Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-03-17 / 10. szám
2019. március 17. r SZEKSZÁRDI VASARNAP Metszési bemutató: praktikák gyümölcsösben, szőlőben Mintegy százan gyűltek öszsze Falvai Ferenc Sauli-völgyi birtokán a Dicenty Dezső Kertbarátkor hagyományos metszési bemutatóján, március 9-én. A gyümölcsfák metszéséről a témában felettébb autentikus szakembert, Kulcsár Lászlót hallgathatták a bemutató résztvevői, és láthatták is, miként mozog az olló a kezében. Öszszetettebb dolog a gyümölcsfa megmetszése, mint a szőlőé, de máshogy kell egy őszibarack vagy kajszibarack fát megmetszeni, és másként az almát, vagy a körtét. Már a korona formája is más kell, hogy legyen. Kulcsár László (képünkön), aki egy Bikaion gyümölcsöket termelő szövetkezet szakmai vezetője, több alapelvet vázolt fel, amit érdemes követni. Az egyik: a fák lombkoronáját a talajhoz minél közelebb kell kialakítani. „Minél magasabb egy fa, annál több a veszteség. Nem csak a metszés nehezebb, de úgy általában a növényvédelem is” - szögezte le a szakember. A másik tézis így hangzott: nem elég csak egyszer, egymásra épülően többször is kell a fát metszeni. „Nevezzük ezeket a műveleteket zöldmetszésnek - hajtásválogatással, termésritkítással.” Szóba került a gyümölcsösök „iíjítása” is. Ebben a műveletben a régi, sérült ágak eltávolítására kell törekedni, mert ezzel a fának is sokat segítünk. Ez a szőlőre is igaz - tudják a gazdák. Tanulságos volt azért is az idei szőlőmetszési bemutató, mert azt a Falvai-birtokon egy, még 1974-ben telepített tőkén (is) végezte el Hurtony Szabolcs, a Schieber Pincészet szőlészeti szakembere. Járt a dicséret a házigazdának, Falvai Ferencnek is, aki szakszerűen járt el, amikor az eredeti vastagtörzset visszavágta, így új hajtásokkal fokozatosan megújította az ültetvényt. Hurtony Szabolcs szerint elterjedt a szőlőskertekben a „rövid csapra” metszés, amit úgy általában minden fajtára alkalmaznak- helytelenül. Ezzel ugyanis sok esetben nagy fertőzési felületet hagynak a szőlőskertekben, de a gyümölcsösökben is. A metszési eljárás alkalmazása fajtától és a művelési módtól függ. „A kadarkánál, vagy a fehér fajtáknál a rövid csapos módszer szükséges. A kékfrankos már a hosszú csapos metszést ugyanúgy elbírja, mint a világfajták. A lugasok telepítésénél a rövid- és hosszú elemek váltakozását kell alkalmazni”- hangzott el megszívelendő tanácsként a szőlész szakembertől. A kertbarátkor idei metszési bemutatóján az érdeklődők negyede hölgy volt, s ennél is többen olyanok, akik nem kertbarátköri tagok, de kertes ingatlanon szőlőt, gyümölcsöst is művelnek. „Megfordulóban van a negatív tendencia: már nem csak az idősebbek, de a 25-35 év közöttiek is szeretnének maguknak egy kis birtokot” - mondta- Ferenc Vilmos, a kertbarátkor elnöke. B. Gy. Másfél évszázada példaként állították a tanítókat Idén 150 éves múltra tekint vissza hazánkban az állami, magyar nyelvű tanítóképzés. A jubileumra országszerte tudományos konferenciákkal emlékeztek a felsőoktatási intézményekben. így tett a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi kara is március 12-én, az iskolák patrónusaként - első katolikus egyházi vezetőként - számon tartott I. Szent Gergely pápa (kb.540- 604) halálának napján. Előadásában dr. habil Kurucz Rózsa (képünkön) főiskolai tanár, a PTE KPVK pedagógiai és pszichológiai tanszékének tanára felidézte, hogy 1869. október 25-én elsőként Magyarországon a Dél-Dunántúlon, Csurgón hoztak létre Állami Tanítóképző Intézetet, amely egészen 1933-ig működött. Ezt és az egy hónappal később indult „Budai Tanítóképezdét” is báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter alapította. Az első világháborúig 153 képző működött, melyek 87 településen bocsátottak ki tanítókat. A békeszerződést követően csupán 40 intézmény működött tovább a csonka hazában... Az előadó az első, tanítóknak szóló nagy formátumú kötetről is szót ejtett. Bárány Ignác „Tanítók könyve. Kalauz a nevelés és tanítás vezetésére” című munkája 1866-ban jelent meg. A szerző már 150 éve is példaként állította a nemzet elé a tanítókat, akiknek szerinte kellő önbizalommal, önismerettel kell rendelkezniük, személyüket pedig közbecsülés kell, hogy övezze. A kötetben egy egész kis könyvtár - a nevelés- és tanítástan, az elemi tanoda minden tantárgyának módszertana, de még a helyesírás és az iránytan is - kapott helyet. Az évtizedek során 1959-től előbb három, majd 1995-től négyéves képzésrendszerre váltott a pedagógusoktatás, amely 2002-re olyan elismerést vívott ki, hogy azt Magyar Örökség Díjjal ismerték el. A PTE szekszárdi kara „Tanítók Napja 2019” rendezvényének délelőtti programja „Az elmélet és gyakorlat kapcsolata a tanítóképzésben” téma köré szerveződött. A gyakorlóiskola pedagógusai az informális tanulás keretében saját fejlesztésű játékaikat mutatták be, de a tanítás szolgálatába állított logikai és táblajátékokról, a logikus gondolkodás játékos fejlesztéséről, pedagógiai jó gyakorlatokról, illetve a digitális történetmesélés módszeréről is érdekes információkkal szolgáltak az előadók, míg délután a műhelymunkáé volt a főszerep. Gy.L.
