Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-12-08 / 43. szám
2019. december 8. SZEKSZÁRDI M§ARNAP11 Véradás advent idején Az Országos Vérellátó Szolgálat Szekszárdi Területi Vérellátó az alábbi napokon sok szeretettel és tisztelettel várja önzetlen segítő szándékú véradóit: • 12. 07., szombat 08:00-12:00 . 12. 09., hétfő 08:00-17:00 . 12. 16., hétfő 08:00-17:00 • 12. 23., hétfő 08:00-15:00 • 12. 27., péntek 08:00-12:00 A fent felsorolt napokon sütéshez való ajándékcsomaggal várjuk véradóinkat. • 12. 31., kedd 08:00-12:00 Egy üveg minőségi pezsgővel köszönjük meg az egész évi önzetlenséget. Az Országos Vérellátó Szolgálat Szekszárdi Területi Állomás minden dolgozója áldott, békés karácsonyi ünnepeket kíván! Felhívás A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége és a Tolna Megyei Vöröskereszt Nyugdíjas Alapszervezete értesíti tagjait, hogy december 16-án (hétfő) 6:30 és 8:00 óra között füstöltáru és fűszer árusítást tart, valamint használt ruhákat oszt. Minden rászorulót várnak! December 1-jei rejtvényünk megfejtése: Zilahy Lajos, Halálos tavasz A helyes megfejtők közül könyvet nyert: Udvardy Zsuzsanna. Nyereményét átveheti szerkesztőségünkben, munkaidőben. E heti rejtvényünk megfejtését december 12-én (csütörtök) délig várjuk címünkre: 7100 SZEKSZÁRD, HUNYADI U. 4. EVANGÉLIUM Advent második vasárnapja „A világosság a sötétségben fénylik..." (Jn 1,5 a) Borongás, havasesö-latyakos tegnap után verőfényes, didergetően vidám napon írom soraimat, s az oly távolinak tűnő, mégis rohammal közeledő ünnepre gondolok. Sötétség és fény, ború és ragyogó fényözön olyan idegennek tűnik, pedig milyen sokszor éljük meg egymáshoz közel a kettőt, sőt olykor egyszerre. Különórás logisztikám pillanatnyi, türelmetlen várakozása közben egyszer csak karácsonyi melódia kígyózik végig a zeneiskola folyosóján, s vesz lakozást lelkem mélyén, hogy életre keltse a benn szunnyadó öröméneket. Sietős függönyhúzás közben egy pillantás a ködös tájra, s messziről egy fényfüzér távoli fénye mosolyt csak arcomra. Sötét, nyűgös reggelen ébredő tekintetem mosolygós szempárba botlik, s fény fedi máris a ködös hajnalt. Néma gyászom belső világában egy kedves emlék kicsiny fénye átszínezi a fájó percet. Ó, Istenem! A világosság valóban fénylik minden sötétségben! Jó látni a házfalakon, fákon felcsillanó fényfüzérek sokaságát - hangulatos, kedves, várakozással teljes. S én elgondolkodom: nálunk hova is kellene kifüggeszteni? S valahol belül csikorog az ellenállás - minek aggassam tele külső falaimat, ha nem látom, amikor benn vagyok?! Minek világosak, ha benn még nincsen fény?! S keresem az otthon fényét, a fény otthonát itt benn - nálunk, nálam, házamban, s lelkemben, hiszen az olyan intim, olyan saját. S ahogy át és átvilágítja belső világunkat a fény meleg sugara, s ébred - éled az igazi világosság, utat nyit és teret tölt, indul mások felé is. S talán a nagy fénymámorban kicsiny fényem átmelegíthet más szívet is majd... Így, egészen bentről indul el, a szív beragyogott titkából, rejtekéből az a világosság is, mely évezderek óta vágyakozik arra, hogy teljes ragyogással áthassa ezt a világot gyógyítva, tisztítva, szeretve azt. S különös, csodamódon apró - olykor pislogó- égőcskék által ajándékozza fényét e világban. Sokszor alig lehet észrevenni a kívülre aggatott fényözönben- mégis világít. Mert ha elmúlik karácsony, afényfüzérek visszasüllyednek a dobozokba, de a szív mélyéről világító igazi fény nem alszik ki. S ha jön az igazi sötét, az ünneptelen, dísztelen idő, igazzá válik a régi szó: „A világosság a sötétségben fénylik.. Legyen hát szépséges Adventünk - amikor növekedni tud a bennünk is megszülető Világosság! Ámen! Kaszóné Kovács Karola, református lelkipásztor
