Szellemvilág, 1874
3. füzet
187 ha sikerül. Lássuk tehát. Hogy ha az ember pusztán csak a természet szüleménye, miként B. állítja és semmi más tényező az anyagon kívül az embernek előállításába be nem folyhatott, mert más tényező nem is létezik, mi oknál fogva te- szen ő különbséget az embernek testi és szellemi lénye között ; s mivel az ő saját hite szerint a természet öntudattal, értelemmel nem bir, hanem az emberben fejlődik öntudatra és értelemre, miképen tekintheti ő két különböző dolognak azt, a mi egyetlen okfőből veszi eredetét. B. szerint tehát az egységes természet az ő productumában az emberben kétfelé ágazik ^ lesz belőle kettős természet! Nézzük továbbá, mit tesz az, hogy a világnak egész szerkezete természeti szükségességeken alapszik. Nem tudom, azt értsem-e ezen kifejezés alatt, hogy a világnak szükségképen léteznie kell (természetesen azért, mert létezik), és igy a szükségesség, egy puszta fogalom vagyis egy nagy semmi hozta létre a világot; vagy azt értsem alatta, hogy a világ szerkezete szükségképi törvényeknek hódol és igy változhatlan renddel és rendben megy végbe minden, a mi természetesen a szabad akaratot kizárja. S mivel ez a természetben igy van, tehát a productumban is igy kellett annak lenni. Az ember ugyanis szükségképen létezik, azért mert létezik, s a mit tesz, érez, akar, gondol, azt szükségképen teszi, érezi, akarja, gondolja, daczára annak, hogy a természet benne öntudatra és értelemre fejlődött; de azért még sincsen több szabadsága, mint az öntudat és értelem nélküli természetnek; s mig ez az ő szüleményének olyasmit tudott adni, a mivel maga nem bírt , tudnillik öntudatot és értelmet, a szabadakaratot már nem adhatta meg , mi nélkül az értelem szükségtelen és haszontalan valami. Ha ilyen bölcsészetre oktat minket a természet, akkor csakugyan elmondhatjuk azt, hogy a természettan nem bölcsészet, de még a nyelvészet sem atermészet szüleménye ám, ha a'semmit jelentő szükségesség helyett még az ostoba szükségességek szóba kell kapaszkodni a materialistának. „Az emberi létnek csak felületes és ismeretnélküli szemlélete juthatott azon nézetre, mintha a népnek és egyeseknek működése tökéletesen szabad és öntudatos akaratnak kifolyása volna“. Ki állítja ezt ? mi bizonyosan nem, miért is ezt ellenünkben felhozni annyit tesz, mint szélmalom ellen harczolni. A mi nézetünk és meggyőződésünk szerint, miután az ember kettős Er5 és anyag.
