Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-11-10 / 39. szám
2019. november 10. ^ SZEKSZÁRDI VASARNAP Múzeumba kerül Vitéz Attila képeslap gyűjteménye Az elmúlt évtized legjelentősebb műtárgy vásárlásának nevezte Odor János igazgató, hogy Vitéz Attila képeslap gyűjteménye ezután a Wosinsky Mór Megyei Múzeum Újkortörténeti anyagát gazdagítja majd. Az „üzletet” csütörtök délelőtt, sajtótájékoztató keretében jelentették be az érintettek. Mint azt dr. Gaál Zsuzsanna igazgatóhelyettes, történész főmuzeológus elmondta, a megyei múzeum Újkortörténeti gyűjteményében jelenleg mintegy 100 darab 1945 előtti, Tolna megyei vonatkozású képeslap található, ezért a 2000 darab egyedi képeslapok megvásárlása a gyűjteményfejlesztés szempontjából megismételhetetlen lehetőség volt. A gyűjtemény - amelyben 470 szekszárdi lap is van - különös értékét a kistelepülésekről készült, ritkaságnak számító képeslapok képezik, például Fácánkertről, Medináról, vagy a ma már kevéssé ismert Dőrypatlanról és Hídja-pusztáról. Ezek többségét még nem publikálták. A képeslapoknak a gyűjtő számára „értéktelen” hátsó oldala a közgyűjteménybe kerülve kiváló forrásként szolgálhatnak a társadalmi kapcsolatok vizsgálatában. Vitéz Attila csaknem 20 évig gyűjtött képeslapokat. Célja a kezdetek óta a Tolna megyei településeket ábrázoló lapok öszszegyűjtése volt. A legkorábbi darab egy 1893-ból származó szekszárdi lap, a legfiatalabbak pedig 1945-ben készültek. Vitéz Attila a közelmúltban úgy döntött, felhagy a képeslapok gyűjtésével, de hogy a két évtized munkájával létrejött anyag mindenképpen egyben maradjon, ezért ajánlotta fel a megyei múzeumnak. A közel 2000 db-os, kitűnő állapotú kollekciótól a piaci ár mintegy harmadáért vált meg. Vitéz Attila elárulta, az „elvonási tünetek kezelésére” azért néhány képeslapot ezután is vásárol majd - később ezek is a közgyűjteményt gazdagítják majd -, de szeretne mostantól több időt szentelni családjának, munkájának. Egy „kis kaput” azért nyitva hagyott: továbbra is kutatja és gyűjti azokat az immár ipartörténeti emlékeknek számító tárgyakat, amelyek egykor egy valamirevaló szatócsboltban kaphatóak voltak. -fi -Árpád-házi királyok érméi kerültek elő Tele van Szekszárd szűkebb-tágabb környezete Árpád-kori leletanyaggal. Ezt bizonyítja egy nemrég, a Füstöstó-dűlőben feltárt korabeli település maradványa, amely a Siótól délre, nagyjából 800 méterre helyezkedett el. Az izgalmas témáról K. Tóth Gábor régész, muzeológus számolt be a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban, ahol november 4-én - a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából - több régészeti és kultúrtörténeti kiselőadást hallgathattak meg az érdeklődők. A 400x200 méter kiterjedésű falu érdekessége, hogy földje sok középkori érmét rejt. III. Béla király [1172-1196) rézpénzéből például 74 darab került elő nemrég. A régészek azt feltételezik, a telep akár pénzváltó helyként is funkcionálhatott, de akár piacok, vásárok megtartásának helyszíne is lehetett. A leletanyagban ezen kívül II. András (1205-1235), IV. Béla (1235-1270), V. István (1270- 1272) és IV. László (1272-1290) király veretei is felbukkantak. A II. András uralkodása előtt vert érmék még nyers ezüstből készültek - ebből a típusból is sokat találtak ami azt bizonyítja, hogy komolyabb pénzverdék csupán a 14. századtól működtek Magyarországon. A Szekszárd szomszédságában található korabeli falu a tatárjáráskor részben elpusztult. Ezt követően IV. Bélától IV. Lászlóig, vagyis az Árpád-ház kihalásáig valamennyi királyunk érméje fellelhető, beleértve egyegy uralkodó szlavón dénárját is. Utóbbi pénznemet már igen jó minőségű ezüstből verték, ezért azt sokszor hamisítani is próbálták. Régészeink két hamis érmét is találtak ebből a korból. K. Tóth Gábor szerint a Füstöstó-dűlőben nagy mennyiségben talált III. Béla királyhoz köthető pénzérme különlegessége, hogy előlapján középen két, trónon ülő alak, míg hátlapján a trónon ülő Szűz Mária látható. IV. Béla itt felbukkant érméjén szintén egy trónon ülő alak, valamint kereszt rajzolódik ki, míg IV. László király pénzérméjén egy gyűrűzött farkú sárkány látható, valamint boltívben két szemben álló fő, azok felett pedig csillag és két bástya látható. Az érméken túl 13-14. századi gyűrűk kerültek napvilágra, de találtak itt mérlegkart, latsúlyt, sőt, egy 13. századi kétkarú bronzmérleget és Árpád-kori, ólomból készült mérlegsúlyokat is. Az egyik legmeglepőbb lelet mégiscsak egy buzogány volt a 13. századból, amelyhez hasonló eddig csupán a Volga alsó vidékéről került elő... Gy. L. A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megtartott múzeumi rendezvényen dr. Szabó Géza, dr. Vizi Márta, dr. K. Németh András és Czövek Attila régész főmuzeológusok, dr. Gaál Attila régész, a múzeum korábbi igazgatója, dr. Gaál Zsuzsanna történész főmuzeológus, Lovas Csilla irodalomtörténész főmuzeológus, Mácsainé Iván Éva történész, valamint Fuksz Márta és Csapai János néprajzos muzeológus is tartott előadást.