Szellemvilág, 1874

1. füzet

50 követelni; szinte Tacitusnál dativus nélkül: caedem jubere (valakitől) gyilkosságot (azaz : gyilkosság elkövetését) kivánni, követelni. Terentiusnál: an ea, quae jubeam, /adat? vájjon a mit (tőle) kivánni fogok, megteszi-e? Ennélfogva tehát a mi kérdés alatti szövegünkben is ; ea (vonatkozólag a constitutio- nes, declarationes, ordo vivendi különféle nemben és számban álló főnevekre többes semlegesben) jubere — azokat (azoknak megtartását) követelni. Hátra van az ad praepositio. Itt azután elmondhatjuk a cumai Sibyllával: Hoc opus, hic labor! Ennek eredeti értemé- nye hoz és mellett; a ra mint térviszonyszó nem az ad, hanem az in és super praepositiókkal fejeztetik ki. Itten azonban a halálos biin, mint fogalomszó, térviszonyt nem adhat, tehát más szempont alá esik a magyar ra s a latin ad használata. Midőn a magyar azt mondja : halálos bűnben, halálos bűn terhe alatt lenni, a latin nem fogja használni sem az in, sem a sub praepositiót; s ha azt mondaná a latin obligare aliqtcem ad peccatum mortale, ez nem annyit tenne: halálos bűn elköveté­sére kötelezni valakit, hanem tenne annyit: kötelezni valakit halálos bűnre, azaz: halálos bűnre nézve, tekintettel a halálos bűnre, vagyis magyarul szólva: halálos bűn terhe alatt. Kü­lönben is obligare, németül verpflichten annyi mint: durch eine Pflicht zu etwas verbinden; nem pedig erőszakolni, kény­szeríteni, a mire a latin cogere, adigere, impellere s hasonló igéket használna, midőn az ad mellé oda kivántatnék még a committendum is, vagy még helyesebben mondatnék latinul: imponere alicui necessitatem committendi peccati mortalis. Ezen értelmezés a latin nyelv szelleméből van merítve, de talán so­kan nem fognák ezt elhinni csupa elfogultságból. Szeren­csénkre azonban sokkal biztosabban oldhatjuk meg a kérdést a fölvett esetben. Az accusativus cum infinitivo-féle mondatot magyar módra kifejezve azt fogjuk találni, hogy az alany: constitutio, declaratio, ordo vivendi; az állítmány: non potest inducere = nem vonhat maga után, nem eredményezhet; a tárgy: lekötést a halálos bűnhöz, vagyis magyarul szólva: halálos bűnbe esést. Magyarul azonban még nem elegendő alanynak az, a mi a latinban kielégítő alany ; hanem azt kel­lene mondanunk: a szabályrendeleteknek, declaratióknak, házi rendnek meg nem tartása még nem vonja maga után a halálos vagy bocsánandó bűnbe esést, ha csak a főnök az Ur Latin praelectio.

Next

/
Thumbnails
Contents