Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-11-24 / 41. szám
2019. november 24. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Atomenergiával a klímaváltozás mérsékléséért Korunk társadalmát leginkább foglalkoztató két kérdés, a népesedés és a klímaválság, no meg az erre adható válasz állt dr. Kovács Antal szerdai előadásának fókuszában. A Tudomány Hetéhez kapcsolódó, immár hagyományos Garay Tehetségnapok rendezvénysorozat szerdai programjában kapott helyet az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatójának értekezése. Az „Atomenergia - a jó megoldás” című előadás során dr. Kovács Antal arra kívánta felhívni a díszterem széksorait megtöltő fiatal hallgatóság figyelmét, hogy korunk legégetőbb problémáira, így (túl)népesedő Földünk növekvő energiaigényére és a globális klímaválság kezelésére is megoldást kínál az atomenergia. A kommunikációs igazgató elmondta, Földünk egyre növekvő népessége - az ENSZ bizottságának számításai szerint 2050-re bolygónk lakossága eléri a 9 milliárd főt, majd 12 évente újabb 1 milliárddal gyarapodik - ellátásához egyre növekvő energiaigény társul. Az ipari forradalom óta folyamatosan nő(tt) a gyárak, erőművek, járművek által kibocsájtott szennyező anyagok, gázok - különösen a szén-dioxid - mértéke. A fosszilis energiahordozókkal (szén, kőolaj, egyéb olajtermékek és földgáz) működő erőművek szennyezik leginkább a levegőt, s így felelősek Földünk átlaghőmérsékletének emelkedéséért is. A bolygó klímáját vizsgáló hatezer tudós között 90 %-os konszenzus van abban a kérdésben, hogy az emberiségnek köze van a klímaváltozáshoz. Bizony felelősek vagyunk a globális felmelegedés okozta időjárási anomáliákért, a hosszan tartó aszályos időszakokért, a pusztító árvizekért, a sarkvidéki jégmezők olvadásáért. A szennyező gázok kibocsátását jelentős mértékben csökkenteni kell, s ezzel az előadó által megkérdezett garays diákok is egyet értettek. A fiatalok azonban arra már nem tudtak egyöntetűen pozitív választ adni, hogy az emberiség képes megállítani a negatív folyamatot... Dr. Kovács Antal szerint sokan úgy gondolják, hogy a megújuló energiaforrások (szél-, víz, napenergia) megoldást jelentenek a problémára. Nos, ez csak részben igaz, mert alacsony hatásfokúak és rendkívül magasak a rendszerirányítási költségeik. Az előadó Németországot hozta példaként, ahol kilenc évvel ezelőtt a kormányzat a megújuló energia mellett tette le a voksát. Nap- és szélerőművek tucatjait építették, miközben sorra zárták be atomerőműveiket. (Az utolsó még működő nukleáris erőmű leállítása 2022-re várható.) A rendszer azonban rendkívül drágán fenntarthatónak bizonyult: az állam évente 20- 24 milliárd eurót kénytelen a rendszerbe „pumpálni” - a paksi bővítés költségeit 12 milliárdra saccolják -, s a németek nagyságrendileg még így is háromszor annyit fizetnek az elektromos áramért, mint a magyarok. Dr. Kovács Antal hozzátette, miközben világszinten 6-8 millió ember hal meg a légszennyezettség következtében, addig egy felmérés szerint Németországban több ezer ember megbetegedéséért, haláláért felelősek a magas energiaigények miatt újra működésbe állított hagyományos szénerőművek. „Én nehezen tudom elfogadni, hogy ne tudjunk tenni valamit a klímaválság ellen” - mondta az előadó, aki szerint az atomenergia a válasz. A jó megoldás. Egy kiforrott technológia, amellyel alacsony költség mellett, biztonságosan, megbízhatóan és nagy hatékonysággal állítható elő elektromos áram anélkül, szén-dioxid kerülne a levegőbe. A paksiak „Atom Antija”, Barcelona olimpiai bajnok cselgáncsozója az erőmű bővítése kapcsán leszögezte, azért szükséges újabb négy blokk megépítése, mert az ország növekvő energiaigénye miatt hazánk „kitettsége” - az importból származó energia mennyisége - 10 éven belül az 50 százalékot is elérné. Dr. Kovács Antal felhívta a diákok figyelmét, hogy akik érdeklődnek a műszaki pálya iránt, a paksi erőműben találnak majd megfelelő egzisztenciát biztosító munkahelyet. Jól képzett mérnökökre, technikusokra még sokáig szükség lesz, hiszen 2100-ig biztosan működik majd erőmű az Atomvárosban.-fl-Változatos témák a Tehetségnapokon Számos remek előadáson gazdagíthatták tudásukat a Garay János Gimnázium diákjai a Tehetségnapok során. A november 18. és 22. között zajlott, a Tudomány Hete programjaihoz kapcsolódott rendezvénysorozatot a Magyar Tudomány Napjáról tartott megemlékezés vezette fel. Heilmann Józsefné igazgató és Gerzsei Péter tankerületi vezető megnyitóját követően egyebek mellett a XVIII, századi velencei színjátszás rejtelmeibe is bepillanthattak a diákok, maguk pedig- többek között - kétnyelvű természettudományos és irodalmi összeállítást prezentáltak. A garaysták emellett az éghajlatváltozás kérdéseit, valamint korunk fiataljainak környezetvédelemben való részvételét is megvitatták egy-egy kiselőadásra reflektálva. A rendezvényen dr. Márton Zsuzsanna, a PTE Fizikai Intézetének docense a lézerek restaurátori alkalmazásainak hasznáról beszélt, míg dr. Benczúr Béla, a Tolna Megyei Balassa János Kórház osztályvezető főorvosa a serdülőkor szenvedélyei közül az energiaitalok káros hatásait járta körül. Mindezen túl történelmi témájú előadások is várták az érdeklődőket: szó esett Ozorai Pipo Tolna megyei szerepéről, de Béri Balogh Ádám, a Szent Korona kalandos története, valamint globális problémákat feszegető világirodalmi alkotások is „terítékre” kerültek- szintén a diákok előadásában. Gy. L.
