Szellemvilág, 1874
1. füzet
Min5 nyelveket tanítsunk a középtanodátban ? 39 rugót nem látják be, a következményekről nem gondolkoznak, hanem vakon indulnak a ravasz ‘kolomposok után, mert a mania dolgozik bennök, hogy újítani kell minden áron, mert a divatnak korát éljük, mely nem tűri a régit s elharapózott már a szellemi dolgokra is; továbbá az is vesszőparipája némely embernek: miért ne lehetne behozni nálunk valamely eredeti intézkedést, a mi másutt nincsen, s csak is azért, mert másutt nincsen. Ezen megjegyzés után mondjuk meg már határozottan, miért előbbre való nálunk a latin, mintsem a görög nyelv ? Megemlitettük már fentebb, hogy összeköttetésben kell maradnunk szinte kétezer évnek történelmével; s bármennyire kárhoztassa is a jelenkor a romaiak hódítási mániáját tényleg és az irodalomban, bármennyire gyűlölje is valaki a római egyház uralmát és hódításait, latinságát és szertartásait, két ezer évnek történelme az ő kedvéért nem fog megsemmisülni ; s ezen történelemben bizonyára rejlik tízszer annyi tanulság, mennyi az ó-görög népnek irodalmában. — 2. A görög irodalomnak minden tulbősége, mennyiségi és minőségi tekintetben igen szépen hangzik, csakhogy nem vehetjük nagy hasznát; Akár ezer, akár csak ötven müvet mutasson föl valamely remekirodalom, a középtanodának feladata csak annyira terjed, hogy megismertessen egy-két Írót nagyjából s alapos oktatást adjon a nyelvnek megértésére, s ennyit a mostani beosztás mellett is megtehetünk a göröggel. — 3. A latin épen oly remek nyelv a maga nemében mint a görög ; s midőn az úgynevezett eszmeszegén}'' latin Írókat tanulmányozzuk, a latin nyelvnek saját absolut szépségével foglalkozunk, s nem kérdezzük akkor, vájjon eredeti-e valamely iró az ő gondolataiban vagy pedig utánzó (nem az ő hibája, hogy mások után jóval későbben született), hanem azt nézzük, miképen van kifejezve eme nyelven a gondolat; mintha bizony nem volna elegendő érdem a görögnek ékesen kifejezett gondolatát épen oly ékesen, vagy talán még ékesebben fejezni ki egy más nj'elven, főleg midőn azt látjuk, hogy sok úgynevezett tudós még az egyszerű folyóbeszédet sem tudja helyesen lefordítani anyanyelvére. — 4. Ne óhajtsuk azt, hogy görög minta szerint képezzük irályunkat; olyanforma találna lenni, minő volt a Hasznos Mulatságok irálya ez előtt öt ven évvel. A latin nyelv szellemétől áthatott mostani magyar irály mennyire
