Szemészet, 1864 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1864-01-03 / 1. szám

Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 1-ső számához. Hirschler Ignác z tudortól. 1-SŐ SZám. Vasárnap, január 3-án. 1804, Tartalom : Egyszerű (hurutos) köthártyalob-járvány , 1863-dik év jul.—novemberig. — A calabári bab vonatának hatása. — Kábító szerek bor­aiéi föcskendése a szemészeti gyakorlatban. —Szaruposztó gyógyítása syndectomia által. — Irodalom; Lehrbuch der prakt. Au­genheilkunde von Dr. Stellwag. Die Verletzungen des Auges, von Dr. A. Zander und Dr, A. G e i s s 1 e r. — Gyógytani vegyesek. Egyszerű (hurutos) köthártyalob-járvány 1863-iki julius hótól november hóig. A köthártyának ezen bántalma, mely, mint tudva van, a szemlobok egyik leggyakoriabb alakja, idő viszonyok kö­vetkeztében nem ritkán szokottnál nagyobb számban fordul elő, s ekkor bizonyos tünet-csoportok által a közönségesen észlelt heveny hurutos köthártyalobtól föltünöleg elütő jelle­met ölt. Ily járvány uralkodott kétségkívül a fönnevezett hó­napokban , s talán nem leend érdektelen azt áttekintőleg vizsgálat alá venni. Három körülmény különösen az, mi a gyakorló orvost járványosán uralgó kórok jelenlétére utalja, még pedig: 1) a kóresetek gyakorisága, 2) a kór hevessége, midőn bizonyos, különben nem gyakori tünetek is lépnek elő­térbe ; 3) a szokott gyógyeszközök elégtelen­sége, sőt azoknak feltűnő káros hatása. Az első pontot illetőleg világos, hogy könnyen csalód­­hatik az, ki a saját gyakorlatában előfordulható véletlent a szaktársak észleleteivel való összehasonlítás által elég biztos­sággal ki nem zárhatja. A járó betegek e tekintetben nagy biztosságot nyújtanak a csalódások ellen, mivel ezeknek száma bizonyos egyenlő magasságú, vagy legalább egyenlete­sen növekedő összeget mutat, mely statistikai egybevetésekre kiválóan alkalmas. De még itt is az összeállításban tüzetes választás elkerülhetlenül szükséges, már azért is, mivel a kórok münevei még nincsenek elvitázhatlanul megállapítva, hanem divat s alanyi nézet szerint különféle módosításnak vannak alávetve, melyek teljesen pontos számok eredménye­­zését meggátolják. A hol azonban a beteg-számnak feltűnő nagyobbodása a kóresetek nagy hevességével s talán egyszersmind sajátsá­gos lefolyásával vág össze : ott természetesen a járványos jel­lem felöl kétségünk sokáig nem lehet. S épen így volt ez a hurutos köthártyalobnak szóban lévő járványánál is. A járványnak kezdete julius hóra esik, tetőpontját Sep­tember hó közepén érte el, s utolsó nyomait még november második felében észlelhettük. A számok összeállítását azonban augustus hóban kezdtem, mivel júliusban itthon nem lévén, saját tapasztalatokat nem tehettem, Az esetek észlelése pedig nálam többet nyom, mint a jegyzőkönyvbe igtatott kórnevek. A fentebbi kimutatásban átnézetesen össze vannak állítva a hurutos köthártyalob s a vele leginkább rokon kóralakok számarányai, amint azokat az említett 4 hó lefolyása alatt (1863-ki aug. — nov. inch) részint házamnál, részint a gyer­mekkórházban segélyt kereső járó betegeim mutatták. Egybe­vetés végett azonban még más 3, négy-hónapos időszak mellé­­keltetett, t. i. az 1862-diki évnek megfelelő augustustól no­vemberig terjedő időszaka, s azután a következő 8 hó két egyenlő szakaszra osztva. Legtanuságosabb mindenekelőtt az ez idei aug.—novem­beri szaknak a tavalival való összehasonlítása. Ez idén a szó­ban forgó köthártyalob alakját 896 beteg közül 181, tavai pedig 762 beteg közül 70 mutatta, tehát tavai a betegeknek mintegy 10, ez idén pedig 20 %-ka. Igen jellemző egy­szersmind a mindkét szemi bántalmak viszo­nya az egyszemiekhez mindkét évben. Míg ta­vai az eseteknek mintegy felénél egyoldali bántalom jött elő, ez idén a mindkétoldali kóresetek az egyoldaliakat majdnem négyszeresen túlhaladják. Gyermekeknél a szemnek csaknem minden lobos bántalmazása kétoldali lévén, még szembetű­nőbbé válik az említett viszony, ha csak a felnőttek számát tekintjük. Múlt évben 20 egyoldali és 34 kétoldali, ez idén 33 egyoldali és 108 kétoldali kóreset volt, tehát 1862-ben alig kétannyi, míg 1863-ban majdnem 3%-annyi kétoldali bánta­lom. Míg a köthártyalob egyéb alakjainak száma a két évben csaknem egyenlő maradt, egyedül a küteges vagy genytiiszös alak (conjunctivitis exanthematica) mutat tavai kétszerte nagyobb összeget, mint az idén. A tárgyalandó köthártyalobot illetőleg, 1862-ki decem­bertől egész 1863-ki julius hóig folytonos növekedést találunk, még pedig 186*/3-ki decembertől martiusig 741 beteg közt 76 esetet; 1863-ki áprilistól júliusig pedig már 990 beteg közt SZEMESZET. fi <u Conjunctivitis o-* ű 2 co cath. acuta •fi S s o .2 □ 1 “ ? 1 . 3 5 -fi « *­fi J> íaosuK « fi 1 1 •s* § •1 S % " ‘E* -S ■2 g» utriu9-ocul. un. ő e ZJ ÖC £ S ü '-5 ^ « S « V ,2 w <n quae |\ házhoz já-34 20 34 41 8 9 16 6391 CN ► 1 ró beteg co ® / OO G > 762 1 S3 ! Gyermek­kórház 15 1 — 13 8 1 — — 1231 * V > I házhozjá-43 21 39 63 5 10 10 _ 594 j •0» eő V ró bet. S> a< J> 741 s n Gyermek-9 3 21 6 _ 1471 *Ö I kórház at ( .5 i házhoz já­ró bet. 70 30 38 80 11 13 9 — 779 j <x> —y 00 . \ \ 990 ’s 1 0.1 cö 1 Gyermek­­kórház 9 4 — 37 12 — — i 2111-ó f aj házhoz j. 108 33 28 12 9 17 21 1 7371 ♦ jj? ■ 52 o I betegek > 896 H 1 fccf S3 I Gyermek­kórház 32 8 — 11 5 2 — — 1591 a I

Next

/
Thumbnails
Contents