Szellemvilág, 1874

3. füzet

146

melynek feje kerek s hosszú, fehér és selyemnemü szőrrel van mintegy fátyolozva, a nagy dán-ebig, melynek szőre mindenütt kurta s feje annyira különböző ! A juhász-kutya, az eszkimó-faj rövid fülei hegyezettek mint a rókánál; más fajoknak hosszú, lelógó és szőrrel boritott fülei vannak. A házi fajok mind hasonló változásokon mentek keresztül; ezen változások maradandókká lettek a nemzés által, s jelenleg mindannyi külön válfajokat képeznek.

Az állatoknak megfigyelése, midőn a házi körből vadállapotba, vagy egy éghajlatból a másikba mennek át, bizonyítja azt, hogy ezen változások igen rövid idő alatt végbemehetnek. A sertésnek házi válfaja, mely 1493. Columbia erdeibe vitetett, hol az éjszaki szélesség 250 a déli szélesség 40°-ig elterjedt, ez idő óta a hajdani szolgaságnak minden jellegét le- vetkezte. Fülei fölegyenesedtek, feje szélesebb lett s felső részén emelkedettebb; színe teljesen feketévé válván, folyton ezen állapotban maradt. Tocayma és Melgar völgyeiben szőre ritka, de Paramos hegyein 2500 méternyi magasságon sürü göndör szőrt kapott. A süldő, miként a malacz is, sárga csíkból képezett jegyet visel. Szóval ezen állat mai napon tökéletes vadkant mutat. Amerikában az európai eredetű kóborló ebek szabad állapotba jutván, oly alakot nyertek, mely a farkasnak és a sakálnak alakjához közeledik. Füleik rövidek és hegyezettek, orruk előre nyúlt.

Egyéb tények bizonyítják, hogy az éghajlatnak egyszerű változtatása nem kíván több időt a legjelentékenyebb változásoknak előidézésére valamely fajnál. Amerikába átszállított állataink csak hamar fölismerhetlenekké válnak ottan. A métái síkon, hogy ha a nyírás ideje alatt a juhok nyírását elmulasztják, a gyapjú megsürüdik, összetapad s lemezekben válik el, s nő helyébe rövid fényes s jól megfekvő szőr, igen hasonló ahhoz, melyet a kecskék hordanak ugyanazon éghajlat alatt. Ezen uj öltöny megmarad mindenkorra, s gyapjú többé nem nő ottan, hol ezen szőr kifejlődött. Minden kísérlet a gyapjúnak termelésére az Antillákon sikeretlen maradott; ottan a mi nyájaink szőrrel vagy serénynyel fedvék. Ezen tünemény mutatkozik más forró éghajlatok alatt is, különösen Guineában. „Itten, úgymond Smith utazó, a világ felfordultnak látszik, a juhok szőrt, az emberek gyapjat hordanak“. Már Azara is megfigyelte, hogy az Amerikába szállított állatoknál a taAz emberi nem egysége.