Szellemvilág, 1874

3. füzet

Erő és anyag.

189

jezést nem a természettanban tanulják. A mit pedig Spinoza mond, az épen oly önkénytes állitás, mint Spinozának számos egyéb állitásai, melyeket be kellene bizonyítani, nem pedig bizonyítottak gyanánt oda állitani, mert a mit Spinoza vagy Büchner mond, az még nem csalhatatlan igazság. Spinoza előttünk nem tekintély és pedig először azért nem, mert állitásai megczáfolhatók ; másodszor azért nem, mert az ő állításait a hiúság és gőg adván ajkaira, azok nem tiszta forrásból erednek. Spinoza szerint tehát a rabló, ki engem megtámad, csak azt tudja, hogy megtámad, de hogy miért támad meg, hogy miért van neki szüksége az én pénzemre, azt ő nem tudja. Másrészről ha én az ügyefogyott embert pénzbeli segélylyel megvigasztalom, csak azt tudom, hogy adok neki, de hogy miért adok, miért kötelességem adni, azt nem tudom; ha adok is, szükségképen történt, ha nem adok is, szinte szükségképen történt, máskép nem is történhetett. Ez aztán a gyönyörű Spi- noza-Büchner bölcsészet, melyet édes anyjoktól, a bölcselkedni se tudó természettől tanultak!

„Hogy ezen belátás jelenleg már nem csupán elméleti, hanem tényekkel is támogatva van, különösen a statistika érdekes és uj tudományának köszönhetjük, mely állandóan megállapított szabályokat mutat föl temérdek körülményekben, melyekről eddig senki sem kételkedett, hogy a véletlennek, vagy az önkénynek köszönték létüket.“

Statistika ? mi az a statistika ? Annyit tudok, hogy nem az eseményeknek tudománya, melyek az embernek tevékenységéből veszik eredetöket; ezen tudomány ugyanis történelemnek neveztetik, melyre hivatkozni B. nem látta tanácsosnak. Hivatkozik tehát oly dolgok tudományára, melyeket nem szoktunk eseményeknek nevezni, s mivel az embernek szabad vagy nem szabad akaratáról folyik a beszéd, nem is lebeghetett szemei előtt egyéb mint a népesség szaporodása s a férfiaknak és nőknek egymáshozi aránya. Boldog Isten ! hát még ezen körülmény is az embernek szabad akaratától függjön ? Mi is úgy tudtuk, hogy nem függ, mirevaló tehát a ráfogás; a véletlentől sem függ, mert a semmitől nem függhet; hanem függ bizonyos okoktól és feltételektől, mert a mi előadja magát, az mind okozat; itten tehát törvények uralkodnak. E részben tehát nem szükség a szót tovább vesztegetnünk.

„Csak az egyesnek és a legkisebbnek szemléletében vesztjük el néha a támpontot ezen igazságnak megismerésére, de már a nagy egészben mindenütt a dől*