Szellemvilág, 1874
1. füzet
20 miként ez az Iliasnál is mutatkozik, de ne feledjük ismét, miszerint a kezdeményező csak utat tör, s a végképi tökély az időnek müve. Sok felesleges fordul elő az Odysseában is, például hozzuk fel Agamemnonnak történetét; vegyük fel azonban, hogy a fődolog is az ellentétek által még nagyobb világosságot nyer, tekinthetjük-e azt feleslegesnek, mi fogjuk-e megszabni a törvényt puszta kritikai viszketegből, mit használjon föl és mit ne vegyen föl müvébe a költő. Aristoteles az Iliast egyszerű és izgatott (cinloiv xai naOrr tlxóv) az Odysseát pedig a sors változásai (negmérsai) és viszontlátások {arayvcogieug) által bonyolult erkölcsi műnek {ntnliyutvov xcu rj&ixóv sldog) nevezte és méltán. Az Ilias ugyanis egyszerűen sorolja el időrendben az eseményeket minden mesterségesebb szövevény nélkül s tárgya ötvenegy napra terjed ki, ezekből is 43 az első és utolsó énekre esik (úgymint huszonegy az elsőre, huszonkettő az utolsóra); a többi huszonkét könyv nyolcz napnak keretébe vagyon összeszoritva. Az Odyssea már természeténél fogva szövevényes szerkezetet kivánt, minthogy ugyan egy időben több színhelye volt az egymásra vonatkozó eseményeknek s azoknak egymásba vágását csak is az egyiknek megszakításával és a másiknak szemléltetésével lehetett előállítani. A dolog természete tehát bonyodalmat vagyis drámai hatást idézett elő, s az Odyssea méltán nevezhető családi drámának, melynek kellékeit magában foglalja, s fölébresztette a szinirodalmat, minthogy megadta arra a mintát pusztán csak a rövidítés és az alakoknak valóságos megtestesítése által. Valamint tehát a lantos költészetből vette eredetét a hősköltemény egy magasztos eszmének bőséges megvilágítása által, szintúgy a dráma nem egyéb, mint megkurtitott és megtestesített alakok által előadott hősköltemény. Lássuk most már röviden az Odyssea tartalmát. Az Odyssea két részre oszlik. Az első magában foglalja Odysseusnak kalandjait idegen földön, a másik pedig ugyanannak kalandjait visszatérte után saját honában. Az első rész (I—XIII. 187.) kezdődik az istenek gyülekezetével az Olympuson, melyben elhatároztatik Odysseus hazatérte, távol lévén ekkor Poseidon, ki Odysseusra az ő fiának, Polyphemusnak megvakittatása miatt haragszik. Athene indítványára Kalypso nymphához küldetik Hermes, hogy az istenek visszavonhatlan akaratát tudassa vele. Ez által vagyon A legelső görög műköltemény.
