Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)

2019-01-27 / 3. szám

4 2019. január 27. ^ SZEKSZÁRDI YASAR1AP Halála után debütált szülőhelyén a Kossuth-díjas életműve Január 22-én nyitotta meg kapuit a Kossuth-díjas, szek­szárdi származású neoavant­­gárd festőművész, Hencze Tamás emlékkiállítása a Mű­vészetek Házában. Egy évvel a halálát követően, a Magyar Kultúra Napján „köszön­nek vissza” első alkalommal Szek­­szárd egyik neves szülöttének képei a város legpatinásabb kiál­lítóterének falairól. Ahhoz, hogy ezúttal Szekszárdon is láthatjuk a Velencei Biennálén, London­ban, Rómában, Stockholmban, Amszterdamban, Bécsben, Ber­linben, vagy Linzben, sőt, még a távol-keleten, Tokióban is tárla­tot felvonultatott festő munkáit, a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtára, illetve Vékony Péter műkereskedő segí­tette hozzá a szervezőket. Baky Péter festőművész gon­dolatébresztő életműről, gesz­tusfestészetről beszélt Hencze Tamás életműve kapcsán. Sze­rinte a könnyed eleganciával, a fény geometrikus absztrakcióival játszó festő egy ízig-vérig 20. és 21. századi, új képzőművészeti minőséget hozott létre. Kiemel­te, Hencze egyedi festészetével egyszerre szól a lelkekhez és az értelmekhez. Egy-egy képe láttán más-más intellektuális, érzelmi források fakadnak: egyszer a lágy gesztusok hajlanak át geomet­rikus absztrakciókba, másszor mindez fordítva történik. Mind­eközben fény ragyogja körül a gesztusokat, míg a geometria irányt mutat. Az általa átadott látvány, a magával ragadó meg­nyilvánulások méltán emelték a művészt a magyar avantgárd meghatározó képviselőjévé. Nem mellékes, hogy Hencze Tamás talán az egyetlen Kossuth-díjas képzőművésze városunknak, ennek ellenére a sors úgy hozta, hogy nem került reflektorfénybe szűkebb hazájában. Dr. Aknay Tamás, a Pécsi Tudományegyetem művészeti karának nyugalmazott dékánja a 21. század egyik legizgalma­sabb kezdeteként aposztrofálta Hencze Tamás életművét. Visz­­szaemlékezésében az alkotó szekszárdi kötődését is érintette. A művész édesapja a Garay János Gimnázium magyar-francia sza­kos tanára volt. A művészettör­ténész Hencze Tamás munkáiról szólva kiemelte, alkotói szemlé­letére rendkívüli hatással volt Kassák Lajos, akire mestereként tekintett. Ő indította el alkotói gondolatvilágát a szervezés, épí­tés és a szerkesztés irányába. A neoavantgárd képzőművész több alkalommal élt a sorozat­festés eszközeivel, di- és tripti­chonokat létrehozva, amelyeken a neon érzetű tónusok, illetve a fekete és fehér, a kék, a vörös és a sárga színek jellemzőek. Míg korai időszakában markánsabb gesztusokat használt, később a japán kalligráfiák világát le­képező motívumok is megje­lentek vásznain, sőt, a térbeli­ség problematikáját feszegető geometrikus kompozíciók is teret nyertek. Utolsó képein az akciófestészet irányába kalan­dozott el: tépett, roncsolt szélű motívumokat, vibráló felülete­ket létrehozva. Hencze Tamás emlékkiállí­tása február 24-ig látogatható a Művészetek Házában. Gy. L. Remekeltek a zeneiskola ifjú zongorista növendékei Immár 17. alkalommal rendez­ték meg a Tolna Megyei Négy­kezes Találkozót január 18-án, Tolnán. A kétévente lebonyo­lított eseményen hat megyei zeneiskolából érkeztek zongo­rista növendékek. A gyerekek produkcióit neves szakemberek értékelték: dr. Zsigmond Zoltán és dr. Zsigmondné dr. Papp Éva a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti karáról. A Szekszárdi Garay János Álta­lános Iskola és AMI Liszt Ferenc Zeneiskolája hét párost nevezett a tolnai megméretésre, mindannyi­an Erősné Máté Éva tanárnő ta­nítványai. Közülük kiemelt arany minősítést kapott a Karácsony Hanna - Jaszenovics Szonja, az Aranyi Panna - Ninaj Gentiána és a Hájas Kristóf - Szabados Ba­lázs kettős. Az egyaránt tanárával zongorához ülő Chang Qin és Máté Ifeoma Mária arany, míg a Krizsán Barbara - Friedmanszky Anilla páros ezüst minősítést ér­demelt ki. SZV

Next

/
Thumbnails
Contents