Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2019-02-24 / 7. szám
2019. február 24. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 2018 időjárása: szélsőségesen érkezett a csapadék Szekszárd város időjárását négy évtizede figyelő és arról pontos feljegyzéseket készítő Kővári László elmúlt évre vonatkozó adatai mindig tartalmaznak „ilyen még nem volt" megállapításokat. A nyári napi középhőmérsékleti rekord, a kifejezett hőségnapok száma a szélsőségek állandósuló jelenlétére hívja fel a figyelmet, ami a klímavédelem és az agrárium területén ténykedőket cselekvési programok kidolgozására is ösztönözheti.- Hogy alakult az időjárás 2018 elején? A január például jóval enyhébbnek tűnt a most magunk mögött hagyottnál?- Az is volt. Tavaly januárban 4,4 Celsius volt a középhőmérséklet, egyetlen fagyos napot (a hőmérő higanyszála napközben sem emelkedik 0 fok fölé - A szerk.) sem jegyezhettünk fel - kezdte a visszatekintést a szekszárdi önkormányzat Gazdasági Bizottságának elnöke, aki a civilben maga is gazdálkodó. - Igazándiból még február első napjaiban is tartott ez az enyheség, és csak a hónap végén érkezett az erőteljes lehűlés. Biztosan sokan emlékeznek, hogy március dermesztő hideggel köszöntött be: egyes fagyzugos helyeken -17 fokot mértünk!- A 2018-as év csapadékban produkált rendkívüli rekordot, ami bizonyos tekintetben hasznára volt a mezőgazdaságnak, más „kultúráknál” viszont gátló tényezőként jelentkezett...- Közel száz milliméter esett februárban, márciusban pedig egy milliméterrel a bűvös százas határt is átléptük. Ennyi csapadékot ebben a hónapban még soha sem mértem Szekszárdon. Az átlag amúgy 38 mm, aminek csaknem a háromszorosa esett le mindkét hónapban. Mivel 2017 vége is csapadékos volt, áprilisban szinte törvényszerű volt a belvizek megjelenése a földeken. Ez a talaj-előkészítést, a fejtrágyázást negatívan befolyásolta, sokáig ugyanis nem lehetett rámenni a munkagépekkel a területekre.- Mivel április és május mármár kora nyárra emlékeztető meleg napokat is hozott, lassan-lassan elpárolgott a felesleges víz, és csak a lapályokban, ahol tartósan meg tudott ragadni a belvíz, pusztult ki a vetés. A kukorica és napraforgó vetéseket egyáltalán nem érintette negatívan, sőt a májusi 35 mm csapadék arra elegendő volt, hogy szépen kikeljenek. Volt csapadék-utánpótlás, s az évszaknak megfelelően meleg júniusban szépen fejlődött mindkét növény. A nyárias idő negatív hatása volt az agráriumban, hogy hamar szárba szökkentek a gabonák, rövid lett a kalász, így az átlagtermés elmaradt a korábbiaktól. Az eső többnyire a legjobbkor jött- Medárd ideje is produkált tavaly kuriózumokat a csapadék mennyiségében?- Ügy esett le 100 mm eső, hogy annak 70 százaléka a hó elején egymást követő három napon, majd a fennmaradó 30 mm egy nap alatt, június 16- án hullott le. Ezután a július - mondhatni szokásosan - igen meleg volt, tartósan 30-35 fokos maximum hőmérsékleteket mértünk. A csapadék mennyisége nem sokkal maradt el az átlagosnak számító 60 mm-től. Augusztusban is a 30-35 fok közötti napi maximum hőmérsékletek voltak jellemzőek, míg a havi 60 mm csapadék gyakorlatilag két nap alatt (6-án és 16-án) hullott le. Az igen hosszú száraz periódusokat követően a hó végén már nagyon óhajtottuk az esőt.- Aztán az első őszi napokon- a szőlőre nézve vészjóslóan - meg is érkezett...- A szeptemberi 90 milliméterből hetven az első három napon esett le. Kitört a „pánik” a szőlészetekben: jön a szürkerothadás, nem lesz idő a késői fajták beérésére, mikor szüreteljünk... Aztán „álom időjárás”, igazi „vénasszonyok nyara” köszöntött be, és egészen október végéig ki is tartott. A 10. hónap napi középhőmérséklete négy évtized átlagában 10-11 fok körül alakul, ezúttal viszont 15 fokot produkált az október - több napon is nyári meleggel. Ennek és a mindössze 13 mm-nyi csapadéknak együtt nagy szerepe volt abban, hogy a borászatok esetében - sok év átlagában is- kiemelkedőnek ígérkező évjáratról beszélhessünk a 2018-as esztendővel kapcsolatosan. B. Gy.
