Szemészet, 1865 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1865-04-10 / 4. szám
31 32 Az első kötés 6 óra múlva, a többiek minden 12 — 16 órában nyittatnak meg a 2 — 3 nap alatt, midőn az igatottság rendesen legnagyobb, a kötésnek átalán lazábbnak kell lenni. Különben a beteg kényeiemérzetéhez kell alkalmazkodni. Azon betegek, kiknek viseletébe bízni lebet, kötésükkel kevés nap múlva már fölülhetnek az ágyban, sőt néhány órára azt el is hagyhatják. Ha idült köthártyabántalom vagy a könytömlő takára vau jelen, akkor a szemrés tisztítása vagy a könytömlő kiürítése végett a kötést gyakrabban kell levenni; ily esetben időnkint hideg borogatások is alkalmazhatók. Fölötte nehéz, de épen azért legnagyobb fontosságú azon kérdés eldöntése, hogy miképen kezelendő a nyomkőtés rend ellenes lefolyásnál. A tér szűke csak igen rövid kivonatot enged azon szerfölött becses közleményekből, miket Graefe c tárgy körül ád. Föltétlenül kerülendő minden nyomkőtés a szaruhártyának nyilvánvaló vagy fenyegető általános elgenyedésénél, mely nagy könyár, vizszürems a szaruhártya sárgás színezete által jellegeztetik; ily esetben csak langyos székfüborogatások mérsékelhetik némileg a majdnem elkerüihetien szerencsétlen kimenetelt. Ha pedig szivárvány-iszam, vagy a sebnek körülirt izgatottsága van jelen, midőn ugyanis a szaruhártyalebeny a szaruhártyaszél fölé egyik másik helyen kidülled, vagy ha a sebnek körülirt genyedése fenyeget: akkor a nyomkötés nincs ellenjavalva, mivel az épen ez esetekhen adja legszebb eredményeit. Ezen utóbbi két esetben azonban a nyomkötést gyakrabban kell megújítani (2 óránként), s közben-közben */4 óráig langyos székfiiborogatásokat alkalmazni. A valódi szivárványlob, mely a 3-ik nap előtt ritkán s rendesen a 4— 10-dik nap között szokott beálíani, tiltja a nyomkötést; helyette egyszerű zárkötés és a szokott gyógybáuás alkalmazandó (nadályok , híganykenőesök, mákonykészitmények sat.) Ha pedig már az első órákban a műtét után izgatási tünetek állnának be, a szem vizsgálata azonban semmi aggasztó tünetet nem mutatna : akkor a nyomkötés maradván, csak kis általános vérbocsátás alkalmaztatik és mákony adatik. Magától értetik, hogy izgatási tünetek beálltával a kötést eltávolitva, a szemhéjakat meg kell nyitni s a tekét legpontosabban megvizsgálni, mert különben az említett különös kórhatározatokat tennünk, s a szükséges gyógyászati változásokat alkalmaznunk nem lehet. Rossz világításnál a szemhéjakat külsőleg megtekinteni, mit sem ér. Graefe a nyomkötést rendes lefolyásnál 1 — 2 hétig használtatja, a másodikban legalább éjen át. Legtovább tart alkalmazása részleges genyedéseknél és szivárványiszamnál; csak rövid ideig ellenben bő köthártyaváladéknál, a szemhéjbőr lehámlásainál, a szemhéj-szélek pírjánál, s görcsös beszegélyrei (entropium spasticum) bajiamnál. Ha a 3-ik vagy 4-dik hétben érzékenység, belöveltség vagy a sebszélek beszürődése áll be, ha a lebeny a szaruhártya fölé részleg betüremlik, vagy a beforrt seb külbehatás folytán fölpukkad, akkor épen a nyomkötés rögtöni alkalmazása nyújt legbiztosabb segélyt. II. Vonalos metszésnél, legyen az a lencse vagy idegen test kivétele, a lencsetok eltávolítása vagy elszakitása, s végre iridectomia végett alkalmazva, szinte 2—3 napig nyomkőtés használandó. Előnyei szembetűnők, mennyiben lobellenes hatásán kivül a szobát kevésbé kell elsötétíteni, s igy jobban szellőzhetni, a betegnek előbb lehet mozgást s különösen rágást engedni, s végre az ápolásnak nem kell oly szorgosnak lenni, mint anélkül. Különösen pótolhatlan a nyomkötés a: Vonalmetszés általi lencse-kivételnél gyermekeknél, b. Oly műtéteknél, melyek közvetve vagy közvetlenül szemtekébe ni vérzése ke t ok oz n a k j itt a nyomkőtés a ver gyors felszívódását eszközli. Ide tartozik az iridectomia idült szivárványlobnál s üveg hályognál, c. Üvegtest-iszamm a 1 j á r ó műtéteknél. — Az ellenjavalatok s módosítások ugyanazok mint a lebenyes metszésnél; a beteg kényelme itt is kellő tekintetet érdemel. III. A szarucsap műtéténél Graefe a nyomkötést pótolhatlannak tartja a tekébeni vérömlenyek, az általános I genyes szemlob (Panophthalmitis) sat. elhárítására; kivételt I csak beálló általános genyes érháx-tyalob képez. A kötés addig I folytatandó, mig a seb tökéletesen beforradt, mi egészleges I szarucsapnál 2—3 hétig, néha még tovább tart. IV. A szem külrészeit illető műtéteknél. A kancsalszem műtéténél a nyomkötés 24 órányi alkalmazása elégséges; tovább kell megmaradnia, ha a köthártyáu varrat alkalmaztatott. Legtovább marad s legpontosabb legyen I a kötés az izomnak úgynevezett fonalműtét általi előre való varrásánál. Könygyülem, egyéni türhetlenség vagy túlnagy izgatottság ezen esetekben a kötést csak ritkán tiltandják. Továbbá hasznos a nyomkötés daganatok kiirtása, a szaruröp, a szemhéjösszenövés (Symblepharon) műtété s fémes lerakodmányok eltávolítása után. Varratoknál s átalában ott, hol idegen test gyógytani czélból hosszabb ideig a szem képleteiben benhagyatik, a kötés által eszközölt rögzítés és nyugalom az izgatást mérsékli; ily esetekben azonban a kötés időszakonkint hideg borogatások által váltandó fel. A szemhéjakoni műtéteknél a nyomkötés mái régóta van használatban; azonban itt 12 — 24 óránál tovább ne hagyassák, mivel ez idő alatt már elérte czélját. Kelleténél hosszabb alkalmazás könnyen genyedést szül. V. Heveny sértéseknél a nyomkötés már mint népszer régóta jutott érvényre. Különösen czélszerü az : 1. A szaruhártyának igen gyakori fölliám- és mélyebb állományveszteségeinél. 2. Átfúró szaruhártyasértéseknél, melyek szivárvány- iszam mai járnak. 3. Uvegtest-iszaminal szövetkezett átfúró tűik hártya-sör tűseknél. 5. A köthártya, szem izmok és szemhéjak sértéseinél. — A fájdalom ellen szunyáinak bőralái föcskendése, vér torlódások ellen egy- vagy többszöri vérbocsátás alkalmazandó; a nadályokat Graefe fris genyedéssel fenyegető sebeknél ellenjavasolja. IRODALOM. Die Verletzungen des Auges etc. von I)r. Adolf Zander und Dr. Arthur G ei s s l er. Zweite Hälfte 1864. Ara 3 frt 20 kr. — Ez folytatása azon munkának, melylyel ezen melléklet I. számában t. olvasóinkat megismertettük. A második szakaszszal be van fejezve az egész monographia; tartalmazza pedig a szakított s zúzott sebeket, a megrázkódtatásokat, a lőtt sebeket és az égetéseket. Azóta hogy' az első rósz megjelent, meghalt egyike a két szerzőnek — a jeles Zander — ki a szemészeti irodalmat már egy kitűnő, a szemtükört tárgyaló kézi könyvvel gazdagította, s eszerint a jelen munkának második szakasza nagyobbrészt egyedül Geissler tollából eredt. Szorgalmas összeállitás, józan nézet az esetek válogatásában s érthető irály jellemzi épen úgy e második részt, mint ezt az elsőről dicséröleg említettük. Hogy minden szorgalom és gyűjtő-ipar daczára az egyik vagy a másik adat még Geissler ur figyelmét is kikerüli, azt t. olvasóink jelen számunk első czikkéböl láthatják, hol említettük, hogy sem a Streatfield sem az Amrnon által észlelt érhártya-repedés esete nem talált hely'et az illető rovatban. Ezen hiány a munka becséből mitsein von le, melynek főértéke abban áll, hogy irodalmunknak egy régen érzett hiányát kitölti, és pedig oly módon, a mint ez a gyakorló orvos várakozásának leginkább megfelel. Véleményünkben mindazok osztozni fognak, kik gyakorlatukban előforduló valamely súlyos vagy sajátságos sértési eset alkalmával, e dús tartalmú könyvet, mások által észlelt hasonló tünetek végett felütendik és átlapozandják. Vegyesek. Szunyái kaugy halvány nyal. — a) Bernatzik szerint: Rp Acid. acet, concentratiss. gr. duo, Alcohol, rectificat. s c r u p. Leni calore solve morphii puri g r a n u m. Sol refrig, adde Chloroform, scrup. quatuor. D. ad vitr. bene claus. — b) Stellwag szerint; Morphii pur. gr. t r i a, solve addendo acid. nitr. concentr. g u 11. sex. Leniter rebulliendo in spir. vini rectificatiss . drachma. Sol. refrig, admisce Chloroform, unciam. Mindkét bóditó külsőleg és belsőleg használtatik. — 1 ÚJPESTEN , 1864. KHÓR és WEIN (előbb MÜLLER EMIL) KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. (Dorottya-utcza, 14. szám).
