Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)

2019-09-22 / 32. szám

2019. szeptember 22. , SZEKSZÁRDI VASARMAP3 Jó hangulatú fesztivál - jó hangulatú város Egy hete ért véget a Szekszár­di Szüreti Napok. A megye­­székhely legnagyobb feszti­válja minden évben remek alkalom arra, hogy a szürke hétköznapok után kikapcso­lódjunk, egy kicsit „megáll­junk" és visszatekintsünk az elvégzett munkára. Erre kér­tük ÁCS REZSŐ polgármes­tert is.- Polgármester úr, melyik stand­nál időzött legszívesebben a négy nap során?- A szüreti napok hétvégéje nekem mindig munkával telik, így most is csak kis idő jutott a borok kóstolására. A nagy me­leg miatt inkább a fehérborok és a rozék irányába mozdultam el, de beszélgettem borászokkal, és szerintük ugyanez érződött a fogyasztáson. Nem szívesen emelnék ki senkit, mert közel negyven pincészet volt jelen, és számomra minden szekszárdi borász egyformán fontos.- Milyen benyomásokkal zárta a rendezvényt?- Nagyon sok pozitív vissza­jelzés érkezett, és magam is úgy gondolom, hogy ez egy igen jól sikerült fesztivál volt. Sok láto­gatótól hallottam, hogy igazán a rendezvény hangulata ragadta meg őket. Úgy mondták: ez egy jó hangulatú fesztivál és egy jó hangulatú város. Hogy ezt ilyen magas színvonalon meg tudjuk szervezni, az a borászok, a helyi vállalkozók, az önkormányzat és a rendezők közös sikere. Azt gondolom, a szekszárdi embe­rek méltán lehetnek büszkék a szüretire, mert nincs még egy ilyen kiváló fesztivál.- Három hét múlva lezárul az önkormányzati ciklus, és kezdő­dik egy új. Ilyenkor lehet és kell is végigtekinteni, mi minden teljesült a tervekből, és mi vár még megoldásra. Milyen főbb célkitűzésekkel kezdték meg a munkát öt évvel ezelőtt?- A vezérfonal az volt, hogy Szekszárd anyagi helyzetét to­vábbra is stabilan tartsuk. Ez olyannyira sikerült, hogy a város vagyonát tíz év alatt 35 milliárd­­ról 52 milliárd forintra növeltük. Mindig is alapelvem volt - ezt még otthonról hoztam -, hogy addig nyújtózkodjunk, amed­dig a takarónk ér. Mindig csak azt a pénzt költöttük el - koc­kázatvállalás nélkül -, amit az önkormányzat be tudott szedni és befolyt a kasszánkba. Csak akkor vágtunk bele egy nagy projektbe, ha minden feltétel (elsősorban anyagi) együtt állt.- Márpedig az önkormányzat jelentős beruházások közben, illetve előtt áll. Nem éri kritika dinamikusabb fejlesztéseket kö­vetelve?- Mindig is az óvatosságot tartottam szem előtt. Először a város működését, mindennap­jait kell biztonságosan megolda­ni, és a fejlesztések csak ezen fe­lül valósulhatnak meg. Mindez azt eredményezte, hogy ez a cik­lus elsősorban a nagy projektek előkészítéséről szólt. Ez egy ke­vésbé látványos szakasz, hiszen nem túl szembeötlő, hogy hány tervezési folyamat, tanulmány készül, amíg egy projekt átmegy a teljesítés időszakába.- Ezzel együtt - és ennek köszönhetően - például az új uszoda kivitelezési munkái je­lenleg is zajlanak, a kormánytól megkaptuk a pénzt a Tudásköz­pont kialakítására, így az ősz fo­lyamán a közbeszerzést ki tud­juk majd írni. Tudni kell, hogy a megvalósításokat az építőipar helyzete jócskán megnehezíti - igen nehéz kivitelezőt találni -, ami miatt a tervezésre, kivitele­zésre, költségekre nagyon oda kell figyelnünk.- A sportközpont sem lesz kisebb beruházás, sőt.- Elkészültek azok a tervek, amelyek az épületek elhelyezé­sét szolgálják. Ugyanis a sport­­centrum 14 hektáros területébe kell „beleszuszakolnunk” - az élményfürdő, a teniszpályák, a parkolók, az atlétika pálya és a stadion mellé - a fedett uszodát, az új sportcsarnokot, a jégcsar­nokot, a lőteret és a rekreációs központot. Minden négyzetcen­timétert ki kell használnunk, rá­adásul úgy, hogy a tervezést ké­sőbb lehetetlen korrigálni.- Nagyon sok olyan előkészítő munkát végeztünk el, amelyek mind a jövőbeni fejlesztéseket szolgálják. Ezek különböző idő­szakokban fognak elindulni: a már épülő városi uszoda után a Tudásközpont lesz a következő, aztán a sportközponti fejleszté­sek, a gemenei ökocentrum és a szállodafejlesztés következik.- A nagyberuházások mellett jut figyelem a kisebbekre is?- Nagyon ügyelünk arra, hogy a különböző fejlesztések ne csak a belvárost, de a tele­pülés egészét érintsék. így lát­tuk el szilárd burkolattal a Bor utcát, teljes közvilágítással a város északi és déli bejáróját, és újra aszfaltoztuk a Sárköz utcát is. Erre törekedtünk az iskolai, óvodai vagy az egészségügyi beruházásoknál is: a város bár­mely utcájában is lakjon valaki, a közelben meg kell találja a megfelelő ellátást nyújtó intéz­ményt. Ezért valósul meg a sző­lőhegyi óvoda és bölcsőde fej­lesztése is. Ugyanakkor arra is odafigyeltünk, hogy valameny­­nyi oktatási és nevelési intéz­ményben lehetőleg ugyanazok a feltételek fogadják a gyerekeket.- Sok minden történt, tör­ténik az egészségügy területén is - gondoljunk csak a szép számban felújított vagy a most építendő háziorvosi rendelők­re, illetve az Ybl utcában kiala­kítandó ügyeleti központra. A város egészének érdekét szol­gálja a következő időszakban meghirdetésre kerülő út- és jár­daépítési program, hiszen - és ezt jól érzékelik a szekszárdiak- a legnagyobb probléma ezzel az infrastruktúrával van.- Melyek a város kitörési pontjai?- Én alapvetően a szolgálta­tásokban, a turizmusban látom a város jövőjét. Az adottságaink kiválóak, itt van a gemenei erdő, itt vannak a szőlőterületek. A jö­vőbeni fejlesztéseknek a termé­szeti értékek megőrzése mellett kell megvalósulniuk. Ezeknek az értékeknek ugyanis meg kell maradniuk, hosszú távon is kell tudnunk velük számolni.- Három hét múlva önkormány­zati választások lesznek. Polgár­­mesterként milyen kampányt remél?- Fontos lenne, hogy a kam­pány hangvétele normál keretek között maradjon. Jómagam is voltam már többször ellenfél, de például a Kocsis Imre Antal pol­gármester úrral meglévő kölcsö­nös tisztelet abból ered, hogy mi annak idején ellenfelek és nem ellenségek voltunk. Lehet tehát és kellene is mindezt kulturáltan tenni. Azokat a hangokat pedig, ahol már a „kötél” emlegetése szintjére viszik le a kampányt, nem tudjuk elfogadni. O.

Next

/
Thumbnails
Contents