Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)

2019-04-07 / 13. szám

Visszahoznák a szekszárdiak „Gemenc-tudatát” Száz „Gemenc ma" című könyvet kapnak a szekszár­di általános- és középisko­lák Vitéz Attila és az önkor­mányzat felajánlásának hála. Az önkormányzat szeretné visszahozni a szekszárdiak „Gemenc-tudatát", ezzel is készülve a Modern Városok Programban megvalósuló turisztikai fejlesztések elin­dítására. A lokálpatrióta Vitéz Attilá­nak több kötete jelent meg a régi és a mai Szekszárdról. A legújabb, az ártéri erdőt be­mutató könyv a „Gemenc ma” címet viseli. Ebből ajánlott fel ötven példányt a (társ)szerző szekszárdi általános iskolák­nak, hogy a diákok jobban megismerhessék lakókörnye­zetüket. A város is vásárol ugyanennyit a kötetből, me­lyet a középiskoláknak juttat­nak el - mondta el a témában tartott sajtótájékoztatón Ács Rezső polgármester. Kiemelte, a színvonalas ki­advány hozzájárulhat, hogy visszatérje a szekszárdiak „Ge­­menc-tudata”. Ezen túlmenően szeretnék felvezetni a Gemenc­­ben hamarosan megkezdődő turisztikai célú fejlesztéseket: a várhatóan a 2021-es vadá­szati világkiállításra elkészülős ökocentrumot, a felújított és kerékpárúnál ellátott Keselyűsi utat, valamint a kisvasutat és az új dunai kikötőt. A „Gemenc ma” kiadvány ki­csit más megvilágításba helyezi magát az ártéri erdőt és meg­felelő előképet ad arról, hogy miért tartja fontosnak a város az, hogy az itteni élővilágot be­mutató látogatóközpont kiala­kítása megtörténjen - zárta le a polgármester. Vitéz Attila arról szólt, hogy a „Gemenc ma” című kiadvány elkészítésekor jött rá arra, hogy a fiatalok nem ismerik az ártéri erdőt. A könyv a természetjá­rás szeretetét, a Gemenc érté­keinek felismerését szeretné elősegíteni. A hiánypótló kötet bemutatásának a környezetvé­delem, a biológia, vagy akár az osztályfőnöki órákon is helyet lehet adni, de akár kirándu­lások is szervezhetők a könyv nyomán. S. V Fontos üzenete van a Schieber-kékfrankos sikerének A Schieber Pincészet Tabu Kékfrankos 2016 bora lett a „Legjobb vörösbor" a 2019 évi Szekszárdi Borvidéki Bor­versenyen. A díj bizonyíték arra, hogy kékfrankosból is készülhet csúcsbor. A múlt csütörtöki borbírálat másnapján, a Garay Élmény­pincében ült össze a Borvidéki Borverseny héttagú csúcszsűri­je, hogy kiválassza a különdíjas borokat. A bírálatra az előző na­pon a bizottságok által legalább kilencven pontosra értékelt té­telek, vagy a kategóriánként két legmagasabb pontot szerzett minta kerülhetett be. A csúcszsűri összesen mint­egy negyven tételből választot­ták ki a díjnyerteseket. Dön­töttek a „Legjobb vörösbor” és a „Szekszárd Város Bora” díjról, de a héttagú grémium - Vesz­­tergombi Ferenc, Takler Ferenc, Vida Péter és Mészáros Pál, az Év Bortermelői cím birtokosai mellett Bodri István, Bősz Ad­rián és Heimann Zoltán bírált -odaítélte a legjobb fehérbornak, rozénak, bikavérnek, kékfran­kosnak, kadarkának és hordós bornak járó díjat is. Bősz Adrián szerint fontos üzenet, hogy éppen egy a borvi­déken kiemelt szerepet betöltő fajtából, a kékfrankosból került ki a legjobb vörösbor. Aláhúz­ta, a borok tekintetében ez a díj számít a legnagyobb elismerés­nek. Hangsúlyozta, a Schieber Pincészet Tabu Kékfrankos 2016 bora ráadásul bordói tí­pusú borok és különféle cuvée-k igen erős mezőnyben vívta ki az első helyet. Schieber-Horváth Anita el­mondta, a legjobb vörösborért járó díj elnyerése nagy meg­tiszteltetés a pincészet számára. Az pedig, hogy a díjat kékfran­kossal sikerült elnyerni, külön öröm. A díj bizonyíték arra, hogy a kékfrankosból csúcsbor is válhat, ami lényeges a Szek­szárdi borvidék szempontjából. Schieber-Horváth Anita tu­datta, a díjnyertes bor alap­anyagául szolgáló ültetvény egy a Baranya-völgyben fekvő dűlőben található, és még az 1960-as években telepítették. Az öreg tőkék - melyek koruk okán terméskorlátozásra sem szorulnak - nagyban hozzájá­rulnak ahhoz, hogy csúcsbor készülhessen a termésből. A 2016-os szüretből készült bort egy évig fahordóban, majd egy évig palackban érlelték. A bor szép érett ízjegyeket hordoz, zamatában gyümölcsös, megy­­gyes, enyhén konyakos. Bár a kortyok vastagok, a fa íze nem robosztus. Emellett fűszerek, szép, karakteres savak, valamint 13,5 százalékos alkohol jellemzi. A többi különdíjast a Szent György-napi Borünnepen hir­detik ki, április 27-én a Babits Mihály Kulturális Központban, ahol délután az Aranyos Kósto­lót is tartják. S. V.

Next

/
Thumbnails
Contents