Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-11-03 / 38. szám
r SZEKSZÁRDI VASAR1AP 2019. november 3. Halottak napjára... „Jól tudom: a fényt a szemem itta, a dalt a fülem fogta, a simogatást a kezem érezte, szép utakon a lábam vitt, és a gondolatok a fejemben születtek, mint az ég távoli villódzása, de mindezt a szívem gyűjtötte össze, és belőle lett minden, ami Szeretet.” Fekete István „Úgy élj, hogy visszanézhess. Ne haraggal, hanem örömmel forgathasd át emlékeidet, visszafelé. Nehogy sajnálkoznod kelljen... Okosan élj. De főleg: szépen. Gazdagon, ne a szó anyagi értelmében, hanem szellemeikben. Ahogy a vonuló vadak hagynak nyomot maguk után, úgy hagyj te is. Hogy rád találjanak, ha keresnek. Hogy rád találhasson, aki keres. Hogy ne felejtsék el a vonulásodat. Jeleket hagyj a világban, téged jelzőket. Gondolatokat, amelyek rád mutatnak. Emlékeket, bármilyen, csak markáns legyen... akkor jól éltél. Akkor éltél helyesen. Úgy élj, olyan megfontoltan, okosan és szépen, hogy még az elmúlás fájdalmát is eltakarja a jóleső emlékek felizzó melege. Úgy élj!” Hankiss János FOTÓK: KISS ALBERT/ARCHÍVUM Bibliás Rákócziak és a reformáció November 11 -ig látható a Babits Mihály Kulturális Központ Bakta galériájában az a kiállítás, amely a Rákócziak valláshoz fűződő viszonyát mutatja be az érdeklődőknek. A tárlat a Reformáció 500. évfordulója és a 2019. évi II. Rákóczi Ferenc-emlékév tiszteletére készült. Rendezője, Millisits Máté szerint azért lényeges bemutatni az erdélyi fejedelmek - például a kiállítás fókuszát adó Rákócziak - életét, mert az ő „biblikus lelkületűk” példája adja, hogy a „Sola Scriptura” (Egyedül a Szentírás) gondolatisága ne csak a reformáció egyik alapelve, hanem életünk fő pillére is legyen. A család Szentíráshoz fűződő viszonyának talán egyik legérdekesebb személye I. Rákóczi György. A későbbi erdélyi fejedelem 1593 júniusában született, s már 1615-ben Borsod vármegye főispánja lett. Ónod várkapitányi kinevezését követően 1616-ban házasságot kötött Lorántffy Zsuzsannával, majd Sárospatakra költöztek. Miután Bethlen Gábor felső magyarországi hadjáratát támogatta, az erdélyi fejedelem jutalmul felső-magyarországi főkapitánnyá nevezte ki Rákóczit. Bethlen halálát követően, 1630 decemberében a rendi országgyűlés őt választotta erdélyi fejedelemmé. György bekapcsolódott a harmincéves háborúba is, de a Bibliát naponta forgató református emberként célként lebegett a szeme előtt a „nemzeti királyság” visszaállítása a protestáns vallásszabadság védelmében. Hadjárata 1645. december 16-án a III. Ferdinánd császár és magyar királlyal megkötött linzi békével zárult, amely lehetővé tette a parasztok szabad vallásgyakorlatát. Rákóczi hét felső-magyarországi megyét kapott, valamint örökös jogon Tokaj, Tárcái, Ecsed, Nagybánya, Felsőbánya városait és a regéci uradalmat. I. Rákóczi György Sárospatakon ágyú- és harangöntő műhelyt hozott létre, és valamenynyi innen kikerült darab magán viselte a fejedelem számára oly kedves újszövetségi igét: „Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené” (Róm. 9,16.) Gy. L.
