'anszor kell arczát tö­rülnie, mi a bőrt izgatja és azonkivül a társadalmi életben is igen kellemetlen. Nagyobb mértékben könyez a szem szabad levegőn, kiváltképen hideg és szeles időben, de még szobában sem szűnik meg soha tökéletesen. Nem gondolom, hogy valamit tett ellene. Már a vizsgálat kezdeténél lettem figyelmes arra, hogy a bal alsó szemhéj belső vége felé nem mutat annyi finom kis r á n c z o t mint az egészséges oldalon. Az alsó könycsa­­torna a jobb szeméhez hasonlítva (midőn mindkét szem ugyan­azon irányban áll) kisebb görbület által van jelle­mezve, mintha ki volna nyújtva. Maga a köny­­pont nem emelkedik ki dombosaként (papillenartig) hanem laposabbnak látszik, és nyilásainkábbkerekded mint hasadék formájú, miáltal figyelmes szem előtt lé­nyegesen különbözik a másik szemtől. De még se képzelje az ol­vasó, hogy könnyű dolog ezeket feltalálni, e tünemények igen ki­csinyesek, alig fognak szembe tűnni a nem gyakoroltnak ; de egy­szer rá figyelmeztetve, bennök kételkedhetni alig fog. A következő tünet már sokkal észrevehetőbb. Ha mindkét szem alsó szemhéját az ujjal lehúztam s pedig ugyanazon mérték­ben, a jobbik sokkal hamarább tér vissza rendes helyére a balnál, s úgy 1 á t sz i k, mi nt h a e z utóbbi nem is térne vissza tökéletesen. Ez onnan van, hogy szabad széle valóban mindig nagyobb bemélye­dést vagy görbülést mutat (geschweift) mint az egészséges szemhéj, mi az említett kísérlet alkalmával csak feltű­nőbbé válik. Ez némiképen emlékezteti az embert az orbicularis hüdési tüneteire, de ha mondjuk a betegnek, hogy mindkét szemét hunyja be, akkor ez mindkét szemben kielégítő módon és átalában egyformán történik. Az egész izom működése tehát, mely önkénte­sen megy végbe, rendes módon nyilvánul, és csak a fenn nevezett egyik része, melynek működése — a mint látszik — az akarat alatt nem áll, gyengülést árul el. A könyvezető szervek kutasz­­szal és fecskendő által tett vizsgálása azoknak tökéletes épségét mutatta ki. Eljárásom igen egyszerű. A villamgép (Inductions-Apparat) két vezető sodrai igen kis szivacsdarabokkal vannak ellátva, me­lyek nedvesen (feuchte Conductoren) alkalmaztatnak. Az egyik sarkot a, könytömlő és alsó csatorna tájára, a másikat a külső szem­zug mellett az alsó szemhéj végére teszem. Nem jó azokat rászorí­tani, hanem feszületlenül rajta tartani. Mindegy akár melyik sar­kot teszszük az egyik vagy a másik helyre. Febr. 14-én történt az első alkalmazás, mely 2 perczig tar­tott. Masnap a beteg javulásról szólt. Uj alkalmazás 3% perczig. Mire oly feltűnő javulás következik be, hogy a beteg másnap reg­gel, mikor hozzám jő, szándékosan a nagy híd utczai lakásából nagy kerüléssel a dunaparton veszi útját, hogy kipróbálhassa a sze­met, melyet ezen idő alatt a.hideg szél daczára csak egyszer kel­lett törülnie. Összesen 7 ülés elég volt a baj tökéletes meggyógyi­­tására. A beteg, ügyek miatt Bécsbe utazott, s attól tartott, hogy a cura félbeszakadásával a könyezés vissza fog térni. Nagyobb biz­tosság kedvéért hideg szemzuhany használását ajánlottam neki. Visszatérvén Bécsből, maga is meg volt győződve a gyógyulás ál­landóságáról, úgy hogy a villamozást nem használtattam vele újra. A zuhanyt tovább is alkalmazta. IRODALOM. 1. Symptomenlchre der Augennmskellähmungen von A. von Grae.fe. Berlin, 1867. 2. Sehen und Sehorgan. Vortrag von A. von Graefe. Berlin, 1867. A berlini tanárnak egy uj munkája kérdés nélkül az iroda­lom azon szabadalmazott terményei közé sorozar , melyeknek ol­vasásához a szakember mindig a legélénkebb érdekeltséggel fog, s joggal, minthogy egy részről ezen szerző minden eddigi közlemé­nye ej utat tört a tudományban, míg más részről előadása oly kitünően világos, hogy tisztelői ítéletükben még haboznak, vajha melyik a kettő közül érdemli neki inkább ki a koszorút, szigor u logicával párosult ritka ékesszólása előadásu a tanteremben, vagy elegans, épen oly praegnans mint érthető irálya. Az előttünk fekvő könyv, mely 175 lapra terjed, eredeténél fogva némiképen külön­bözik Graefe eddigi közleményeitől, a mennyiban az mint képesítő munka (Habilitationsschrift) már hosszabb idő előtt íratott, tehát nem szól, a bő tapasztalata gyakorlat közvetlen eredménye, egye­nesen a gyakorlathoz, hanem inkább a tankönyv igényeihez szabva, a tudomány egyik igen fontos és érdekteljes szakrészét mintegy el­méletileg állítja az olvasó szelleme elé. De mint tankönyv sem tö­kéletes. A szerző maga érzi s szerényen ki is mondja, hogy az egy bizonyos, t. i. az említett akadémikus czélra készített munkácska, eredeti alakja és beosztása folytán nem bir azon könnyű áttekinthe­tőséggel, mely épen tankönyveknél kívánatos, de mindamellett gon­dolja, hogy még ezen alakban is szívesen veendik a szakemberek egy oly szakrész bővebb tárgyalását, melyet a legjobb tankönyvekben is csak igen röviden találnak taglalva. S ebben nem csalatkozik. Ajánl­juk a munkát mindenkinek, ki a szemtekeizmok hüdéseinek szabá­lyaival és élettani alapjával gyökeresen meg akar ismerkedni; mond - hatom hogy nagy fáradozás nélkül belátást és tökéletes tájékozást nyerend a kórállapotok egy oly seregébe, melyeknek alapos isme­rete tömérdek befolyással van az idegrendszer és az agy átalános megbetegedésének tiszta felfogására, valamint a betegeken való fel­ismerésére. Ha mondom, hogy fáradozás nélkül, ne értse ez alatt a t. olvasó, hogy könnyű olvasmányhoz fog, sőt eleve figyelmezte­tem, hogy komoly munkára készüljön, ha az érett tapasztalás és élettani tanulmány-szülte tudományos kincset tökéletesen kívánja magának elsajátítani. Olvassunk, de olvasva gondolkozzunk, köves­sük az elméletet lépésről lépésre, az ut nem göröngyös, de futva nem érjük el a czélt; a tanulmányozás alatt az élvezet, de még in­kább első gyakorlatunkban előforduló hüdési eseteken majd tör­ténendő alkalmazás bőven megfizeti a fáradozást. A könyv egy átalános és egy specialis részre oszlik. Az első tulajdonképen veleje a munkának, a mennyiben benne mindazon főelveket taglalva találjuk, melyeknek tekintetbevételén mainap a szemhüdések tana felépül. Itt találkozunk azon fennt említett díszes és egyszersmind szigorú tárgyalásmóddal, mely által Grsefe oly igen kitűnik. Itt egyik gyűrű a másikba fűződvén oly lánczo­­latát képezik a törvényeknek, hogy majdnem számtan gyanánt fel­­bonthatlan egy egészet állít elő, melynek közepéből egy pontocskát alig lehetne eltávolítani vagy gyengíteni, anélkül, hogy az egész ne veszélyeztetnék. Ezen első rész, melyen minden esetre a mostani kiadás al­kalmával sok változás történt, 8 fejezetben adja elő a tárgy alap­tanát. Az 1-ben a kórismének kiindulási pontjai fejtetnek meg. A megbetegedett izom mozgékonyságának hiánya (De­fect der absoluten Beweglichkeit) egyike ezen pontoknak. De itt mindjárt azon nehézség jö szőnyegre, hogy a mozgékonyság hiá­nyos lehet anélkül, hogy hüdés lenne jelen, a mint másrészt hüdés jelen lehet, mely magát ezen módon el nem árulja. S igy nem az átalános mozgékonyság bizonyos adott irányban, hanem a két szemmeli látás alatt fellépő eltérés (Deviation) és az evvel összefüggő kettős látás (Diplopie) képezik tulajdonképen a kórisme alapját.

Next

/
Thumbnails
Contents