Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)

2019-05-19 / 19. szám

2019. május 19. ^ SZEKSZÁRDI VASARMAP11 Meghívó Szabadtéri Polgármesteri Fogadóórára Kérem, jöjjön el, és ossza meg velem, valamint munkatársaim­mal a városunkat, illetve az ön közvetlen lakókörnyezetét érin­tő elképzeléseit, véleményét. X. választókörzet Időpont: május 20. (hétfő) 17:00 óra Helyszín: Otthon utca - Árnyas utca kereszteződése Tisztelettel várom egy kötet­len, konstruktív beszélgetésre! Üdvözlettel: Ács Rezső polgármester Álláshirdetés Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a közszol­gálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) be­kezdése alapján pályázatot hirdet a Polgármesteri Hivatal Városfej­lesztési és Üzemeltetési Igazgató­ság Városigazgatási és Rendészeti Osztályára közterület-felügyelő munkakör betöltésére. A részletes pályázati felhívás a www.szekszard.hu honlapon, a Közügyek/Állás menüpontban tekinthető meg. Május 12-ei rejtvényünk megfejtése: George Lucas, Csillagok háborúja A helyes megfejtők közül könyvet nyert: Dr. Régi Lajosné. Nyereményét átveheti szerkesztőségünkben, munkaidőben. E heti rejtvényünk megfejtését május 23-án (csütörtök) délig várjuk címünkre: 7100 SZEKSZÁRD, HUNYADI U. 4. EVANGÉLIUM Vesd az Úrra minden terhedet! „Nagy sokaság ment hozzá, és bénákat, nyomorékokat, vakokat, némákat és sok más beteget vittek magukkal. Ezeket Jézus lába elé tették, ő pedig meggyógyította őket. A sokaság pedig cso­dálkozott, amikor látta, hogy a némák beszélnek, a nyomorékok egészségesek lesznek, a bénák járnak, a vakok pedig látnak, és dicsőítette Izráel Istenét." (Mt 15,29-31) Mennyi szeretet, gondoskodás, milyen sok fájdalom és aztán megkönnyebbülés tükröződik eb­ben a rövid elbeszélésben! Máté evangélista szóhasználatában az a kifejezés, hogy Jézus „lába elé tették őket" véleményem szerint hordoz valami drámai felhan­got. Talán így is lehetne fordí­tani: „lába elé vetették őket". Az 55. zsoltár 23. versében is ez a kifejezést használták, amikor az Újszövetség nyelvére átültették az ősi héber szöveget: „Vesd az Úrra minden terhedet..." Mert a terheket cipelve, ami­kor az út végén, szinte leroska­dunk, már csak szinte levetni tudjuk azt. Van úgy, hogy az ember vállát már vágja a hor­dozott hátizsák, a költözéskor hurcolt nagy bőrönd, az építke­zésen cipelt cementeszsák. Van úgy, hogy az embert már szinte agyon nyomja az aggodalom, a stressz, egy emlék, egy bűn, saját magunk vagy mások „bénasága” és „vaksága” - jó lenne valaho­vá „ledobni” a terhet. Hová le­hetne úgy letenni, hogy az nem megszabadulás a tehertől - hisz éppen azért hordoztuk, mert va­lami miatt fontos volt -, hanem szabadulás annak az elviselhe­tetlen súlyától? Miként lehet úgy letenni őket, hogy nem megsza­badulunk tőlük, hanem megol­dást találunk azokra? A jó hír az, hogy van ilyen hely. Egyetlen egy hely, ahol ezt megtehetjük! A régiek és maiak is Jézus Krisztus elé vihetjük iszonyatos terheinket és szaba­dulást találhatunk. Muszáj alá­zatot tanulnunk, bíznunk is kell - de aztán már csak a hálaadás dicsérő szavait kell hordoznunk. Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész

Next

/
Thumbnails
Contents