Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-12-08 / 43. szám
2019. december 8. SZEKSZÁRDI TASAKV1P Krebsgang, avagy Józan főorvos tervezett visszavonulása A Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat élén töltött huszonöt év után idén már nem indult a választáson dr. Józan-Jilling Mihály elnök. Tervezetten fújt visszavonulót. A kardiológus főorvos Györkönyből származik, és 1976 óta él Szekszárdon, amikor is az egyetemről kikerülve máig egyetlen munkahelyén, a megyei kórházban kapott állást. A gyógyítás mellett a politika is érdekelte, így 1988-ban az MDF szekszárdi szervezetének egyik alapító tagja lett. A németség ügyei a rendszerváltás idején „fogták meg”: előbb a városi és megyei, majd az országos német nemzetiségi önkormányzatban vállalt szerepet. „Jó, ha az ember a szakmája mellett a saját fajtájáért is igyekszik minden tőle telhetőt megtenni” - vallotta egy korábbi interjúban. A „hőskorban” - ahogy ma jellemzi azt az időszakot - jó barátokra, jó közösségre lelt. Szendrei Mihály, Hepp Ádám és Krémer György - hogy csak a legfontosabbakat említsük - társaságában megalapították a helyi német nemzetiségi egyesületet, ebből „nőtt ki” később az önkormányzat. Egyesületük érdekképviseletet is ellátott és a partnerkapcsolatokat erősítette, de a hagyományápolás mikéntjét, a német kultúra életben tartását sem akkor kellett kitalálni - emlékszik vissza a főorvos. „Tudásunk és szervezettségünk is volt, hogy helyre tegyük a dolgokat. Az egész városért dolgoztunk” - fogalmaz dr. Józan-Jilling Mihály. A nemzetiségi törvény elfogadása után 1994 decemberében megalakult Szekszárd német önkormányzata, melynek első és 2019-ig egyetlen elnöke volt. A megyében már 11 német nemzetiségi képviselőtestület működött, amikor 1995 áprilisában létrejött az országos önkormányzat. A főorvos a kezdetektől tagja ennek a testületnek is: dolgozott elnökhelyettesként, ma tanácsnoki tisztet tölt be a grémium „öreg bölények” frakciójában, ahol az egyetlen, aki az első pillanattól kezdve tagja az országos testületnek. A szekszárdi német önkormányzat éléről idén leköszönő Józan doktor szerint nem a pozíció, hanem az elvégzett munka számit. Feladatból pedig volt elég... Az Európai Unió időszaka előtt sok segítséget kaptak Németországból, elindulni is csak Baden-Württenberg tartomány kormánya támogatásával tudtak. Egy régi TSZ-iroda átalakításával hozták létre a mai Szent István Ház elődjét, ahol nappali ellátást biztosítottak az újvárosi időseknek. Ebben az időszakban alakult meg a Magyarországi Német Színház (DBU) is, amely először a Babits művelődési házban talált otthonra, majd 1994-ban mai helyére, az egykori Világ Mozgó filmszínház széles összefogással felújított - a magyar és a német kormány állta a mintegy 1 millió márkás beruházás költségeit - épületébe költözött. A Pünkösdi Fesztivált 1991- ben indították útjára. Az első rendezvényt még a Prométheusz parkban tartották - havas eső hullott májusban. Az érdeklődés fokozatosan nőtt, s a rendezvény végül 21 évet élt meg. Akadt olyan esztendő (1992), amikor a német és az orosz nagykövet sörözés közben itt beszélte meg az aktuális politikai helyzetet... A hagyományok ápolását nem lehet elég korán kezdeni, a nemzetiségi önkormányzatnak pedig akkor van értelme, ha az közfeladatot is ellát - folytatja dr. Józan-Jilling Mihály. Ezért döntöttek 2005-ben az egykori 3. sz. óvoda átvételéről, ahol már zajlott német nemzetiségi nevelés. A leromlott állapotú intézményt 2008-2009-ben mintegy 200 ezer eurós költségvetéssel felújították. A 2000-es évek közepén idehaza mindössze négy intézmény működött nemzetiségi önkormányzat fenntartásában, ezek egyike volt a Wunderland ovi. Józan doktor 2017 januárja óta nyugdíjas, de továbbra is praktizál. Huszonöt év elnöki teendő után az októberben újjá alakult Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzatban már nem vállalt szerepet, de a munkát kipróbált emberek folytatják, Farkas Pálné vezetésével. Azt mondja, tervezetten fújt visszavonulót: „jó így, hogy az ember nem haraggal, hanem derűs emlékezettel tekinthet vissza a múltra” - fogalmaz a főorvos, aki ha megkérdezik, azért továbbra is szívesen ad tanácsot... -fl-Székelyföldön jártak a Kolping diákjai A Szekszárdi Kolping Iskola 35 tanulója három kísérőtanárral vett részt egy erdélyi kiránduláson a közelmúltban a„Flatártalanul"pályázatban. Számos csodálatos, a magyar történelem kiemelkedően fontos helyén jártak, ahol az idegenvezető érdekes információkkal szolgált a nevezetességekről. Az utazás első napján, Aradon a hősök emléke előtt tisztelegtek (képünkön), majd Lippán - Csíksomlyó után a második legfontosabb zarándokhelyen - megtekintettek egy templomot, végül felmentek és bejárták „magos Déva” várát. A kirándulás második napján előbb Vajdahunyadváron megnézték Hunyadi János kastélyát, majd Segesváron sétáltak a város központjában, ahol Petőfi Sándor szobrát és Drakula emlékművét is látták. Az utazás során jártak a Békás-szorosnál és a Gyilkos-tónál, a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskolaközpontba ismerkedtek az intézménnyel, az erdélyi tanulókkal együtt néptáncoltak és fociztak. A hazautazás előtt még felkeresték a tordai sóbányát, Kolozsváron Hunyadi Mátyás szobrát és szülőházát is, de Nagyváradon is megnézték a helyi nevezetességeket. A Határtalanul pályázat nagyszerű alkalmat kínált ahhoz, hogy az iskola diákjai megismerhessék a határon túli magyarság életét, és erősödjön bennük a nemzeti összetartozás tudata. SZV
