Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)

2019-01-13 / 1. szám

2019. január 13. , SZEKSZÁRDI VASARNAP11 Fenyőgyűjtő járatok Az Alisca Terra Nonprofit Kft. tájékoztatja a lakosságot, hogy szolgáltatási területén januárban fenyőgyűjtő járatokat indít, ame­lyek során kifejezetten a fenyőfá­kat gyűjtik. A szolgáltató kéri a lakosságot, hogy az elszállítandó fenyőfákat díszítőelemektől és egyéb hulladékoktól mentesen helyezzék ki az ingatlanok elé oly módon, hogy az tehergépjármű­vel megközelíthető legyen, és a közlekedést ne akadályozza. Ökumenikus imahét Az immár hagyományos ökume­nikus imahét eseményeit január 21. és 26. között tartják Szekszár­­don. A keresztény gyülekezetek tagjait megszólító programsoro­zat központi igéje: „Az igazság­ra és csakis az igazságra töre­kedj...” (5Móz 16,18-20). Az érdeklődőket január 21- én (hétfőn) a belvárosi római katolikus, 22-én (kedden) a református, 23-án (szerdán) az evangélikus templomban vár­ják, míg 24-én (csütörtökön) a metodista, 25-én (pénteken) pedig az újvárosi római kato­likus templomban szolgálnak a város lelkészei. Az alkalmak minden nap 17:00 órakor kez­dődnek. SZV 125 ÉVE, 1894. JANUÁR 17-ÉN SZÜLETETT FESTŐMŰVÉSZ SZALON, HALL LABDA­ÁTADÁS NÉMÁN NÉZI ZÖLDSÉG­FÉLE J ORGONA BILLEN­TYÜSORA 1928-BAN SZÉP ÉR­­NŐ MÜVE AZONOS HANGZÓK BELGA AUTÓJEL \/ LÉTRE­JÖN NYOLC­SOROS VERS­SZAK 7^ FEST­MÉNYE ÖRÖKÍTŐ ANYAG r G; GÉPAL­KATRÉSZ! HURKA JELZŐJE FESTŐMŰ­VÉSZ V. HOLD, LATINUL LÉTEZIK APRÓ SZEM­CSÉK hÄS« EGYSÉG > AZ ODERA NÉMETÜL ZENÉSZ (BARNA) RUHÁT DEKOLTÁL NOSZO­GATÁS > ... PIERO; OLASZ FOCISTA V CSINOS IDŐ ELŐTTI GYAKORI DARAB! HORGÁSZ­ZSINÓR KÖZVET­LEN KÖNNYŰ ÉTEL X ^ SZŰRŐ MEZŐ­FÖLDI KÖZSÉG > MARÓ ANYAG KÉPEZ, OKTAT FRANCIA ÍRÓ VOLT (EUGÉNE) NULLA > t> HITETLEN APOSTOL ÉJSZAKAI ÁLLAT ELEMI ÁZSIAI FAFAJTA ' Y VÉSZ V. (ISTVÁN) FÉLTŐI > BARANYAI KÖZSÉG ZENEI STÍLUS KÉRDŐ­SZÓCSKA ÜTŐ­KÁRTYA > ALTATÓ­SZER V. > HÚS, ANGOLUL KÁBÍT, BÓDÍT AZ EZÜST VEGYJELE RITKA FÉRFINÉV RÓMAI ÖTVEN MÚLTBELI $G| ÜGRÍi VÁGYA­KOZÓ > December 16-ai rejtvényünk megfejtése: John Steinbeck, Édentől keletre A helyes megfejtők közül könyvet nyert: Sütkei Gábor. Nyereményét átveheti szerkesztőségünkben, munkaidőben. E heti rejtvényünk megfejtését január 17-én (csütörtök) délig várjuk címünkre: 7100 SZEKSZÁRD, HUNYADI U. 4. EVANGÉLIUM „Ekkor történt, hogy amikor a nép keresztelkedni ment, Jé­zus is megkeresztelkedett. Mi­közben imádkozott, megnyílt az ég, és a Szén tiélek leszállt rá látható alakban, mint egy ga­lamb. Szózat is hallatszott az égből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem." (Lk 3,21-22) Jézus beállt az emberek közé a sorba, és megkeresztelkedett. így kezdi küldetését. Majd föl­di küldetése végén, a keresztre megy az Isten Fia. így szeret! Nem kívülálló. Valóságos ember. Mi, emberek pedig, oly gyakran messze keressük az Istent. Tá­vol. Azt gondoljuk, csak a nagy dolgokban található meg. Sokan azért maradnak távol, vagy tá­volodnak el, mert úgy értelme­zik, hogy ők nem elég nagyok, jók az Istennek, vagy nem tud­nak kapcsolódni hozzá, mert életüktől távolinak tartják Isten világát. Vannak, akik azt gon­dolják, Isten számon kérő, ítélő és büntető. Azt feltételezik, nem lehet neki megfelelni, mert kép­telenség teljesíteni parancsait, követni őt. Távoli, elérhetetlen. Minden szinten. Isten messze van? A felhők, csillagok, végtelenségek között? Téli erdő szépségét szemléltem: a fák levetkezték leveleiket. A legnagyobb hidegben lemezte­­lenedik az erdő. Megmutatja szépségét, sebeit, kincseit, tit­kait. így lett megalkotva. így él. így működik. így vigyázza a rábízottakat. Megtaláltam az Istent az egészen kicsi dolgokban, vélet­lennek tűnő történésekben, je­lentéktelenségekben. Azokban a pillanatokban, amikor rácso­­dálkozok valamire, valakire. Amikor így jelen tudok lenni, akkor valamit megértek, amit eddig nem értettem, a min­dennapok küzdelmei, kihívá­sai, örömei között. Ezt, az élet sivatagjai és szakadékai között vándorolva nem értettem, nem láttam, nem fogtam fel. Ez az evangéliumi pillanat, amikor egyszerű és világos lesz valami, ami eddig homályos, sötét volt, érthetetlen. Ebben a pillanat­ban fölém hajol az Isten. Tizenkilenc voltam, amikor megkeresztelkedtem. Hiszek-e Istenben? Olykor azt hiszem, szegény a szó, a gondolat, a leg­nagyobb tett is, hogy erre választ adjon. Kicsiség és túlbuzgóság hinni benne? Több és más Ő an­nál, minthogy a hitem, tagadá­som eldöntené kettőnk kapcso­latát. Huszonhárom éve fölém hajolt az Isten. Hálás vagyok ezért, minden nap. v. Kovács Ferenc a.

Next

/
Thumbnails
Contents