Szemészet, 1867 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1867-06-02 / 3. szám
I- 45 -téut az első műtét után, az állapot a következő-volt: A szaruközepéu sűrű fehér-szürkés hegedősben levő homály, melynek átmérője e körül még vékonyabb homályos udvar ; az egész homálynak átmérője csak kissé nagyobb l'"-nyinál. Már szabad szemmel lehet a jobb görbületről meggyőződni. Nincs többé úgy szólván kúp, a középtáj a szomszédrészszel egy színvonalon áll. A beteg most Jaeg 7. folyékonyan olvas. Távolra a látélesség (S) még mindig csak 1 30, de homorú hengerüveg segélyével l/a-re száll. Leginkább boldogítja azonban a beteget a jobb áttekintet, melyet azon eljárás által nyert (a körzeti láterő javulása), melynek folytán most magát igen jól bírja ezen szemmel tájékozni. Minden arra mutatott, hogy e javulás még lényegesen gyarapodni fog; a végeredményről G r a e f e későbben fog jelentést tenni. Ezen egy kedvező esetből csak annyit akar a berlini tanár következtetni, hogy oly esetekben, hol mindkét szemen szarukup van jelen, az egyiknek látereje pedig igen csökkent, tanácsos lenne, hasonló eljárás által és kellő óvatosság mellett a láterő fokozására törekedni. (Archiv f. 0. XII. köt II. rész 215 1.) Retinitis nyctalopica Arit tanártól. Az ezen bajban szenvedő egyének panaszkodnak láterejük csökkenéséről, főleg pedig vakitási érzésről, melyet a fényes napvilágosság okoz nekiek. Jobban látnak napnyugta után, valamint borult időben is. Távol levő tárgyakat mintegy világos ködön keresztül látnak, mely ködöt némelyek úgy írják le, minthaa levegő rezegneés hullámozna szemeik előtt. A központi láterő (centrale Sehschärfe) rendesen csak mérsékelt módon alábbszálltnak mutatkozik, úgy hogy a betegek még középszerű nyomatást olvasni bírnak. A látzavar az egész láttérre egyenlően terjed, sem szűkülése sem félbeszakítása nincs. Mindig előbb a távollátás szokott csökkenni, csak későbben lép fel munka alatti nehézség. Minden esetben mindkét szemen egyidejűleg jelenikmega baj, csak kis fokbeli külömbségekkel. Külsőleg alig venni észre rendellenességet, kivéve a mellső sugárüterek némi belő vei tségét, valamint a láták szűkebb voltát. Látatágulat soha sem fordúl elő. A szemtükörrel mindig tisztán átlátszó közegeket láthatni. Az idegdombcsán és reczén a tünetek a baj foka, valamint tartamához képest némileg változók. Az első időszakban nagyobb belövelést, később ellenkezőleg inkább feltűnő halaványságot lehet észlelni. Csak 10 esetben volt a reczének határozottan lobos elváltozása feltalálható. Ez gyenge elfátyolozásból, egyenletes vagy csíkos homályosodásbólés az idegdombcsa határának némi elmosódásából állott. A dombcsa földuzzadása soha sem volt jelen, soha sem találtattak azon ismeretes világos pontok és foltok vagy is vérömlenyek, melyek a reczelobot kisérni szokták. A lefolyás igen lassú; a látzavar rögtön mutatkozván, vagy hosszú ideig változatlanul marad, vagy lassan emelkedik bizonyos fokra, melyen aztán hónapokig vagyis évekig fennállhat, a nélkül, hogy tökéletes vakságot vonna maga után. Nem mondhatni, hogy a baj huzamos fennállása a jóslatot átalában kedvezőtlen irányban módosítaná ;sőt még a látideg sápadtsága és az üterek már beálló szűkülése mellett is tökéletes helyreállítás lehetséges. Csak oly régi esetben, midőn a láterő annyira alászállt, hogy a beteg már Jseger 16 sz. betűit olvasni nem bírja, nem számíthatni már tökéletes gyógyulásra. E betegség nem fordul elő igen gyakran, Arit körülbelül 1000 különféle beteg között egy olyan esetet talált, s mindig férfinál, mi alkalmasint nem a véletlennek, hanem a foglalkozással összekötött ártalmaknak tulajdonítható. 33 ilynemű a magángyakorlatban észlelt eset közül 14 katonatiszt és azonkívül olyan egyének voltak, kik foglalkozásukban nagyobb verőfény behatásánaktették ki magukat. A legfiatalabb 23, a legidősebb 57 éves vala. Az orvosok több esetben kezdődő szürke hályognak vagy úgynevezett glaucoma simplexnek tartották ezen bajt; sőt még látidegsorvadással vagy más reczelobbal lehetne azt talán összezavarni. Szürke hályogtól azonban kitágult láta mellett esz- 46 -közlendő ferde világítás által könnyen lehet megkülönböztetni a bajt. Glaucomában a szemteke nagyobb keménysége, az időnkinti fájdalmak és a látzavar feltűnő változékonysága biztosítják a kórismét már az első időszakban is. Különben glaucomában inkább a láttér környi részeiben észlelhető szűkülés vagy félbeszakításban nyilvánul a látzavar, mintsem a középponti láterő nagyobb hanyatlásában. Ha a szóbanlevő bajban a látideg sápadtsága annak sorvadási folyamatát sejteti, akkor szintén a láttér szoros nyomozása, valamint a baj kifejlődési módja vezérelhetnek bennünket a kórisme felállításában. Másnemű reczelobok közül említendő főleg az, mely a napfogyatkozás védet 1 e n szemmel történt észlelése vagy hasonló vakitási befolyás következtében támadni szokott. Ebben vagy valódi reczelob vagy hosszú ideig tartó láttérhiány (scotoma centrale) keletkezik, némely esetekben még metamorphopsia is van jelen (egyenes vonalak a középpontban görbülteknek tűnnek fel). Bujasenyv és Bright-féle kór folytán kifejlődött reczelobok oly feltűnő szemtükörlelettel járnak, hogy a megkülönböztetés nem nehéz. Gyógykezelés. A szemek kímélése fölötte szükséges, ä beteg minden oly foglalkozástól tartózkodjék, melyben az alkalmazkodást igénybe venni kell. Nem szükséges, hogy szobában maradjon, de a világosságot mérsékelni kell, sa szemet kijáráskor vagy kék vagy füstszinü védüveggel ellátni. Ezen óvatosság gyenge hashajtókkal párosulva nem ritkán elegendő a baj gyógyítására. A javulás abban nyilvánul, hogy a betegek a közönséges napvilágitást jobban tűrik. Némely esetekben még ismételt nadályozás is tanácsoltatott, mely eljárás — bár közvetlen jó hatást nem eredményezett — ajánlható. Főgyógyszernek különben a higany tekintendő, mely hol növekedő adagokban nyújtott sublimatlabdacsok, hol bekenések alakjában alkalmaztatott. Ez utóbbit némelykor szünet után ismételni, valamint későbben hamiblanynyal felváltani tanácsos. A 33 eset közül 17 gyógyittatott, 9 javult, a többi beteg idejekorán kimaradt. Csak 2 eset volt olyan, hol már az első vizsgálat alkalmával nagyobb láterőhanyatlás végett tetemes javulást várni nem lehetett. Arit ezen értekezése végén még 4 kóresetet közöl részletesen, melyekben a fennvázolt tüuetek kiváló módon észlelhetők voltak. (Bericht über die W. Augenklnik. 123 1.) A szemizmok liíidéséiiek gyógymódja. Szokalski leírja azon módot, melylyel ő a hüdések elleni két főgyógyszert, t. i. a villámozást és a rendszeres izom gyakorlást, alkalmazni szokta. Tapasztalása különben czikke megjelenésekor csak a szemmozgató ideg hüdésére terjedt. Ezen hüdésben 3 javalat áll fenn t. i. 1) a felső szemhéj emelkedését, 2) a szemteke hüdött izmai működését, végre 3) az alkalmazkodási képességet helyre állítani. Ha a felső szemhéj tökéletesen hüdve van, a vil lamár oly módon vezettetik a hüdött izomba, hogy egy kanálszerű szemhéjemelő (Desmarres ezüst elevátora), melynek nyele valamint végének domború oldala gyapmázzal isolálva van, a felső szemhéj mögé vitetvén, a szemgödör szélére illesztetik, a villamgép egyik vezető sodronya az említett nyél meztelen részével, a másik a nyakszirttal hozatván érintkezésbe. Eleinte csupán pár perczig gyengébb áramok, későbben erősebbek hosszabb ideig alkalmaztatnak. Addig, mig a beteg a hüdött szemet meglehetősen jól kinyitni nem bírja, az egészséges szemet zárva kell tartania. Ha már egyszer nyitva marad a beteg szem, akkor Szokalski úgy gyakoroltatja az izomműködést, hogy egy a szem színvonalában a falra rajzolt vízszintes csíkra irányoztatja mindkét szemet, a fej lassan hajolván előre, s vissza; mely módon a szemhéjemelö, a felső s alsó egyenes, valamint az alsó ferdeizmok működése idéztetik elő. A szemtekeizmokra ugyan azzal a műszerrel vezettetik a villamár, csak hogy most a kanál homorú oldala szintén isoláltatik, domború lapján pedig egy keskeny csík marad meztelen, melyet az izomra illesztünk. Ugyanazon gyakorlási módot vagy elvet, melyet Szokalski a szemhéjnál követ, a szemtekeizmok begyakorlására is alkalmazásba hozza. Tegyük fel, hogy a jobb szemmozgató ideg hüdve van, akkor a jobb szem kifelé kancsalit, és mindkét szem nyitva lévén, az egyén egy a falra rajzolt függőleges csíkot keresztödzött kettős 1 1
