Szemészet, 1866 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1866-12-23 / 12. szám

95 96 az izzó fémet, vagy pedig ez utóbbi gőzzé változtatja át azon első csepp nedvet, melylyel találkozik, úgy hogy mintegy gőz réteg (film of steam) támadván a fém és a szemteke felülete közt, ez által a fém hatása késleltetik. Az ötödik eset más tekintetben érdekes. Itt a kissé na­gyobb háromszögletes darab izzó vas igenis keresztül hatott a tülkbártyán, melyen a pörk leválása után kis borsó mekkora­­ságu lyuk volt jelen, úgy hogy az érhártyát a lyukon keresztül meg lehetett szemlélni. Daczára e nagy sértésnek a belső hár­tyák s egyátalán a teke belseje sem szenvedett. A tülkhártya­­seb szélei sokáig nem változtak, hegedési hajlam nem mutat­kozott , míg ez végre a szintén igen megégetett szemhéjjali összenövés mellett létrejött. A beteg sértett szemével jól látott, a mennyiben a szemtekének az odanövésből származott me­revsége (luscitas) ezt nem gátolá. (Ophth. Hosp. Reportr. Vol V. Part II.) L&ttompulat a reczeg érzéshiányából (amblyopia ex anaesthesia retinae). Gyógyulás. Igen tanuságos egy eset, melyet a wiesbadeni szemkóro­­dán észleltek. Egy 17 éves kisasszony 5 hónap óta bal szemén állítólag nem lát többet a világosságnál, e bajt attól származ­tatván, hogy a szem dugasz által sértetett meg, mely egy sel­­tersi vízzel telt üveg megnyitásakor hirtelen szemébe pattant. A beteg már azelőtt növekedő rövidlátásban szenvedett, mely­nek folytán most jobbik szemén csak 4% számú homorú üveg­gel lát tisztán távolról; azonkívül már több mint két éve, hogy vakitási tünetekben (Blendungserscheinungen) szüntelen fej­fájásban , s gyomor felpöffedéssel járó emésztési zavarokban szenved s csak egy éve, hogy a vidtáncztól megszabadult. A közelebbi vizsgálat a következő leletet szolgáltatja: a bal szem körülbelöl l’/a lábnyira látja az ujjakat, kissé jobban kék üvegen keresztül; a láttér központilag igen szűkült, úgy hogy a fennmaradó rész 1% lábnyira mérve 10 ctm. átmérővel bir. A jobb szem Jaeg. 4. nyomt. olvassa; M —S = Va*)­Itt is láttérszükület, de 16 ctm. átmérővel, kék szemüveg által mindkét szemben a láttér átmérője 1—2 ctm.-rel növek­szik. A szemtükör csak a bal szemben mutat ki kisebb fokú hátsó tülk-érhártya tágulatot (staphyl. postic. chorioid), kü­lönben mindenütt rendes állapotot. A kórismének ez esetben támpontul szolgálhatott i-ör a betegnek a kórelőzményből kivilágló hajlama idegbántal­­makra ; 2-or a mindkét szemen jelenlevő központi láttérszükü­let ; 3-or a fiatal kor, 4-er a nemleges szemtükör-lelet (nemle­ges a láttompulat tekintetében, mert a tülkhártyatágulat csak a rövidlátásra vonatkozó jel); 5-őr kék üvegek általi javítása a látásnak; 6-or a fényvakitási tünetek. E mozzanatokra fek­tették a reczeg érzéshiányának kórisméjét, mely alapon ked­vező jóslatot is állíthattak fel.J Rendeltek tökéletes sötétséget és belsőleg naponta 3 sze­­mer gyökönkesavas horganyéleget (Valerianas zinci), emelvén az adagot naponként 1 szemerrel. Már öt nap múlva javulás mutatkozott, a láttér mindkét szemben nagyobb, a bal szem 19. sz. Jaeg. egyes szavakat olvas; 12 nap múlva uj haladás : olvas bal szemmel 17. sz. jobb szemmel 4. sz. hanem csak kék üveggel; kap tejsavas horganyélegből naponkint 2 szemért. A további lefolyásból a következők említendők. A javu­lás ferrum hydrogenio reductum vétele alatt napról-napra gyarapodott, úgy hogy 4 hét múlva már mindkét szemmel apró nyomtatást is birt olvasni, hasábszerti szemüveggel (pris­matische Brillen) még Jaeg. 1. sz. is, (a belső egyenes izmok jelenlevő némi elégtelensége a hasáb általi pótlást szükségessé tevén). Nevezetes, hogy a javulás haladásával a bal szem lát­­tere nagyobb lett a jobbénál s hogy ezen viszony később is fennmaradt. Végre megjegyezni való, hogy színes üvegekkel tett kísérletek mindig eszközölték ugyan a láterö nagyobbodá­sát, de nem egyenlő fokban ; jó hatásukra nézve a színek a következő sorban állottak : kék, zöld, sárga, vörös ; a kék leg­* M a rövidlátás, S a létélegség jele. kevesebbet, a vörös legtöbbet segitett. A hat hét múlva gyó­gyult betegnek a schwalbachi fürdő ajánltatott utókurául. Fontos, bár nem igen nehéz, volt ezen esetben a kórelőz­mény véletlen bonyolodásától t. i. azon kis sértéstől eltekin­teni, mely a bal szemet érte volt. Nem nehéz azért, mert a jobb szem csakugyan szintén mutatkozott tompultnak, de igen fontos azért, mert a baj ideges természetét fel nem ismervén, talán nadályok s más lobellenes szerekhez folyamodnak, mi kétségkívül igen ártalmas gyógymódnak bizonyult volna. (Kiin. Mon. Aug. 1866. Alkonyvakság* (Hemeralopie) és nagyot hallás. Tudva van, hogy ezen betegségek mindegyike néha mint öröklött baj szokott előjönni a családokban. Az edinburghi tanár Laycock egy családról tesz jelentést, mely 10 gyermekkel lévén megáldva, ezek közül 5 ép érzékekkel bir, a többi 5 pe­dig nemcsak alkonyvakságban (alkalmasint festeny elfajulás­sal járó reczeglob folytán), hanem egyszersmind kisebb-na­­gyobb nagyothallásban is szenved. 1. 17 éves különben egészséges leány: alkonyvakság, nagyothallás, mely gyermekkora óta csökkent, 2. 15 éves fiú: alkony vakság; nem nagy fokú na­gyothallás, 3.13 éves halavány és igen gyenge testalkatú fiú: alkony­vakság; a nagyothallás sokkal magasabb fokú mint az idősebb testvéreknél, 4. 10 éves és 5. 7 éves egészséges leánykák: mindkettő igen nagyot hall s két év előtt szintén alkonyvak volt. Laycock tanár megjegyzi, hogy ez illetőknek, sem szeme sem a füle nem mutat semmi rendellenességet; hozzá kell azonban tennünk, hogy szemtükörrel azokat nem vizsgálta. (Kiin, Mon. 1866. Jun.—Juh). A kettős látásnak rögtöni gyógyulása. Madcenzie említést tesz egy úrról, ki vadászat közben lováról leesvén, oly tüneteket mutatott, milyeneket az agyrázó­­dás magával szokott hozni. Orvosai erélyesen bántak vele, úgy hogy nem sokára a kettős látást kivéve, magát meggyógyulnak tekintethette. Ezen kellemetlen tünetet hiába igyekeztek hó­­lyaghuzókkal és hasonló szerekkel megszüntetni. Egy nap, mi­dőn ezen beteg ismét lóháton s az erős mozgás által némileg felizgatva volt, rögtön bő izzadás tört ki rajta, különösen az arcz és fej jobb oldalán, mire a kettőslátás azonnal eltűnt s többé vissza nem tért. Mackenzie maga nem vizsgálta a beteget s nem is láttajazt a kettős látás idején, különben megmondhatná, melyik izom volt hüdve. Most csak sejtheti, hogy a jobb szemnek egyik vagy másik izma lehetett az. (Supplement du traité pratique des maladies de 1’oeil. 179. 1.) Vegyesek. Uj szemkenőcs, ügy látszik, hogy a joggal magasztalt sárga (amorph) higanykenöcs, melyet pár év óta oly igen gyak­ran alkalmazunk, (1. Szemészet 1864. 1. sz. vegyesek) nemso­kára vetélytárst fog kapni, ha dr. W i 111 i a m s, Cincinnati városbeli tanárnak hinni akarunk. W, a szemhéj szőrtelep lob­járól és a küteges köthártya lobról (Blepharitis ciliaris és conjunctivitis phlyctaenulosa) értekezvén, nagyon dicséri az úgynevezett „barna kenőcs (Unguentum citrin. rubr.) hasznát, mely számos párhuzamosan tett kísérletek alapján, nemcsak a vörös higanyéleget és a higanyhalvacs (Calomel) behintését, de még a kedvelt sárga kenőcsöt is hatásában jóval felülmúlná. Kár hogy a szerző a kenőcs készítési módját közelebbről nem ismertette meg az európai olvasókkal, mert egyelőre nem tud­juk, hogy az amerikai ung. citrin. ugyanazono3-e a mieinkkel, mely — a mint tudva van — lényegében légenysavban felol­­dtott higanyból áll. (The medical Record — New-York — Kiin. Mon. 1866. aug.) PESTEN, 1866. KHÓR és WEIN KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. (Dorottya-utcza, 14. szám).

Next

/
Thumbnails
Contents