Szemészet, 1866 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1866-12-23 / 12. szám
95 96 az izzó fémet, vagy pedig ez utóbbi gőzzé változtatja át azon első csepp nedvet, melylyel találkozik, úgy hogy mintegy gőz réteg (film of steam) támadván a fém és a szemteke felülete közt, ez által a fém hatása késleltetik. Az ötödik eset más tekintetben érdekes. Itt a kissé nagyobb háromszögletes darab izzó vas igenis keresztül hatott a tülkbártyán, melyen a pörk leválása után kis borsó mekkoraságu lyuk volt jelen, úgy hogy az érhártyát a lyukon keresztül meg lehetett szemlélni. Daczára e nagy sértésnek a belső hártyák s egyátalán a teke belseje sem szenvedett. A tülkhártyaseb szélei sokáig nem változtak, hegedési hajlam nem mutatkozott , míg ez végre a szintén igen megégetett szemhéjjali összenövés mellett létrejött. A beteg sértett szemével jól látott, a mennyiben a szemtekének az odanövésből származott merevsége (luscitas) ezt nem gátolá. (Ophth. Hosp. Reportr. Vol V. Part II.) L&ttompulat a reczeg érzéshiányából (amblyopia ex anaesthesia retinae). Gyógyulás. Igen tanuságos egy eset, melyet a wiesbadeni szemkórodán észleltek. Egy 17 éves kisasszony 5 hónap óta bal szemén állítólag nem lát többet a világosságnál, e bajt attól származtatván, hogy a szem dugasz által sértetett meg, mely egy seltersi vízzel telt üveg megnyitásakor hirtelen szemébe pattant. A beteg már azelőtt növekedő rövidlátásban szenvedett, melynek folytán most jobbik szemén csak 4% számú homorú üveggel lát tisztán távolról; azonkívül már több mint két éve, hogy vakitási tünetekben (Blendungserscheinungen) szüntelen fejfájásban , s gyomor felpöffedéssel járó emésztési zavarokban szenved s csak egy éve, hogy a vidtáncztól megszabadult. A közelebbi vizsgálat a következő leletet szolgáltatja: a bal szem körülbelöl l’/a lábnyira látja az ujjakat, kissé jobban kék üvegen keresztül; a láttér központilag igen szűkült, úgy hogy a fennmaradó rész 1% lábnyira mérve 10 ctm. átmérővel bir. A jobb szem Jaeg. 4. nyomt. olvassa; M —S = Va*)Itt is láttérszükület, de 16 ctm. átmérővel, kék szemüveg által mindkét szemben a láttér átmérője 1—2 ctm.-rel növekszik. A szemtükör csak a bal szemben mutat ki kisebb fokú hátsó tülk-érhártya tágulatot (staphyl. postic. chorioid), különben mindenütt rendes állapotot. A kórismének ez esetben támpontul szolgálhatott i-ör a betegnek a kórelőzményből kivilágló hajlama idegbántalmakra ; 2-or a mindkét szemen jelenlevő központi láttérszükület ; 3-or a fiatal kor, 4-er a nemleges szemtükör-lelet (nemleges a láttompulat tekintetében, mert a tülkhártyatágulat csak a rövidlátásra vonatkozó jel); 5-őr kék üvegek általi javítása a látásnak; 6-or a fényvakitási tünetek. E mozzanatokra fektették a reczeg érzéshiányának kórisméjét, mely alapon kedvező jóslatot is állíthattak fel.J Rendeltek tökéletes sötétséget és belsőleg naponta 3 szemer gyökönkesavas horganyéleget (Valerianas zinci), emelvén az adagot naponként 1 szemerrel. Már öt nap múlva javulás mutatkozott, a láttér mindkét szemben nagyobb, a bal szem 19. sz. Jaeg. egyes szavakat olvas; 12 nap múlva uj haladás : olvas bal szemmel 17. sz. jobb szemmel 4. sz. hanem csak kék üveggel; kap tejsavas horganyélegből naponkint 2 szemért. A további lefolyásból a következők említendők. A javulás ferrum hydrogenio reductum vétele alatt napról-napra gyarapodott, úgy hogy 4 hét múlva már mindkét szemmel apró nyomtatást is birt olvasni, hasábszerti szemüveggel (prismatische Brillen) még Jaeg. 1. sz. is, (a belső egyenes izmok jelenlevő némi elégtelensége a hasáb általi pótlást szükségessé tevén). Nevezetes, hogy a javulás haladásával a bal szem láttere nagyobb lett a jobbénál s hogy ezen viszony később is fennmaradt. Végre megjegyezni való, hogy színes üvegekkel tett kísérletek mindig eszközölték ugyan a láterö nagyobbodását, de nem egyenlő fokban ; jó hatásukra nézve a színek a következő sorban állottak : kék, zöld, sárga, vörös ; a kék leg* M a rövidlátás, S a létélegség jele. kevesebbet, a vörös legtöbbet segitett. A hat hét múlva gyógyult betegnek a schwalbachi fürdő ajánltatott utókurául. Fontos, bár nem igen nehéz, volt ezen esetben a kórelőzmény véletlen bonyolodásától t. i. azon kis sértéstől eltekinteni, mely a bal szemet érte volt. Nem nehéz azért, mert a jobb szem csakugyan szintén mutatkozott tompultnak, de igen fontos azért, mert a baj ideges természetét fel nem ismervén, talán nadályok s más lobellenes szerekhez folyamodnak, mi kétségkívül igen ártalmas gyógymódnak bizonyult volna. (Kiin. Mon. Aug. 1866. Alkonyvakság* (Hemeralopie) és nagyot hallás. Tudva van, hogy ezen betegségek mindegyike néha mint öröklött baj szokott előjönni a családokban. Az edinburghi tanár Laycock egy családról tesz jelentést, mely 10 gyermekkel lévén megáldva, ezek közül 5 ép érzékekkel bir, a többi 5 pedig nemcsak alkonyvakságban (alkalmasint festeny elfajulással járó reczeglob folytán), hanem egyszersmind kisebb-nagyobb nagyothallásban is szenved. 1. 17 éves különben egészséges leány: alkonyvakság, nagyothallás, mely gyermekkora óta csökkent, 2. 15 éves fiú: alkony vakság; nem nagy fokú nagyothallás, 3.13 éves halavány és igen gyenge testalkatú fiú: alkonyvakság; a nagyothallás sokkal magasabb fokú mint az idősebb testvéreknél, 4. 10 éves és 5. 7 éves egészséges leánykák: mindkettő igen nagyot hall s két év előtt szintén alkonyvak volt. Laycock tanár megjegyzi, hogy ez illetőknek, sem szeme sem a füle nem mutat semmi rendellenességet; hozzá kell azonban tennünk, hogy szemtükörrel azokat nem vizsgálta. (Kiin, Mon. 1866. Jun.—Juh). A kettős látásnak rögtöni gyógyulása. Madcenzie említést tesz egy úrról, ki vadászat közben lováról leesvén, oly tüneteket mutatott, milyeneket az agyrázódás magával szokott hozni. Orvosai erélyesen bántak vele, úgy hogy nem sokára a kettős látást kivéve, magát meggyógyulnak tekintethette. Ezen kellemetlen tünetet hiába igyekeztek hólyaghuzókkal és hasonló szerekkel megszüntetni. Egy nap, midőn ezen beteg ismét lóháton s az erős mozgás által némileg felizgatva volt, rögtön bő izzadás tört ki rajta, különösen az arcz és fej jobb oldalán, mire a kettőslátás azonnal eltűnt s többé vissza nem tért. Mackenzie maga nem vizsgálta a beteget s nem is láttajazt a kettős látás idején, különben megmondhatná, melyik izom volt hüdve. Most csak sejtheti, hogy a jobb szemnek egyik vagy másik izma lehetett az. (Supplement du traité pratique des maladies de 1’oeil. 179. 1.) Vegyesek. Uj szemkenőcs, ügy látszik, hogy a joggal magasztalt sárga (amorph) higanykenöcs, melyet pár év óta oly igen gyakran alkalmazunk, (1. Szemészet 1864. 1. sz. vegyesek) nemsokára vetélytárst fog kapni, ha dr. W i 111 i a m s, Cincinnati városbeli tanárnak hinni akarunk. W, a szemhéj szőrtelep lobjáról és a küteges köthártya lobról (Blepharitis ciliaris és conjunctivitis phlyctaenulosa) értekezvén, nagyon dicséri az úgynevezett „barna kenőcs (Unguentum citrin. rubr.) hasznát, mely számos párhuzamosan tett kísérletek alapján, nemcsak a vörös higanyéleget és a higanyhalvacs (Calomel) behintését, de még a kedvelt sárga kenőcsöt is hatásában jóval felülmúlná. Kár hogy a szerző a kenőcs készítési módját közelebbről nem ismertette meg az európai olvasókkal, mert egyelőre nem tudjuk, hogy az amerikai ung. citrin. ugyanazono3-e a mieinkkel, mely — a mint tudva van — lényegében légenysavban feloldtott higanyból áll. (The medical Record — New-York — Kiin. Mon. 1866. aug.) PESTEN, 1866. KHÓR és WEIN KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. (Dorottya-utcza, 14. szám).
