Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-10-27 / 37. szám
2019. október 27. ^ SZEKSZÁRDI VASARNAP Hangversennyel emlékeztek a reformációra A Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes közel másfél évtizede szervez Protestáns-napi hangversenyeket a megyeszékhely evangélikus templomában. Az esemény az Országos Protestáns Napok kiemelt Tolna megyei rendezvénye volt. Az ünnepi alkalomra vendéget hívtak: a medinai református Miss-Sió Kórus 2013 januárjában alakult, az énekkar művészeti vezetője Sáfrányné Szabó Tünde. A kórus műsorában taizéi énekek is elhangzottak. A fiatal Taizé zenéje olyan szép és markáns, hogy nemcsak a hatvanas évek lázadó diákjait ragadta meg, de a „szakmában” is komoly elismerést kapott. Zongorán kísért Ujlaky Bence. Áhítatra készülve az olasz barokk zeneszerző és hegedűművész, Giuseppe Tartini „Concerto” című művéből az 1. tételt szólaltatta meg klarinéton Kedves Benedek, a Garay János Gimnázium diákja (tanára: Papp Máté), közreműködött Lozsányi Tamás orgonaművész. Igét olvasott és áhítattal szolgált Balázsi Zoltán nyugalmazott szekszárdi református lelkipásztor. Ezt követően Bach: Máté passió című művéből az „Aus Liebe” ária részletet énekelte Tillai Csilla orgona kísérettel. A hangverseny második részében színpadra lépő Gárdonyi Zoltán Református Együttes a „Jézushoz jöjjetek” bibliai kánonnal bevonulva köszöntötte a hallgatóságot. A negyedszázada Lemle Zoltán Csokonai Vitéz Mihály Alkotói-díjas református lelkipásztor által alapított énekkar dicséretekkel és zsoltár feldolgozásokkal emlékezett a reformációra. Az alapító karnagy, Naszladi Judit által dirigált kórus elsőként Distler „Áldjad én lelkem az Urat” című művét énekelte, ami a református énekeskönyv 264. dicséretére épül. Ady Endre halálának 100. évfordulójára emlékezve hangzott el Bárdos Lajos „Az Úr érkezése” című vegyes kari alkotása. Isten gondviselésének, szeretetének szép ábrázolását Bárdos Lajos „23. zsoltár” című művében éreztük. Ezt követően Cesar Frank: Panis angelicus című darabja csendült fel, a latin nyelvű mű szólóját Tillai Csilla (szoprán) énekelte, orgonán közreműködött Lozsányi Tamás. Smetana „Szárnyaival véd az Úr” alkotása is zsoltárversre épül: a szerző a 91. zsoltár 4. versét zenésítette meg. Végül Szokolay Sándor: Miatyánk című kórusműve hangzott el. A hangverseny zárásaként a két református énekkar előadásában az „Isten visz majd tovább” kezdetű kórusmű hangzott el. A teltházas rendezvény szervezői a perselypénzt az evangélikus gyülekezet hitéleti tevékenységének segítésére ajánlották fel. Az est műsorközlője Németh Judit előadóművész, az evangélikus gyülekezet felügyelője volt. SZV A költő, aki műfordító - Baka-konferencia „A fordítás nem megszüntet, hanem megsokszoroz engem" - vallotta egykor Baka István szekszárdi költő. E kijelentése adta címét annak a konferenciának, melynek szervezője a Baka István Alapítvány és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum volt. A beszélgetésen neves irodalomtörténészek, műfordítók, Baka-kutatók beszélgettek a szép számú közönség előtt a többek között József Attila- és Robert Graves-díjas költő munkásságának e kevésbé ismert, ám az életműben igen komoly helyet elfoglaló területéről. Nem kevés műről beszélünk itt: a Tiszatáj Könyvek sorozatban megjelent hatkötetes életműkiadásból hármat ezek az alkotások tesznek ki. Baka István verset, prózát, drámát egyaránt fordított, és nem akármilyen szerzőket - emelte ki a beszélgetés moderátora, Bombitz Attila. A Szegedi Tudományegyetem docense hozzátette, Baka nem állt be abba a sorba, hogy a nyolcvanas években a szovjet „vezérlő költőcsillagokat” fordítsa. Egyrészt azokat a lírikusokat kereste, akik sorsszerűséget közvetítették számára, illetve, akik a lírai alkotásmódban - például a lírai metaforaalkotásban - segítették személyes munkáját. A beszélgetésben résztvevő Fried István professor emeritus, Kalafatics Zsuzsanna adjunktus, Mikola Gyöngyike tanársegéd, M. Nagy Miklós műfordító, esszéista, író, a Helikon Kiadó irodalmi vezetője és főszerkesztője megszólalásaiból egyszerre rajzolódott ki a költő és a műfordító képe. Az a kép, amely valahol a Sztyepan Pehotnij „fordításokban”, Baka István önmaga alkotta orosz alteregójában nyeri el végső alakját. A konferencia anyagát a Baka István Alapítvány a tervek szerint nyomtatásban is megjelenteti a közeljövőben. SZV
