Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)

2019-02-24 / 7. szám

2019. február 24. 3 , SZEKSZÁRDI ¥ASARNAP Gyártósori hiba miatt pusztulnak megyénk méhcsaládjai Nincsenek„mézédes" hangu­latban Tolna megye méhé­szei, amellett, hogy a szakma szerint méztermés szempont­jából azért nem zártak rossz évet. A termelők kesernyésebb kö­zérzete annak tudható be, hogy megyeszerte számtalan gazda tapasztalt méhpusztulást a gaz­daságában. Az okokról, a prob­lémákról és az ágazat rövidtá­vú segítésének lehetőségeiről Nagyernyei Attilával, a Tolna Megyei Méhészek Egyesületé­nek vezetőjével beszélgettünk a február 16-án, a Babits Kultu­rális Központban rendezett XV. Szekszárdi Tavaszváró Szakmai Méhésznapon. Az elnök elöljáróban elmond­ta, jelenleg kettősség érzékelhe­tő a magyar méhészetekben: 2018 méztermése mennyiségi és minőségi szempontból is jónak mondható volt. Probléma ab­ból adódott, hogy - különösen a repcén és a napraforgón - ko­molyabb pusztulást tapasztaltak a méhcsaládoknál. A tendencia országos szintű, ám voltak ha­zánknak olyan régiói, ahol a kár kisebb mértékű volt. Sajnos, Tolna megyére ez mondható el. A gondokat tetőzte egy, az Európai Unió által enge­délyezett és használható, a Ma­gyar Méhészeti Nemzeti Prog­ramból is megvásárolható, ám technológiai hibás gyári készít­mény. A szóban forgó szerben olyan idegen anyagot találtak, amely rovarölő hatást váltott ki.- Előzetesen lehet-e tudni vala­mit a károk mértékéről?- Aki az ominózus szert használta, annál komoly károk keletkeztek. Tegnap is hallot­tam egy esetről, folyamatosan érkeznek a hírek. Sajnos, elég sok méhész vásárolt az említett szert tartalmazó készítményből. A kárkép vegyes, nem minden sorozatszámú készítménnyel adódott ugyanis probléma. Ügy tudjuk, egy gépsoron egyéb más termékeket is gyártottak, és a csővezetékeket nem mosták át megfelelően, emiatt kerülhetett olyan rovarirtó szer a készít­ménybe, amelyek a méhpusztu­lást okozták.- Úgy tudni, egyéb gondok is ke­serítik az ágazatot...- Igen, a mézárak. Lassan fél éve áll a piac az 1200 forintos akácméz áron, de a virágméz is 600-620 forint körül stag­nál, ami lesújtóan hat. Az sem szívderítő, hogy míg az eddigi rendezvényeinken akár 1500 látogató is megfordult, most csekélyebb az érdeklődés. Ez azonban országos tapasztalat, nem a szekszárdi szakmai nap rovására írandó.- A kormányzat mennyiben tudja felkarolni a termelőket eb­ben a helyzetben?- Régóta működik egy hosz­­szú távú támogatási rendszer, a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretén belül. Igazán azonban a mézárak „rakhat­nák rendbe” az ágazatot. Ér­dekes volt tapasztalni, amikor 2000 forint volt az akácméz ára, mindenki méhészkedni akart. Most szerényebb a lendület... Szembetűnő volt, hogy a kiváló termelői mézeket sem úgy kap­kodta le a fogyasztó a polcokról, mint ahogy azt kivánnánk... Látható tehát, hogy nehezebbé vált az eladás és persze megnőt­tek a költségeink is.- Ön szerint min kellene elsősor­ban változtatni?- A méztermelést rövidtávon a növényvédő szerek drasztikus visszaszorítása tehetné rendbe. Körül kell csak nézni: ha valaki az erdőt járja és kilátogat a mé­­heihez, döbbenten tapasztalja, hogy síri csend van. Az énekes­­madarak eltűntek. Ez kizárólag a növényvédő szerek rovarölő pusztítására fogható, mivel emi­att az énekesmadarak tápanyag­forrása lecsökkent.- Azért, jó hírekkel is tud szol­gálni e témában?- Ettől az évtől háromféle ki­emelt rovarölő szer kapott tel­jes tiltást. Várjuk, hogy talán ez A XV. Szekszárdi Tavaszvá­ró Szakmai Méhésznapon többek közt a klímaváltozás méhészekre gyakorolt hatá­ráról hallhattak előadást a termelők dr. Hajnal Klára egyetemi adjunktustól, míg Csertei János hatósági szak­értő az aktuális méhegész­­ségügyi kérdésekről beszélt. Az ágazat helyzetéről Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke adott képet, míg Németh Zoltán az atkairtás lehető­ségeit vázolta fel. A méhészek a szakmai vá­sáron véradáson is részt vet­tek, sőt, a dévai Szent Ferenc Alapítvány részére méza­dományokat is gyűjtöttek. A rendezvényen fellépett Kovács Nóri, a népzene és a világzene műfajában elis­mert énekesnő, aki egyúttal a szakmai nap háziasszonya is volt. meglátszik majd a méhcsaládok erősödésén is, hiszen az utóbbi években több méhész azt figyel­te, hová vetnek virágzó szántó­földi kultúrát. Ennek okán sok helyről kellett „menekülni”, mert kipusztultak a méheink. Tudjuk, hogy meg kell élnie a mezőgazdasági dolgozóknak is, de mi is itt vagyunk. Ezt tisz­teletben kellene tartani, ám ez idáig nem sikerült.- gyimóthy -

Next

/
Thumbnails
Contents