Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-01-13 / 1. szám
2019. január 13. , SZEKSZÁRDI VASARMAP3 Emlékezni és emlékeztetni kell a székely sorsra „A bukovinai székelyek mai generációja vajon meddig jutna az üldöztetés elől? Bírná-e egyáltalán a kemény időket?" - tette fel a kérdést a hallgatóságnak Szegedi Dezsőné, a Bukovinai Székelyek Szekszárdi Egyesületének vezetője a madéfalvi veszedelem 255. évfordulóján tartott hétfői megemlékezésen. A maroknyi közösség szekszárdi „hírvivői” minden január elején megemlékeznek fájdalmas eseményekben dús múltjukról... A 18. század végén a császáriak erőszakos módon kívántak székely ezredeket felállítani, csorbítva ezzel az addig évszázadokon át kialakult szokásjogot, megszüntetve különállásukat. Ezt a székelyek megtagadták. A császári hadsereg mintegy 1500 katonával 1764. január hetedikére virradóra mészárlást rendezett soraikban. A vérengzés közvetlen áldozatait mintegy kétszáz főre lehet becsülni, a halottak között férfiak, nők és gyermekek egyaránt voltak. E napot nem csupán tragédiaként, de a bukovinai székelyek születésnapjaként élik meg az utódok. A leszámolást követően ugyanis több ezer székely menekült Moldvába, ahol az ott élő csángók falvaiban találtak menedékre, megélhetésre. Aztán Hadik András gróf közbenjárására 1774-ben kegyelmet kaptak a bujdosó székelyek, és letelepítették őket a kietlen Bukovina tartományban, ahol öt faluközösséget (Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva és Andrásfalva) hozták létre. A bukovinai székelyek a 19- 20. század folyamán „rajzottak szét” a világba. Egyes családok az Al-Duna vidékére költöztek, mások Hunyad megyében találtak új otthonra, megint mások Kanadába, vagy az Egyesült Államokba emigráltak. Sorsukra nézve a legutolsó meghatározó esemény 1941-ben történt, amikor Bácskában 13 ezer embert telepítettek le a magyar hatóságok. Onnan 1944 telén, a jugoszláv partizánok vérengzései elől menekültek tovább, és leltek végső otthonra Magyarországon, közülük többen Tolna megyében. Amint arra Szegedi Dezsőné január 7-én, a Bukovinai Székelyek terén rávilágított, az ősök már tanúbizonyságot tettek, az utódok dolga az, hogy örökségüket féltve őrizzék, méltóképp emlékezve az elődökre és cselekedeteikre. Ebben a szekszárdiak élen járnak, hiszen az újvárosban 2013. január 5. óta áll az a kopjafás emlékpark, mely a városban élő leszármazottak adományaiból, munkájával született. Az egyesület elnöke aláhúzta: büszkeség töltheti el szívüket, hogy Szekszárdon is megadatott számukra a hazatérés érzése. „Maradjon meg lelkűnkben és őrizzük meg azt a pillanatot, ami az őseinkre emlékeztet. Mindezt őrizzük meg gyermekeinknek, unokáinknak, hogy ők is méltóképpen tudjanak majd emlékezni! Ez legyen a mi hagyatékunk!” - fogalmazott Szegedi Dezsőné az emlékparkban, ahol az ünnepség résztvevői gyertyagyújtással, imával, énekkel és koszorúzással rótták le kegyeletüket az áldozatok emléke előtt. Gy. L. Super 12: három szekszárdi vörösbor szerepel a listán Civil-díj A Magyar Borszakírók Köre harmadik alkalommal tette közzé azoknak a magyar termelők által készített száraz és félszáraz, fehér és vörös boroknak a Super 12 listáját, amelyeket tagjai az elmúlt évi kóstolási tapasztalataik alapján a legjobbaknak ítéltek. A verseny keretében a borszakírók először szavazataikkal rangsorolták az elmúlt öt évjárat olyan borait, amelyek kiemelkedő minőségűek és nemzetközi összehasonlításban is versenyképesnek, majd a tizenkettes listákra felkerült fehér és vörös borokat két bizottság kóstolta és pontozta. A szakmai szervezet a 2018-as Magyar Bor Nagydíjat Az egri Tóth Ferenc Pincészet 2016- os Leányka Superior és a soproni Luka Enikő Pincészet 2015-ös Kékfrankos borainak ítélte. A Super 12 listákon ezúttal összesen tizenegy borvidék képviselteti magát, a legtöbb borral Eger (6) és Tokaj (4). Szekszárdról három pincészet vörösbora került a legjobb 12 közé: az Eszterbauer Borászat 2017- es Nagyapám Kadarkája, a Mészáros Borház 2015-ös Bodzási Kékfrankos Prémium bora, valamint a Schieber Pincészet 2013-as Patina Cabernet Franc tétele. A díjakat január 26-án a debreceni Déri Múzeumban adják át. MTI A megyei civil ismét elnyerhetik a Tolna Megyei Önkormányzattól az „Év Tolna Megyei Civil Szervezete” kitüntető címet, de a „Bazsonyi Arany Mecénás” díjra is lehet javaslatot tenni. A megyei önkormányzat január 14-ig várja a székhelyére személyesen, vagy postai úton benyújtott javaslatokat. A díjátadásra február 1-jén, a Civilek Napján kerül sor. A pályázattal kapcsolatos részletekről Ótós Réka kommunikációs és civil referens ad tájékoztatást a megyei önkormányzat hivatalában (Szekszárd, Szent István tér 11-13.), vagy a 74/505-617-es telefonszámon.
