Szemészet, 1865 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1865-05-08 / 5. szám
37 38 mint az ujjakkali vizsgálatnál, mivel a krétadarabkát kicsinységénél fogva egymásután a láttér bármennyi pontjaira tartani, a láttért sakktábla gyanánt sok kis közökre osztani, s mindegyiket külön a látási fölfogás iránt megvizsgálni lehetséges. Minden vizsgálati módnál pedig nem csak a tökéletes hiányos, hanem még a csökkent érzésű helyeket kell szemügyre vennünk. Megemlitendem még röviden a láttér legfontosabb alakjait, melyek a vázolt modorok segélyével találtattak. Az egyközepüleg (concentrisch) szűkített láttér, egyike a legfeltűnőbb alakoknak, mely gyakran oly nagy fokú, hogy egész kiterjedése lVá'-nyi távolra alig több mint 10“, különösen a reczegbántalmaknak sajátja. Mint a föstényzett reczeg főtünete, egyszersmind nyilvánvaló éji vaksággal (Hemeralopia) s föltünőleg jó központi hitelességgel szokott járni, úgy hogy az ily szem többnyire a legkisebb betűket bírja olvasni. A hasadékszerü, függőlegesen vagy kifelé központ kívüli láttér a kifejlettebb glaucomának teszi egyik jellegét. A többszörösen félbeszakadt s több oldalról szűkített láttér, mely izzadmányos érhártyabajoknál gyakori, többnyire központi hézaggal tűnik fel, mely a beteget a láttengely irányábani rögzítésre képteleniti. Igen jellemző a láttér felső részének kisebb nagyobb hiánya reczegleválásnál, mivel az többnyire a szemteke alsó részében lép föl, vagy legalább lefelé sülyed. A legnagyobb változatosságot mutatja a láttér a központi idegrendszer bántalmainál, de legnagyobb jelentőségű itt mégis a féllátási (hemiopicus) alak, mivel ebből majdnem bizton agybántalmat lehet következtetni. A tárgy kórisméi jelentősége egyes részleteibe bocsátkozni, ezen czikk határai s kitűzött feladata nem engedik; ez a vizsgálati modor leírásával teljesen meg vagyon oldva. De csak azt akarom említeni, hogy az orvos gyakran minden vizsgálat nélkül is a beteg adatai által tétetik figyelmessé a láttér alakjára. így féllátó beteg alig fog találtatni, ki a tárgyak sajátságos féllátása iránt mindjárt az első perczekben ne fejezné ki panaszát. A láttér felső részének reczegleválással járó hiányát is a beteg többnyire oly tisztán veszi észre, hogy felszólítás nélkül le szokta írni. — Sohasem fogom elfelejteni egy kis falusi betegemnek megható elbeszélését, ki azt mondá, hogy a faluban mindig kezénél fogva kell vezetni, különben minden perczben megbotlik; ellenben kint a mezőn a szép virágokat s a zöld réteket épenúgy látja mint az előtt. A külső egyenes szemizom hűdése. Arez zsába. Mirenynyeli szerelés. Gyógyulás. Múlt évi augusztus hó 9-én láttam először egy 30 éves K. M. nevű nőt, ki állítása, szerint 12 nap óta kettöslátásban, s ennek folytán szédülés- és fejfájásban szenvedett. Hat év előtt hasonbaj miatt Prágában gyógykezeltetett, még pedig sikeresen, miután az 3 hét alatt tökéletesen megszűnt. A vizsgálat ugyanazon oldali kettős képeket, s ennek megfelelöleg a jobbik szemen nagyfokú összehajló kancsalságot mutat. A kettős képek megszűnnek, azaz egybeolvadnak, ha a rögzített tárgy a beteghez 6"-nyíre közeledik, s azonnal újra megjelennek , ha a tárgy ennél nagyobb távolságba vitetik, s a két kép közti távolság természetesen annál nagyobb lesz, minél inkább távozik a tárgy a betegtől. Még nagyobb mértékben növekszik a két kép közti táv, ha a tárgy a beteg jobb oldala felé halad; ellenkező irányban pedig t. i. balra, kisebbedik. A kettöslátás a beteget nagyon kínozza, rémitő zavart s majdnem folytonos szédülést okozván neki. A beteg erős testalkatú ugyan, de nem örvend jó egészségnek, ideges bántalmaknak s az utolsó hónapokban igen gyakori főfájásnak lévén alávetve. Részint a homlok s halánték táján, részint a fül mögé alkalmazott hólyaghúzó tapaszokkal sikerült a főfájást tetemesen csillapítani; s miután a beteg tanácsom folytán jobb szemét bekötve tartotta, a szédüléstől is majdnem tökéletesen ment maradt. Nehezebb feladat volt, a hüdött izom mozgékonyságát helyre állítani, s avval egyszersmind a kellemetlen kettőslátást megszüntetni. Minthogy ezen esetben, hol minden egyéb ideg körében létező szövevény hiányzott, csak környi kórokról lehete szó ; a félbeszakított villanyáramhoz, mint sok ily hüdésben jelesnek bizonyúlt gyógyhatányhoz folyamodtam. A villany alkalmazása a betegnek nagyon fájdalmas volt ugyan, de lényeges javulást eredményezett, miután a hüdött izomban már 14 nap múlva tetemes mozgékonyság állott be, mely azonban a kancsalság fokára semmi látszólagos befolyást nem gyakorolt. A kettőslátás annyiban engedett, mennyiben a tárgy most csak 10"-nyi távolságra mutatott kettösképeket, mi azelőtt már 6"-nyi távra történt vala. Ezen javulás minden további villanyozás daczára többé haladni nem látszott. — Ellenben uj fájdalmak jelentek meg ismételve részint a szemüreg táján, részint a megfelelő fejfélben, melyek hamiblag belső adagolására egyszer szűntek ugyan, de September hó közepén annál nagyobb hevességgel visszatérvén, sem a nevezett szerek, sem kinal, szunyái beföcskendések (Pravatz-féle) és hólyagtapaszok alkalmazásának nem akartak engedni. Minthogy kétségkívül a háromosztatú ideg halánték- és homlokágainak zsábája forgott főn, az ily körülmények között már gyakran hatásosnak tapasztalt mirenyt véltem legjavaltabbnak, még pedig annál inkább, mivel remélni lehetett, hogy a zsába és hüdés ugyanazon környi okon alapúlván (az ideghüvely csúzos vcrdússága vagyis duzzadtsága), mindakét tünet egy csapással fog megszüntetni. A siker minden reményeimet túlhaladta; 10 nap elegendő volt mint a zsába mind a hüdés majdnem tökéletes gyógyítására. Vett pedig a beteg a Fowlerféle oldatból naponta egyszer 1 csöppet, 5 csöppig haladva. October 12 -én a beteg föltűnő jó szinben van , milyenben az éji nyugalom háboritása miatt már rég nem volt; jó étvágya is visszatért. A kettőslátás még nagy távolságú tárgyakra nézve is megszűnt, s csak akkor lép fel némileg, ha a tárgy a láttér jobb határa felé mozdittatik. A kancsalságnak nyoma sincs többé. October 26-án ismeretlen okból lázas rohammal együtt a zsába s némi kettőslátás is újra megjelent, miért a mireny újra adagoltatván, 4 nap múlva minden kórtünet megszűnt. A beteg még 6 napig szedte a gyógyszert az említett adagban (5 csöppet naponta), midőn gyomorfájdalomtól s sajátságos hátgerinczbeni borzangástól meglepetvén, a szer végképen félretétetett. Azóta a beteg legjobb egészségnek örvend. Adatok a szivárvány-kötéshez (iridodesis) Oracle Alfrédtől. Ezen Critchettől legelőször ajánlott s újabb időben igen kedvelt műtét körül a nevezett szemész (hallei magántanár s a hires berlini szemész rokona) az Archiv f. Ophth. IX. kötetének 3. füzetében figyelemre méltó adatokat közöl. Azon olva sóink számára, kik előtt ezen mütétmodor még ismeretlen, röviden azt jegyezzük meg, hogy a szívárványkötés (iridodesis) a szivárvány-metszéstől (iridectomia) lényegesen az által különbözik, miszerint amannál a szaruhártya kis környileg képzett metszésén át a szemrekeszt sugár- és látaszéle közt megcsípjük, kihúzzuk, s finom selyemfonállal körülfogva, lekötjük. Könnyen képzelhető, hogy ily módon az egész láta a seb felé huzatik, de zárizmának épségénél fogva egy mozgékony rekesz minden tulajdonait megtartja. Ezen két sajátságában fekszik lényegesen az iridodesis előnye az iridectomia fölött. 5 *
