Szemészet, 1867 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1867-06-02 / 3. szám

I- 45 -téut az első műtét után, az állapot a következő-volt: A szaruköze­­péu sűrű fehér-szürkés hegedősben levő homály, melynek átmérője e körül még vékonyabb homályos udvar ; az egész homálynak átmérője csak kissé nagyobb l'"-nyinál. Már szabad szemmel lehet a jobb görbületről meggyőződni. Nincs többé úgy szólván kúp, a kö­zéptáj a szomszédrészszel egy színvonalon áll. A beteg most Jaeg 7. folyékonyan olvas. Távolra a látélesség (S) még mindig csak 1 30, de homorú hengerüveg segélyével l/a-re száll. Leginkább boldogítja azonban a beteget a jobb áttekintet, melyet azon eljárás által nyert (a körzeti láterő javulása), melynek folytán most magát igen jól bírja ezen szemmel tájékozni. Minden arra mutatott, hogy e javulás még lényegesen gyarapodni fog; a végeredményről G r a e f e későbben fog jelentést tenni. Ezen egy kedvező esetből csak annyit akar a berlini tanár következtetni, hogy oly esetekben, hol mindkét sze­men szarukup van jelen, az egyiknek látereje pedig igen csökkent, tanácsos lenne, hasonló eljárás által és kellő óvatosság mellett a láterő fokozására törekedni. (Archiv f. 0. XII. köt II. rész 215 1.) Retinitis nyctalopica Arit tanártól. Az ezen bajban szenvedő egyének panaszkodnak láterejük csökkenéséről, főleg pedig vakitási érzésről, melyet a fé­nyes napvilágosság okoz nekiek. Jobban látnak napnyugta után, valamint borult időben is. Távol levő tár­gyakat mintegy világos ködön keresztül látnak, mely ködöt némelyek úgy írják le, minthaa le­vegő rezegneés hullámozna szemeik előtt. A köz­ponti láterő (centrale Sehschärfe) rendesen csak mérsékelt módon alábbszálltnak mutatkozik, úgy hogy a betegek még középszerű nyomatást olvasni bírnak. A látzavar az egész láttérre egyenlően terjed, sem szűkülése sem félbeszakítása nincs. Mindig előbb a távollátás szokott csökkenni, csak későbben lép fel munka alatti nehézség. Minden esetben mindkét szemen egyidejűleg jelenikmega baj, csak kis fokbeli külömb­­ségekkel. Külsőleg alig venni észre rendellenességet, kivéve a mellső sugárüterek némi belő vei tségét, valamint a láták szűkebb voltát. Látatágulat soha sem fordúl elő. A szemtükörrel mindig tisztán átlátszó közegeket láthatni. Az idegdombcsán és reczén a tünetek a baj foka, valamint tarta­mához képest némileg változók. Az első időszakban na­gyobb belövelést, később ellenkezőleg inkább feltűnő halaványságot lehet észlelni. Csak 10 eset­ben volt a reczének határozottan lobos elváltozása feltalálható. Ez gyenge elfátyolozásból, egyenletes vagy csí­kos homályosodásbólés az idegdombcsa határá­nak némi elmosódásából állott. A dombcsa földuzza­dása soha sem volt jelen, soha sem találtattak azon ismeretes vi­lágos pontok és foltok vagy is vérömlenyek, melyek a reczelobot kisérni szokták. A lefolyás igen lassú; a látzavar rögtön mutatkoz­ván, vagy hosszú ideig változatlanul marad, vagy lassan emelke­dik bizonyos fokra, melyen aztán hónapokig vagyis évekig fennáll­hat, a nélkül, hogy tökéletes vakságot vonna maga után. Nem mondhatni, hogy a baj huzamos fennállása a jóslatot átalában ked­vezőtlen irányban módosítaná ;sőt még a látideg sápadt­sága és az üterek már beálló szűkülése mellett is tökéletes helyreállítás lehetséges. Csak oly régi esetben, midőn a láterő annyira alászállt, hogy a beteg már Jseger 16 sz. betűit olvasni nem bírja, nem számíthatni már töké­letes gyógyulásra. E betegség nem fordul elő igen gyakran, Arit körülbelül 1000 különféle beteg között egy olyan esetet talált, s mindig fér­finál, mi alkalmasint nem a véletlennek, hanem a foglalkozással összekötött ártalmaknak tulajdonítható. 33 ilynemű a magángya­korlatban észlelt eset közül 14 katonatiszt és azonkívül olyan egyének voltak, kik foglalkozásukban na­gyobb verőfény behatásánaktették ki magukat. A legfiatalabb 23, a legidősebb 57 éves vala. Az orvosok több esetben kezdődő szürke hályognak vagy úgynevezett glaucoma simplexnek tartották ezen bajt; sőt még látidegsorvadással vagy más reczelobbal lehetne azt talán összeza­varni. Szürke hályogtól azonban kitágult láta mellett esz­- 46 -közlendő ferde világítás által könnyen lehet megkülönböztetni a bajt. Glaucomában a szemteke nagyobb keménysége, az időn­­kinti fájdalmak és a látzavar feltűnő változékonysága biztosítják a kórismét már az első időszakban is. Különben glaucomában inkább a láttér környi részeiben észlelhető szűkülés vagy félbeszakításban nyilvánul a látzavar, mintsem a középponti láterő nagyobb ha­nyatlásában. Ha a szóbanlevő bajban a látideg sápadtsága annak sorvadási folyamatát sejteti, akkor szintén a láttér szoros nyomozása, valamint a baj kifejlődési módja vezérel­hetnek bennünket a kórisme felállításában. Másnemű reczelobok közül említendő főleg az, mely a napfogyatkozás vé­det 1 e n szemmel történt észlelése vagy hasonló vakitási befolyás következtében támadni szo­kott. Ebben vagy valódi reczelob vagy hosszú ideig tartó láttér­­hiány (scotoma centrale) keletkezik, némely esetekben még me­­tamorphopsia is van jelen (egyenes vonalak a középpontban gör­bülteknek tűnnek fel). Bujasenyv és Bright-féle kór folytán kifejlődött reczelobok oly feltűnő szemtükörlelettel járnak, hogy a megkülönböztetés nem nehéz. Gyógykezelés. A szemek kímélése fölötte szük­séges, ä beteg minden oly foglalkozástól tartózkodjék, melyben az alkalmazkodást igénybe venni kell. Nem szükséges, hogy szobában maradjon, de a világosságot mérsékelni kell, sa sze­met kijáráskor vagy kék vagy füstszinü védüveggel ellátni. Ezen óvatosság gyenge hashajtókkal párosulva nem ritkán ele­gendő a baj gyógyítására. A javulás abban nyilvánul, hogy a be­tegek a közönséges napvilágitást jobban tűrik. Némely esetekben még ismételt nadályozás is ta­­nácsoltatott, mely eljárás — bár közvetlen jó hatást nem eredmé­nyezett — ajánlható. Főgyógyszernek különben a higany te­kintendő, mely hol növekedő adagokban nyújtott sublimatlabda­­csok, hol bekenések alakjában alkalmaztatott. Ez utóbbit némely­kor szünet után ismételni, valamint későbben hamiblanynyal felváltani tanácsos. A 33 eset közül 17 gyógyittatott, 9 javult, a többi beteg idejekorán kimaradt. Csak 2 eset volt olyan, hol már az első vizsgálat alkalmával nagyobb láterőhanyatlás végett te­temes javulást várni nem lehetett. Arit ezen értekezése végén még 4 kóresetet közöl részletesen, melyekben a fennvázolt tüuetek kiváló módon észlelhetők voltak. (Bericht über die W. Augenklnik. 123 1.) A szemizmok liíidéséiiek gyógymódja. Szokalski leírja azon módot, melylyel ő a hüdések elleni két főgyógyszert, t. i. a villámozást és a rendszeres izom gyakor­lást, alkalmazni szokta. Tapasztalása különben czikke megjelené­sekor csak a szemmozgató ideg hüdésére terjedt. Ezen hüdésben 3 javalat áll fenn t. i. 1) a felső szemhéj emelkedését, 2) a szemteke hüdött izmai működését, végre 3) az alkalmazkodási képességet helyre állítani. Ha a felső szemhéj tökéletesen hüdve van, a vil lamár oly módon vezettetik a hüdött izomba, hogy egy kanálszerű szemhéjemelő (Desmarres ezüst elevátora), melynek nyele vala­mint végének domború oldala gyapmázzal isolálva van, a felső szemhéj mögé vitetvén, a szemgödör szélére illesztetik, a villam­­gép egyik vezető sodronya az említett nyél meztelen részével, a másik a nyakszirttal hozatván érintkezésbe. Eleinte csupán pár perczig gyengébb áramok, későbben erősebbek hosszabb ideig alkalmaztat­nak. Addig, mig a beteg a hüdött szemet meglehetősen jól kinyitni nem bírja, az egészséges szemet zárva kell tartania. Ha már egy­szer nyitva marad a beteg szem, akkor Szokalski úgy gyakorol­tatja az izomműködést, hogy egy a szem színvonalában a falra rajzolt vízszintes csíkra irányoztatja mindkét szemet, a fej lassan hajol­ván előre, s vissza; mely módon a szemhéjemelö, a felső s alsó egyenes, valamint az alsó ferdeizmok működése idéztetik elő. A szemtekeizmokra ugyan azzal a műszerrel vezettetik a villamár, csak hogy most a kanál homorú oldala szintén isolálta­­tik, domború lapján pedig egy keskeny csík marad meztelen, me­lyet az izomra illesztünk. Ugyanazon gyakorlási módot vagy elvet, melyet Szokalski a szemhéjnál követ, a szemtekeizmok begyakorlására is alkalmazásba hozza. Tegyük fel, hogy a jobb szemmozgató ideg hüdve van, akkor a jobb szem kifelé kancsalit, és mindkét szem nyitva lévén, az egyén egy a falra rajzolt függőleges csíkot keresztödzött kettős 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents