Szekszárdi Vasárnap, 2018 (28. évfolyam, 1-44. szám)

2018-02-18 / 6. szám

^ SZEKSZÁRDI VASARMAP 2018. február 18. Előadás a nyugdíj jelenéről és jövőjéről Az első nyugdíjrendszer kidolgozása óta alaposan megváltozott a világ, ennek következtében pedig az időskori ellátás rendszere is folyamatos változásban van - derült ki a Szekszárdi Harmadik Kor Egyetemének hétfői előadásán, melyet dr. Berke Gyula tartott„A nyug­díjról jelen és jövő időben" címmel. A nyugellátással kapcsolato­san felmerülő kérdések tár­sadalmi, politikai és gazdasá­gi problémákat is felvetnek. Azért is érzékeny téma ez, mert a népesség nagy részét érinti, emellett a nyugdíjrend­szer apró változtatása esetén is jelentős pénzügyi, költségve­tési hatásokkal lehet számol­ni - mondta előadásában dr. Berke Gyula, a PTE rektorhe­lyettese. A terület szakértője felidéz­te, hogy az első nyugdíjbizto­sítási törvényt 1889-ben ve­zették be Németországban. A rendszert úgy finanszírozták, ahogy nagyrészt ma is: a mun­kavégzők béréből levontak egy előre meghatározott százalé­kot, a pénzt pedig különböző alapokba fektették. Ezt neve­zik járulékalapú rendszernek. Csakhogy, mint dr. Berke Gyula fogalmazott, mostanra jelentősen változott az egyes országok demográfiai helyze­te: nőtt a várható élettartam. A fejlett országokban meg­figyelhető tendencia szerint egyre szűkebb munkavállalói réteg tart el egyre több nyug­díjast. Mindennek messzeme­nő következményei lesznek a nyugdíjrendszerre - véli a rek­torhelyettes. Magyarországon ma mint­egy 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat, az egyéb nyugellá­tásszerű ellátásban részesülők száma mintegy 650 ezer, míg özvegyi nyugdíj 84 ezer em­bernek jár. A nyugellátásra évi 3400 milliárd forintot, vagyis az ország GDP-jének 10 száza­lékát költi az állam, amiből ma mintegy 65 milliárd forintot a saját költségvetése terhére biz­tosít - tudatta dr. Berke Gyula. A szakember kijelentette: biztos abban, hogy a nyugel­látás járulékalapú finanszíro­zása várhatóan nem tartható fenn. A rektorhelyettes szerint a jelenlegi rendszer legfeljebb a 2020-as évek végéig lesz mű­ködőképes. Az előadó felhívta a figyelmet: újra kell gondolni az öngondoskodás szerepét. S. Vi Istennek tulajdonítja sikereit a neves operaénekes Gulyás Dénes, a hazai és nemzetközi komolyzenei élet egyik kiválósága, Kossuth-dí­­jas operaénekes vendégeske­dett február 12-én a dr. Tóth Csaba Attila által szervezett Léleképítő sorozatban. A neves művész elöljáróban nyo­matékosította: sikereit Istennek tulajdonítja, sokáig ugyanis el sem hitte, a kőbányai munkás­­negyedből miként juthatott el olyan színpadokra, mint a New York-i Metropolitan, a londo­ni Covent Garden, vagy a bécsi Staatsoper. Közismert történet, hogy egy 1981-es nemzetközi versenyen - miután sikerrel vette a viadal első, veronai fordulóját - a híres olasz operaénekes, Lu­ciano Pavarotti intézte el, hogy az ekkorra már Zeneakadémiát végzett Gulyás a philadelphiai fordulóra „elkérhesse magát” aznapi hamburgi fellépéséről. Jól tette, hogy az amerikai versenyt választotta, hiszen - Polgár Lász­ló operaénekessel együtt - végül megnyerte azt. A világ legjelentősebb opera­házainak színpadáig vezető út eleinte nem tűnt ennyire simá­nak. A géplakatosként végzett kőbányai fiú ugyanis nem készült tudatosan erre a pályára. Gyön­gyösi nagyapja, Gulyás Sándor- aki a helyi legényegyletben 21 éves korára már százszor éne­kelte Strauss „Cigánybáróját”- fedezte fel unokája kristály­tiszta hangját. Aztán az akkor 17 éves fiú 1971-ben a Honvéd Művészegyüttesbe került, ahol kiskatonáknak énekelt bakada­lokat. Hiába a jó hang, ha nem követi siker. Ezt érezhette a bajai laktanyában tartott fellépésekor, és se szó se beszéd, az előadás közepén otthagyta a közönsé­get... Felettese tehetségtelennek nevezte, ő mégis jelentkezett a Zeneakadémiára - a többi pedig már történelem. Gulyás Dénes szerint fontos, hogy az ember körülnézzen a világban: mi az, ami valóban érték, ami embert, emberséget formál, és mi az, ami pusztítja a kultúrát. Mint vallja, valameny­­nyi gyönyörűség, amelyben része lehetett, a Teremtő által adatott meg. Az eltelt évtizedek­re visszatekintve úgy érzi, akkor is rajta volt Isten tenyerén, ha néha úgy is hitte, lekerült róla. Ezt példázza zongorista ex-fe­­leségének tragikus autóbalese­te, amelynek nyomán a művész összeroppant. Tüdőgyulladá­sából és súlyos asztmájából, valamint másfél évig húzódó hangszálproblémáiból egy fül­orr gégész hölgy akupunktúrás kezelése gyógyította ki - szinte csodaszámba menően. Isten kifürkészhetetlen útjait bizonyítja számára az is, hogy karrierje immár 47 éve töretlen: Gulyás Dénes ma a Pécsi Nem­zeti Színház opera tanszakát igazgatja. Gy. L.

Next

/
Thumbnails
Contents