Szellemvilág, 1874
3. füzet
Az uj tanterv. 157 II. TANODA. Az uj tanterv. in. A görög nyelvet már a II. osztályban akarná megkezdeni az uj tanterv, talán azon fontosságnál fogva, melyet az általa elérendő értelmi képzésnek tulajdonit. Megmondottuk e részben, hogy a latin nyelv európai szükséglet s azt a görögnek feláldozni nem lehet. Egyéb indokot mostan nem keresünk. S midőn azt látjuk, hogy a közvélemény annyira ellenszegül a görögnek, miként a köteles tantárgyak sorából is ki akarja azt törölni s még azt is sokalja, hogy a gymnasiumnak felső osztályaiban tanittassék, akkor nagy bajnak kell lappangani valahol, s e baj bizonyára nem a tanulóban keresendő. Igaz ugyan, hogy a magyar fiú nem szivesen tanul olyasmit, a minek közvetlen hasznát nem látja, különben sem kapkod mohón a tanulás után; de midőn épen csak a görög nyelv idézi elő azon disharmoniát az előmenetelben, hogy az igyekező fiú is alig tudja kiérdemelni a jeles tanjegyet, a jó is csak gyéren jut ki, a másodrend pedig a nagyobb rész feje fölött Damocles kardja gyanánt lebeg szüntelen, és ez nem csak nálunk van igy, hanem a tanulási vágyról annyira magasztalt németeknél is; midőn azt látjuk s közvetlen tapasztalásból tudjuk, hogy ausztriai gymnasiumok tehetséges növendékei, kik szorgalommal tanulták a görögöt, az iskolából kilépve néhány év múlva azon nyilatkozatot teszik: ugyan csak keményen tanultatták velünk a görögöt, ki is állottam belőle jól az érettséget, de azóta elfeledtem, a mit tanultam, csak a ragozásra emlékezem még némileg, — akkor ismételve mondjuk, nem a tanulóban kell keresni a hibát. Az okszerűen tanított nyelvet feledni nem lehet, nem szabad: feledhetjük az élet bajai közt a szavaknak érteményét, de nem a nyelvnek szerkezetét, melyet több éven át tanultunk s elemzés által gyakoroltunk. Csengery Antal azon meggyőződését nyilvánította, hogy nincsenek embereink, kik a görög nyelvet tanítani tudnák, azért nem kívánja itten a
