Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-02-24 / 7. szám
2019. február 24. 3 , SZEKSZÁRDI ¥ASARNAP Gyártósori hiba miatt pusztulnak megyénk méhcsaládjai Nincsenek„mézédes" hangulatban Tolna megye méhészei, amellett, hogy a szakma szerint méztermés szempontjából azért nem zártak rossz évet. A termelők kesernyésebb közérzete annak tudható be, hogy megyeszerte számtalan gazda tapasztalt méhpusztulást a gazdaságában. Az okokról, a problémákról és az ágazat rövidtávú segítésének lehetőségeiről Nagyernyei Attilával, a Tolna Megyei Méhészek Egyesületének vezetőjével beszélgettünk a február 16-án, a Babits Kulturális Központban rendezett XV. Szekszárdi Tavaszváró Szakmai Méhésznapon. Az elnök elöljáróban elmondta, jelenleg kettősség érzékelhető a magyar méhészetekben: 2018 méztermése mennyiségi és minőségi szempontból is jónak mondható volt. Probléma abból adódott, hogy - különösen a repcén és a napraforgón - komolyabb pusztulást tapasztaltak a méhcsaládoknál. A tendencia országos szintű, ám voltak hazánknak olyan régiói, ahol a kár kisebb mértékű volt. Sajnos, Tolna megyére ez mondható el. A gondokat tetőzte egy, az Európai Unió által engedélyezett és használható, a Magyar Méhészeti Nemzeti Programból is megvásárolható, ám technológiai hibás gyári készítmény. A szóban forgó szerben olyan idegen anyagot találtak, amely rovarölő hatást váltott ki.- Előzetesen lehet-e tudni valamit a károk mértékéről?- Aki az ominózus szert használta, annál komoly károk keletkeztek. Tegnap is hallottam egy esetről, folyamatosan érkeznek a hírek. Sajnos, elég sok méhész vásárolt az említett szert tartalmazó készítményből. A kárkép vegyes, nem minden sorozatszámú készítménnyel adódott ugyanis probléma. Ügy tudjuk, egy gépsoron egyéb más termékeket is gyártottak, és a csővezetékeket nem mosták át megfelelően, emiatt kerülhetett olyan rovarirtó szer a készítménybe, amelyek a méhpusztulást okozták.- Úgy tudni, egyéb gondok is keserítik az ágazatot...- Igen, a mézárak. Lassan fél éve áll a piac az 1200 forintos akácméz áron, de a virágméz is 600-620 forint körül stagnál, ami lesújtóan hat. Az sem szívderítő, hogy míg az eddigi rendezvényeinken akár 1500 látogató is megfordult, most csekélyebb az érdeklődés. Ez azonban országos tapasztalat, nem a szekszárdi szakmai nap rovására írandó.- A kormányzat mennyiben tudja felkarolni a termelőket ebben a helyzetben?- Régóta működik egy hoszszú távú támogatási rendszer, a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretén belül. Igazán azonban a mézárak „rakhatnák rendbe” az ágazatot. Érdekes volt tapasztalni, amikor 2000 forint volt az akácméz ára, mindenki méhészkedni akart. Most szerényebb a lendület... Szembetűnő volt, hogy a kiváló termelői mézeket sem úgy kapkodta le a fogyasztó a polcokról, mint ahogy azt kivánnánk... Látható tehát, hogy nehezebbé vált az eladás és persze megnőttek a költségeink is.- Ön szerint min kellene elsősorban változtatni?- A méztermelést rövidtávon a növényvédő szerek drasztikus visszaszorítása tehetné rendbe. Körül kell csak nézni: ha valaki az erdőt járja és kilátogat a méheihez, döbbenten tapasztalja, hogy síri csend van. Az énekesmadarak eltűntek. Ez kizárólag a növényvédő szerek rovarölő pusztítására fogható, mivel emiatt az énekesmadarak tápanyagforrása lecsökkent.- Azért, jó hírekkel is tud szolgálni e témában?- Ettől az évtől háromféle kiemelt rovarölő szer kapott teljes tiltást. Várjuk, hogy talán ez A XV. Szekszárdi Tavaszváró Szakmai Méhésznapon többek közt a klímaváltozás méhészekre gyakorolt határáról hallhattak előadást a termelők dr. Hajnal Klára egyetemi adjunktustól, míg Csertei János hatósági szakértő az aktuális méhegészségügyi kérdésekről beszélt. Az ágazat helyzetéről Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke adott képet, míg Németh Zoltán az atkairtás lehetőségeit vázolta fel. A méhészek a szakmai vásáron véradáson is részt vettek, sőt, a dévai Szent Ferenc Alapítvány részére mézadományokat is gyűjtöttek. A rendezvényen fellépett Kovács Nóri, a népzene és a világzene műfajában elismert énekesnő, aki egyúttal a szakmai nap háziasszonya is volt. meglátszik majd a méhcsaládok erősödésén is, hiszen az utóbbi években több méhész azt figyelte, hová vetnek virágzó szántóföldi kultúrát. Ennek okán sok helyről kellett „menekülni”, mert kipusztultak a méheink. Tudjuk, hogy meg kell élnie a mezőgazdasági dolgozóknak is, de mi is itt vagyunk. Ezt tiszteletben kellene tartani, ám ez idáig nem sikerült.- gyimóthy -
