Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-09-01 / 29. szám
22 2019. szeptember 1. , SZEKSZÁRDI WASAR1AP közreműködött a Tücsök Zenés Színpad, majd a liturgikus megemlékezés után megkoszorúzták a Művészetek Háza előtti holokauszt emlékművet. Július 25. 70 éve született és 25 éve hunyt el Szekszárd szülötte, Baka István költő, a szerepjáték-költészet és a költői képalkotó technika egyik legmarkánsabb képviselője. Életműve előtt számos rendezvénnyel tisztelgett szülővárosa: május 30-án zárult a középiskolások, egyetemisták számára kiírt esszépályázat, június 23-án, a Múzeumok éjszakáján pódiumbeszélgetést rendeztek szekszárdiságáról. Július 25-én megemlékezést tartottak 70. születésnapján az alsóvárosi temetőben, szeptember 14-én írótanácskozást tartottak a múzeumban, október 18-án a vármegyeháza dísztermében Baka István, Lányi Péter emlékhangversenyt rendeztek. Október 20-21-én „Én itt vagyok - üzenet Új-Huligániából” címmel Kárpát-medencei vers-, énekelt vers és prózamondó fesztivált tartottak a kulturális központban. A Baka István Általános Iskolában szeptember 18-án az alkotó életéről vetélkedtek a 4. osztályosok, 19-én fát ültettek és irodalmi műsort adtak a diákok, 20-án, a költő halála napján, díszsírhelyén koszorúztak tisztelői és az ifjúság, majd Kis Pál István tanár rendhagyó irodalomórán beszélt a költő életművéről. Végül október 25-én Baka István művészeti versenyt rendeztek 3-8. osztályos irodalomkedvelőknek. A Szekszárdra került Baka István Alapítvány kuratóriumi elnöke Orbán György tanár lett. Augusztus 25. A Rákóczi-szabadságharc kitörésének 315. évfordulója alkalmából az Egyed Antal Honismereti Egyesület, a Szekszárdi Alsóvárosi R. K. Közhasznú Egyesület és a város önkormányzata koszorút helyezett el Béri Balogh Ádám brigadéros rendbe hozott emlékművénél, közreműködött Bognár Cecil tárogatón. Szeptember 8. A Decsi Lorántffy Zsuzsanna Szeretetotthon fennállása 25. évfordulóján tartott hálaadó istentiszteleten közreműködött a Gárdonyi kórus. Október 1. Az Idősek Világnapja és a Tolna Megyei Nyugdíjas Szervezetek Érdekszövetsége fennállásának 25. évfordulója alkalmából gyűltek öszsze a nyugdíjasok a Garay gimnázium dísztermében. Dr. Horváth Marcell elnök, Némethné Jankovits Györgyi a NYOSZ elnöke, Csillagné Szánthó Polixéna a város humán bizottságának elnöke és Ferenc Vilmos a civil kerekasztal elnöke mondott köszöntőt. A kiemelkedően tevékenykedő nyugdíjasok oklevelet kaptak, köztük Fehér Zoltánné és Pápainé Nagy Zsuzsa szekszárdi nyugdíjasok. Október 5. Mintegy 200 diák, önkormányzati képviselők és a Tolna megyei nemzetőrök részvételével az aradi vértanúkra emlékezve kegyeleti emlékünnepet tartott Szekszárd városa a Béla király téren, a kulturális központ szervezésében. Történelmi emlékműsorral közreműködtek a Gyakorló általános iskola diákjai, végül koszorúzással zárult az emlékezés. Október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc városi rendezvényét Csillagné Szánthó Polixéna humán bizottsági elnök személyes hangú beszéde nyitotta meg, majd ünnepi hangversenyt adott a kulturális központ rendezvénytermében a Földesi Lajos Liszt-díjas hegedűművész vezette Szekszárdi Kamarazenekar. A Szent István téri 1956-os emlékműnél ünnepi beszédet mondott Ács Rezső polgármester, összeállítást adtak elő a Szekszárdi Szakképzési Centrum Bezerédj István Szakképző Iskola diákjai. Egyházi áldást mondott Fodor Péter baptista lelkész. Közreműködött az Alisca Brass Band, a Magyar Nemzetőrség Tolna Megyei Szervezete. A megemlékezés az emlékmű koszorúzásával zárult. November 2. Az I. világháború befejezésének 100. évfordulója alkalmából az alsóvárosi temető hadisírjainál tartott megemlékezést az önkormányzat. Beszédet mondott Ács Rezső polgármester, áhítatot tartott Petkó Tamás plébános, közreműködött Németh Judit és a zeneiskola trombitás növendékei, majd a résztvevők megygyújtották a kihelyezett mécseseket a virágba borult síroknál. November 4. Gyertyagyújtással és néma főhajtással emlékeztek a város vezetői és a szekszárdiak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 62. évfordulóján, a Szent István téri emlékműnél. November 15. Közel száz fiatal tanul modern táncot a városban a Szekszárdi Iberican Táncegyesületben, amely 15 éves évfordulóját show-műsorral ünnepelte. A négyórás műsorfolyamban az ifjú táncosokon kívül fellépett Molnár Ferenc Caramel énekes is. November 21-23. A Babits Mihály Általános Iskola háromnapos rendezvénnyel ünnepelte 60 éves fennállását. A Babits-napokon az egykori pedagógusok és öregdiákok a régi időket idézték fel, a fiatalok pedig színes programokból (vetélkedők, iskolatörténeti kiállítás, diszkó) választhattak. Ez alkalommal emlékeztek az iskola névadója, Babits Mihály költő születésének 135. évfordulójára. A rendezvényen részt vett Gerzsei Péter, a Szekszárdi Tankerület igazgatója és Csillagné Szánthó Polixéna humán bizottsági elnök, aki a város nevében köszöntötte a résztvevőket. XIII. Neves halottaink Dr. Németh Pál (Szekszárd, 1923. - Szekszárd, 2018.) Élete eggyé forrt a szekszárdi evangélikus gyülekezettel, amelynek 77 éven át volt kántora, s amelynek templomépítő első lelkésze édesapja, Németh Gyula volt. A Garay János Gimnáziumban tett érettségi után a pécsi Jogtudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, amelyet a háború után, 1947-ben fejezett be. Húsz évig nem kapott végzettségének megfelelő állást, végül a tervező vállalattól jogtanácsosként vonult nyugalomba. Parragh Julianna népi iparművésszel 67 éven át tartó házasságából három fiú született. A Hűség-éremmel és Prónay Sándor-díjjal kitüntetett orgonista több mint három évtizedig volt az egyházmegye jogásza, a bonyhádi evangélikus gimnázium igazgatótanácsi tagja. Szekszárd városától 2015-ben Közjóért díjat kapott. A lutheránusok 95 éves korában elhunyt kántorát szerető családja mellett nagy részvéttel búcsúztatta egyháza és városa is. Hencze Tamás (Szekszárd, 1938. - Budapest, 2018.) Neoavantgárd festőművész. Édesapja dr. Hencze Béla magyar-francia szakos tanár volt a Garay gimnáziumban. Édesanyja tanítónő. A háború után Pápára költöztek, 1956-ban érettségizett. Sikertelen képzőművészeti főiskolai felvételi után 1960-ban Budapesten kirakatrendező iskolát végzett. Dekoratőr, majd grafikusként dolgozott. 1961-ben Párizsba utazott, ahol a modern művészet mély hatást gyakorolt rá. Hazatérése után megismerkedett progresszív kortársaival. Műveiben a fény geometrikus absztrakcióival új képzőművészeti minőséget hozott létre. Számos kollektív és önálló kiállításon szerepelt, egyebek mellett az Ernst Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Műcsarnokban, Debrecenben, Székesfehérvárott, Pécsett, Újvidéken vagy a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Külföldön Berlin, München, Stockholm, Bázel, Bécs, London, Amszterdam, Róma, Szöul, Tokió, Mexikó galériáiban állították ki alkotásait. 1980-ban részt vett a velencei biennále magyar pavilonjának tervezésében is. Munkáit őrzi a bécsi Albertina, gyűjtemények Essenben, a szöuli National Museum of Contemporary Art, Magyarországon a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, a Szombathelyi Képtár, Budapesten a Kassák Lajos Múzeum, a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria. Hencze Tamás 1969-ben elnyerte a Pannónia Biennále díját, 1989-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Művész lett, majd 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt. A farkasréti temetőben temették el. Dr. Hulin István (Jászberény, 1941.- Szekszárd, 2018.) A belvárosi katolikus templomban búcsúztatták január 11-én a 77 éves korában elhunyt dr. Hulin Istvánt, a Balassa János Megyei Kórház Traumatológiai Osztályának nyugalmazott osztályvezető főorvosát, kiváló jazz-zongoristát, a Szekszárd Jazz Quartet művészeti vezetőjét. A korábban 16 évig Szegeden - közben öt évig Etiópiában - gyógyító traumatológus 1982-ben érkezett városunkba, ahol a megyei kórház baleseti sebészeti osztályát vezette egészen 2004-es nyugalmazásáig, majd rendelőintézeti szakorvosként munkálkodott tovább. Tizenkét évig volt a Tolna Megyei Orvosi Kamara elnöke, kórházi munkája mellett igazságügyi szakértői, illetve sportorvosi tevékenységet végzett. Magyarországon először végzett „ragasztás nélküli” térdprotézis beültetést. Azon kevesek egyike volt, aki porckorong-sérvesedésben szenvedő betegeken feltárás nélküli, úgynevezett IDET-beavatkozást végzett. Orvosi munkájával párhuzamosan ismertséget és népszerűséget szerzett jazz-zenészi pályán, országunk határain túl is. Előbb a B-Section nevű formációban, majd 36 éven keresztül a Szekszárd Jazz Quartetben zongorázott és szerzett zenét. Az együttessel jelentős sikereket értek el külföldön és hazai fesztiválokon egyaránt, rendszeresen koncerteztek a Magyar Rádióban, tizenhárom lemezt (három LP és tíz CD) rögzítettek és adtak ki. Orvosként Pro Sanitate díjat és Honoris Causa Bugyi István Emlékérmet, a Szekszárd Jazz Quartettel Tolna Megye Művészetéért plakettet, Közjóért díjat, Pro Urbe Szekszárd emlékérmet és Tolna megyei Prima-díjat érdemelt ki. Nagy részvéttel búcsúzott tőle a város. Az Aranykönyv szerkesztő bizottságának tagjai: Cserna Anna, Dr. Dobos Gyula István, Németh Judit. Záradék: Megtárgyalták a közgyűlés bizottságai, majd jóváhagyta Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 186/2019. (VII. 4.) határozatával. Szekszárd, 2018. május 08.
