Szemészet, 1867 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1867-08-25 / 4. szám
1- 57 - — 58 — láttompulatban ritkaság, melyre talán ez esetben a rövidlátás által kedvezett izom egyensúly zavara (Ströhrung des Gleichgewichts) t. i. a talán létező dynamicus kancsalság (dynamische Divergenz) hajlandóvá tette a megtámadott szemtekét. Ezen kérdést csak későbbi szorosabb kutatás deríthette volna fel. XXIII. Régi könyesésnek (I)acryorrhoea) villamosás általi gyors gyógyulása. Több év előtt a „Wien. Med. Wochenschrift-ben figyelmeztettem a könyezés bizonyos eseteire, melyek legbiztosabban gyógyittatnak villamozással, a baj nem a könyvezetés szerveinek belső minőségében, hanem a szemhéj zárizom ama részének megbetegedésében találván magyarázatát, mely a könycsatornácskát körülvevén a tömlőfelé vonul. Azóta alkalmam volt, személyes érintkezésben több szakembertől, különösen 1865. Hornertől Zürichben megtudni, miszerint ebbeli tapasztalásomat útmutatásom mellett ők is észlelték és megerősítve találták. Az ide vágó esetek ritkák, miután figyelmem daczára pár esztendő óta hasonló kóresetet nem láttam. Múlt február hóban a pesti kereskedő Jank P. (56 éves) hozzám jött azon panaszszal, hogy 3 év óta bal szeme folytonosan könyez, elannyira, hogy zsebkendővel szám a'anszor kell arczát törülnie, mi a bőrt izgatja és azonkivül a társadalmi életben is igen kellemetlen. Nagyobb mértékben könyez a szem szabad levegőn, kiváltképen hideg és szeles időben, de még szobában sem szűnik meg soha tökéletesen. Nem gondolom, hogy valamit tett ellene. Már a vizsgálat kezdeténél lettem figyelmes arra, hogy a bal alsó szemhéj belső vége felé nem mutat annyi finom kis r á n c z o t mint az egészséges oldalon. Az alsó könycsatorna a jobb szeméhez hasonlítva (midőn mindkét szem ugyanazon irányban áll) kisebb görbület által van jellemezve, mintha ki volna nyújtva. Maga a könypont nem emelkedik ki dombosaként (papillenartig) hanem laposabbnak látszik, és nyilásainkábbkerekded mint hasadék formájú, miáltal figyelmes szem előtt lényegesen különbözik a másik szemtől. De még se képzelje az olvasó, hogy könnyű dolog ezeket feltalálni, e tünemények igen kicsinyesek, alig fognak szembe tűnni a nem gyakoroltnak ; de egyszer rá figyelmeztetve, bennök kételkedhetni alig fog. A következő tünet már sokkal észrevehetőbb. Ha mindkét szem alsó szemhéját az ujjal lehúztam s pedig ugyanazon mértékben, a jobbik sokkal hamarább tér vissza rendes helyére a balnál, s úgy 1 á t sz i k, mi nt h a e z utóbbi nem is térne vissza tökéletesen. Ez onnan van, hogy szabad széle valóban mindig nagyobb bemélyedést vagy görbülést mutat (geschweift) mint az egészséges szemhéj, mi az említett kísérlet alkalmával csak feltűnőbbé válik. Ez némiképen emlékezteti az embert az orbicularis hüdési tüneteire, de ha mondjuk a betegnek, hogy mindkét szemét hunyja be, akkor ez mindkét szemben kielégítő módon és átalában egyformán történik. Az egész izom működése tehát, mely önkéntesen megy végbe, rendes módon nyilvánul, és csak a fenn nevezett egyik része, melynek működése — a mint látszik — az akarat alatt nem áll, gyengülést árul el. A könyvezető szervek kutaszszal és fecskendő által tett vizsgálása azoknak tökéletes épségét mutatta ki. Eljárásom igen egyszerű. A villamgép (Inductions-Apparat) két vezető sodrai igen kis szivacsdarabokkal vannak ellátva, melyek nedvesen (feuchte Conductoren) alkalmaztatnak. Az egyik sarkot a, könytömlő és alsó csatorna tájára, a másikat a külső szemzug mellett az alsó szemhéj végére teszem. Nem jó azokat rászorítani, hanem feszületlenül rajta tartani. Mindegy akár melyik sarkot teszszük az egyik vagy a másik helyre. Febr. 14-én történt az első alkalmazás, mely 2 perczig tartott. Masnap a beteg javulásról szólt. Uj alkalmazás 3% perczig. Mire oly feltűnő javulás következik be, hogy a beteg másnap reggel, mikor hozzám jő, szándékosan a nagy híd utczai lakásából nagy kerüléssel a dunaparton veszi útját, hogy kipróbálhassa a szemet, melyet ezen idő alatt a.hideg szél daczára csak egyszer kellett törülnie. Összesen 7 ülés elég volt a baj tökéletes meggyógyitására. A beteg, ügyek miatt Bécsbe utazott, s attól tartott, hogy a cura félbeszakadásával a könyezés vissza fog térni. Nagyobb biztosság kedvéért hideg szemzuhany használását ajánlottam neki. Visszatérvén Bécsből, maga is meg volt győződve a gyógyulás állandóságáról, úgy hogy a villamozást nem használtattam vele újra. A zuhanyt tovább is alkalmazta. IRODALOM. 1. Symptomenlchre der Augennmskellähmungen von A. von Grae.fe. Berlin, 1867. 2. Sehen und Sehorgan. Vortrag von A. von Graefe. Berlin, 1867. A berlini tanárnak egy uj munkája kérdés nélkül az irodalom azon szabadalmazott terményei közé sorozar , melyeknek olvasásához a szakember mindig a legélénkebb érdekeltséggel fog, s joggal, minthogy egy részről ezen szerző minden eddigi közleménye ej utat tört a tudományban, míg más részről előadása oly kitünően világos, hogy tisztelői ítéletükben még haboznak, vajha melyik a kettő közül érdemli neki inkább ki a koszorút, szigor u logicával párosult ritka ékesszólása előadásu a tanteremben, vagy elegans, épen oly praegnans mint érthető irálya. Az előttünk fekvő könyv, mely 175 lapra terjed, eredeténél fogva némiképen különbözik Graefe eddigi közleményeitől, a mennyiban az mint képesítő munka (Habilitationsschrift) már hosszabb idő előtt íratott, tehát nem szól, a bő tapasztalata gyakorlat közvetlen eredménye, egyenesen a gyakorlathoz, hanem inkább a tankönyv igényeihez szabva, a tudomány egyik igen fontos és érdekteljes szakrészét mintegy elméletileg állítja az olvasó szelleme elé. De mint tankönyv sem tökéletes. A szerző maga érzi s szerényen ki is mondja, hogy az egy bizonyos, t. i. az említett akadémikus czélra készített munkácska, eredeti alakja és beosztása folytán nem bir azon könnyű áttekinthetőséggel, mely épen tankönyveknél kívánatos, de mindamellett gondolja, hogy még ezen alakban is szívesen veendik a szakemberek egy oly szakrész bővebb tárgyalását, melyet a legjobb tankönyvekben is csak igen röviden találnak taglalva. S ebben nem csalatkozik. Ajánljuk a munkát mindenkinek, ki a szemtekeizmok hüdéseinek szabályaival és élettani alapjával gyökeresen meg akar ismerkedni; mond - hatom hogy nagy fáradozás nélkül belátást és tökéletes tájékozást nyerend a kórállapotok egy oly seregébe, melyeknek alapos ismerete tömérdek befolyással van az idegrendszer és az agy átalános megbetegedésének tiszta felfogására, valamint a betegeken való felismerésére. Ha mondom, hogy fáradozás nélkül, ne értse ez alatt a t. olvasó, hogy könnyű olvasmányhoz fog, sőt eleve figyelmeztetem, hogy komoly munkára készüljön, ha az érett tapasztalás és élettani tanulmány-szülte tudományos kincset tökéletesen kívánja magának elsajátítani. Olvassunk, de olvasva gondolkozzunk, kövessük az elméletet lépésről lépésre, az ut nem göröngyös, de futva nem érjük el a czélt; a tanulmányozás alatt az élvezet, de még inkább első gyakorlatunkban előforduló hüdési eseteken majd történendő alkalmazás bőven megfizeti a fáradozást. A könyv egy átalános és egy specialis részre oszlik. Az első tulajdonképen veleje a munkának, a mennyiben benne mindazon főelveket taglalva találjuk, melyeknek tekintetbevételén mainap a szemhüdések tana felépül. Itt találkozunk azon fennt említett díszes és egyszersmind szigorú tárgyalásmóddal, mely által Grsefe oly igen kitűnik. Itt egyik gyűrű a másikba fűződvén oly lánczolatát képezik a törvényeknek, hogy majdnem számtan gyanánt felbonthatlan egy egészet állít elő, melynek közepéből egy pontocskát alig lehetne eltávolítani vagy gyengíteni, anélkül, hogy az egész ne veszélyeztetnék. Ezen első rész, melyen minden esetre a mostani kiadás alkalmával sok változás történt, 8 fejezetben adja elő a tárgy alaptanát. Az 1-ben a kórismének kiindulási pontjai fejtetnek meg. A megbetegedett izom mozgékonyságának hiánya (Defect der absoluten Beweglichkeit) egyike ezen pontoknak. De itt mindjárt azon nehézség jö szőnyegre, hogy a mozgékonyság hiányos lehet anélkül, hogy hüdés lenne jelen, a mint másrészt hüdés jelen lehet, mely magát ezen módon el nem árulja. S igy nem az átalános mozgékonyság bizonyos adott irányban, hanem a két szemmeli látás alatt fellépő eltérés (Deviation) és az evvel összefüggő kettős látás (Diplopie) képezik tulajdonképen a kórisme alapját.