Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)
2018-02-18 / 6. szám
^ SZEKSZÁRDI VASARMAP 2018. február 18. Előadás a nyugdíj jelenéről és jövőjéről Az első nyugdíjrendszer kidolgozása óta alaposan megváltozott a világ, ennek következtében pedig az időskori ellátás rendszere is folyamatos változásban van - derült ki a Szekszárdi Harmadik Kor Egyetemének hétfői előadásán, melyet dr. Berke Gyula tartott„A nyugdíjról jelen és jövő időben" címmel. A nyugellátással kapcsolatosan felmerülő kérdések társadalmi, politikai és gazdasági problémákat is felvetnek. Azért is érzékeny téma ez, mert a népesség nagy részét érinti, emellett a nyugdíjrendszer apró változtatása esetén is jelentős pénzügyi, költségvetési hatásokkal lehet számolni - mondta előadásában dr. Berke Gyula, a PTE rektorhelyettese. A terület szakértője felidézte, hogy az első nyugdíjbiztosítási törvényt 1889-ben vezették be Németországban. A rendszert úgy finanszírozták, ahogy nagyrészt ma is: a munkavégzők béréből levontak egy előre meghatározott százalékot, a pénzt pedig különböző alapokba fektették. Ezt nevezik járulékalapú rendszernek. Csakhogy, mint dr. Berke Gyula fogalmazott, mostanra jelentősen változott az egyes országok demográfiai helyzete: nőtt a várható élettartam. A fejlett országokban megfigyelhető tendencia szerint egyre szűkebb munkavállalói réteg tart el egyre több nyugdíjast. Mindennek messzemenő következményei lesznek a nyugdíjrendszerre - véli a rektorhelyettes. Magyarországon ma mintegy 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat, az egyéb nyugellátásszerű ellátásban részesülők száma mintegy 650 ezer, míg özvegyi nyugdíj 84 ezer embernek jár. A nyugellátásra évi 3400 milliárd forintot, vagyis az ország GDP-jének 10 százalékát költi az állam, amiből ma mintegy 65 milliárd forintot a saját költségvetése terhére biztosít - tudatta dr. Berke Gyula. A szakember kijelentette: biztos abban, hogy a nyugellátás járulékalapú finanszírozása várhatóan nem tartható fenn. A rektorhelyettes szerint a jelenlegi rendszer legfeljebb a 2020-as évek végéig lesz működőképes. Az előadó felhívta a figyelmet: újra kell gondolni az öngondoskodás szerepét. S. Vi Istennek tulajdonítja sikereit a neves operaénekes Gulyás Dénes, a hazai és nemzetközi komolyzenei élet egyik kiválósága, Kossuth-díjas operaénekes vendégeskedett február 12-én a dr. Tóth Csaba Attila által szervezett Léleképítő sorozatban. A neves művész elöljáróban nyomatékosította: sikereit Istennek tulajdonítja, sokáig ugyanis el sem hitte, a kőbányai munkásnegyedből miként juthatott el olyan színpadokra, mint a New York-i Metropolitan, a londoni Covent Garden, vagy a bécsi Staatsoper. Közismert történet, hogy egy 1981-es nemzetközi versenyen - miután sikerrel vette a viadal első, veronai fordulóját - a híres olasz operaénekes, Luciano Pavarotti intézte el, hogy az ekkorra már Zeneakadémiát végzett Gulyás a philadelphiai fordulóra „elkérhesse magát” aznapi hamburgi fellépéséről. Jól tette, hogy az amerikai versenyt választotta, hiszen - Polgár László operaénekessel együtt - végül megnyerte azt. A világ legjelentősebb operaházainak színpadáig vezető út eleinte nem tűnt ennyire simának. A géplakatosként végzett kőbányai fiú ugyanis nem készült tudatosan erre a pályára. Gyöngyösi nagyapja, Gulyás Sándor- aki a helyi legényegyletben 21 éves korára már százszor énekelte Strauss „Cigánybáróját”- fedezte fel unokája kristálytiszta hangját. Aztán az akkor 17 éves fiú 1971-ben a Honvéd Művészegyüttesbe került, ahol kiskatonáknak énekelt bakadalokat. Hiába a jó hang, ha nem követi siker. Ezt érezhette a bajai laktanyában tartott fellépésekor, és se szó se beszéd, az előadás közepén otthagyta a közönséget... Felettese tehetségtelennek nevezte, ő mégis jelentkezett a Zeneakadémiára - a többi pedig már történelem. Gulyás Dénes szerint fontos, hogy az ember körülnézzen a világban: mi az, ami valóban érték, ami embert, emberséget formál, és mi az, ami pusztítja a kultúrát. Mint vallja, valamenynyi gyönyörűség, amelyben része lehetett, a Teremtő által adatott meg. Az eltelt évtizedekre visszatekintve úgy érzi, akkor is rajta volt Isten tenyerén, ha néha úgy is hitte, lekerült róla. Ezt példázza zongorista ex-feleségének tragikus autóbalesete, amelynek nyomán a művész összeroppant. Tüdőgyulladásából és súlyos asztmájából, valamint másfél évig húzódó hangszálproblémáiból egy fülorr gégész hölgy akupunktúrás kezelése gyógyította ki - szinte csodaszámba menően. Isten kifürkészhetetlen útjait bizonyítja számára az is, hogy karrierje immár 47 éve töretlen: Gulyás Dénes ma a Pécsi Nemzeti Színház opera tanszakát igazgatja. Gy. L.
