Szellemvilág, 1874
1. füzet
A legelső görög müköltemény. 17 eltörölhetlen, s épen ezen egység- volt a fonal, mely a rhapso- dokat a mondáknak tömkelegében vezérelte s a kitéréstől megóvta. Ezen rhapsodok (gaipcpdoí azaz dalszerkesztők, a qÁ7tt<o varrók, összeillesztek, és cpőri dal szavaktól) a költeménynek egyes kisebb vagy nagyobb darabjait szavalták el az ünnepélyek .vagy lakomák alkalmával, s ezen egyes darabokat talán kibővítették vagy megtoldották, ha egyúttal költők is valának, csakhogy mint homerféle költők tapsokat arassanak, vagy a polgárok hiúságának hízelegjenek. Az Odyssea. Mig az ifjú Homer az Iliast alkotva a hős tetteket dicsőítette s kizárólag a közügyet tartotta szem előtt, az öreg költő az erkölcsiségnek egy más oldalát ragadta meg s erkölcsi családi tükröt akart tartani a polgárok elé, mely őket becsületes emberekké képezze a családi körben s közvetve munkálja az államnak jólétét. Azt mondják, hogy az Odysseának tárgyát Odysseus bolyongásai képezik, s azon bosszú, melyet hazatértekor a szemtelen kérőkön töltött, kik feleségét Penelopeiát újabb házasságra csábítani törekedtek. Ezt állítani épen annyi, mintha azt mondanék, miként az Ilias tárgyát Patroklos és Hector temetése képezi, mivel a költemény épen ezen mozzanatokkal végződik. Troja elpusztulása után haza tértek a görögök fejedelmei s ezen utjokban érdekes és veszélyes kalandoknak valának kitéve, oda haza sem a legjobb sors várakozott mindegyikre, különösen Agamemnon saját felesége és ennek uj férje által gyilkoltatott meg kegyetlenül. Ezen kalandok és küzdelmek változatosságuknál fogva még több anyagot szolgáltattak a dalnokoknak, mint a Troja ostroma alatt véghezvitt harczias hőstettek. S ezen kalandoknak tömkelegéből miért nem énekelte meg a lángeszű Homer a többieket, miért nem Agamemnonnak szomorú esetét, mely az ő lantja mellett bizonyosan fellázította volna a görögök keblét? Bizonyára csak azért, mert az erkölcsi rutát nem találta méltónak a költészet ékes tollára; ő nem kebleket lázitani, hanem az erkölcsi szépnek előadása által szelídíteni s az embert emberré tenni akarta a költészet varázshatalma által. Agamemnon gyászesete csak tagadólagos hatással birt volna, meggyülöltette volna a gonoszságot és erkölcstelenséget, de nem mutatta volna ki a Szellemyilág;, 2
