Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)

2019-03-10 / 9. szám

2019. március 10. SZEKSZÁRDI MMBIMP Kertbarátköri borverseny: „aranyos” új generáció Negyven fehér, huszonhárom rozé és száztizennégy vörös­bor, vagyis 177 beküldött tétel versengett a Dicenty Dezső Kertbarát Kör idei bor­versenyén, amelynek az ered­ményhirdetését az elmúlt szombaton tartották a Babits Mihály Kulturális Központ rendezvénytermében. A díjkiosztón 45 arany-, 56 ezüst- és 60 bronzérem talált gazdára a túlnyomó többségé­ben 2017-es, 2018-as évjáratú borok értékelésekor, de érté­kelt a zsűri 2009-es, 2012-es és 2013-as szüretből készült borokat is. A legeredményesebb kertba­rátköri bortermelő 2019-ben a zenész berkekben (is) ismert Komjáthy Tamás lett, aki még a 2000-es évek elején határozta el, hogy hobbi borászként is mi­nőségi tételeket készít. Amikor a kiemelkedő évjáratok - mint amilyen a 2000-es, vagy a 2003- as volt - idején azt tapasztalta, hogy autodidakta létére, ko­molyabb szakértelem nélkül sem tudta „elrontani” a bort, úgy döntött, magába szív egy kis mesterségbeli tudást, ami a későbbi, közel sem ilyen jó év­járatokban még jól jöhet... Nem elégedett meg a birtoka környé­kének nagyobb tapasztalaid ter­melőinek tanácsaival, cirka egy évtizede elvégezte a Palánkon indult szőlész-borász képzést. Azóta bizony kézzel foghatóan - pontosabban érzékszervekkel élvezhetőén - felismerhető a látványos szakmai fejlődés. Kékfrankos rozéjával, két kékfrankosával, merlot rozéjá­val és egy vörös házasításával is aranyérmet nyert, s az emellett begyűjtött négy ezüsttel és egy bronzzal Komjáthy Tamás lett az idei kertbarátköri borverseny összetett győztese. Sillert is készít Külön kell szólni az egyik Komjáthy-ezüstről, amelyet a Kastélyos nevet viselő, friss sil­ler bor kapott. A termelő 200 négyszögölön kezdett, ma már- a barátjával közösen művelve- ezer négyszögölre nőtt a terü­let, amiből hatszázon ő gazdál­kodik. A fentebb felsorolt sző­lőfajták mellett az ültetvényén terem egy kis zweigelt, s ezek kombinációjával készít házasí­­tásokat is. Nagyon izgatja a nosztalgikus siller készítése. „Nehéz elkapni, hogy se rozé, se vörösbor ne legyen belőle. Én ugyan a mé­lyebb sillerekre esküszöm, de talán most egy kicsit „túltol­tam”. Három órával hamarabb kellett volna leengedni... Ez egy könnyed, ahogy mondani szokás mosolygós bor lett, amit már csak azért sem bánok, mert ezüstérmes lett” - mondta meg­nyugvással Komjáthy Tamás. Presztízskérdés a kistermelők között is: ki tud a legnagyobb beltartalmú, 18 értékszám felet­ti kékfrankossal kirukkolni egy remek évjáratban. Nos, ebben nemes vetélkedésben Istifán­­gödör karizmatikus kisterme­lője, Tokai György jeleskedett, akinek Árenda nevű, 2018-as évjáratú kékfrankosát 18.63 pontra értékelte a zsűri. „Por­koláb-völgyből való, egy nagy­szerű évjárat hozadéka. Nem szoktam nagyobb borverse­nyekre benevezni, de ezt a bort a következő Kékfrankos Feszti­válon, alighanem megméretem”- hallottuk a bor a készítőjétől. B. Gy. Megszaporodtak a szabadtéri tűzesetek Tolnában A száraz időjárás és az emberi gondatlanság miatt jócskán megszaporodtak a szabadté­ri tűzesetekTolna megyében. Szerdától országos tűzgyúj­tási tilalom lépett érvénybe, a szabályszegésért bírság jár. Rengeteg a szabadtéri tűzeset Tolna megyében - hívta fel a fi­gyelmet dr. Balázs Gábor, a Tol­na Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője szerdán az igazgatóságon megtartott sajtó­tájékoztatón. Mint azt elmond­ta, az időjárás meghatározó az ilyen tűzesetek számának szem­pontjából, de a száraz időjárás mellett a gondatlanság a másik tényező, mely nagy szerepet ját­szik szabadtéri tüzek számának alakulásában. Bán Attila megyei tűzoltó­sági főfelügyelő hozzátette, az idén már 69 esetben riasztot­ták a megye tűzoltóit szabad­téri tüzek miatt. A 69 tűzeset közül 34 ráadásul alig pár nap alatt, március 1. és 4. között történt. Tűzgyújtási tilalmat rendeltek el március 6-án az egész országra vonatkozóan. Ennek értelmében tilos tüzet gyújtani az erdőterüle­teken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén be­lül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is. A kerti hulladékok égetését az önkormányzatok saját helyi rendeletükben szabályozhatják. A helyi rendeletek többnyire megszabják azokat az idősza­kokat, amikor engedélyezett a kerti hulladékok égetése, de az égetés többnyire ilyenkor is engedélyköteles. A kerti grill partikra, szalonnasütésekre - kivéve, tűzgyújtási tilalom idő­szakában, amennyiben a fenti feltételek fennállnak - ez nem vonatkozik, de ilyenkor is kö­rültekintően kell eljárni. S. V.

Next

/
Thumbnails
Contents